A Szív, 2004 (90. évfolyam, 1-12. szám)

2004-12-01 / 12. szám

A SZÍV - SZENTJÁNOSBOGÁR 15 2004. december Harmadik klubfoglalkozás A siker következményei sors különös fintora volt, hogy az utolsó út­szakaszt a Mount Everest csúcsára az angol úriemberek gondosan előkészített expedíciójá­ban egy új-zélandi méhész meg egy írástudatlan serpa1 tette meg. 1953. május 29-én Edmond Hi­lary és Tenzing Norgay ott álltak a világ legma­gasabb hegyének csúcsán, és övék lett a dicső­­ség, noha ezért a sikerért az expedíció minden tagja odaadóan dolgozott. A világ egészen külö­nös pillanatban szerzett tudomást az eredmény­ről. Június 2-án, Erzsébet királynő koroná­zása napján, a hangosbeszélők hirdették ki a nagy hírt a London utcáin összegyűlt tömegnek, miközben az újságok címsza­lagjai is óriási betűkkel tudatták: „És rá­adásul bevettük a Mount Everestet is!” Az egész brit impérium örömmámorban lubic­kolt. Mire az expedíció tagjai leértek a hegyről és eljutottak Katmanduba, Hilaryt már várta a királynő levele, amely magas álla­mi kitüntetés adományozásáról adott hírt. A hegymászó csaknem pánikba esett arra gondolván, hogy­ nincs pénze rendes ruhá­ra, amelyben megjelenhet a királynő előtt. Attól is tartott, hogy nemes létére, dolgoz­hat-e egyáltalán a családi méhészetben. Aggodalmai ellenére a következő hónapok­ban királyi udvarok és elnöki paloták egész sorát látogatta meg, mindenhol ün­nepelték, fogadásokat adtak a tiszteletére, és tapssal nyugtázták felszólalásait. Egy év múltán elhatározta, hogy véget vet en­nek az ünnepségsorozatnak, hisz valami­ből meg is kell élnie. Előbb visszatért a mé­hészetbe, de csakhamar előnyös szerződés­­ajánlatokat kapott, anyagi függetlenség­hez jutott és végre egészen a hegymászás­nak szentelhette életét. A következő expedíció kimenetele meglepetést hozott. Hilary a nyolcezres Makalu csúcsának meghódítására indult. 7500 méterről súlyos agyödémával1­s hozták le a bázisra. Három bordá­ja eltört, amikor kimentette a társát egy veszé­lyes sziklarés fogságából. A fájdalomtól nem tu­dott rendesen lélegezni. Tulajdonképpen nem tudni, mikor és mi miatt veszítette el Hilary szervezete a nagy magassá­gokhoz való alkalmazkodás képességét. Hiszen a Mount Everest csúcsán, amely 8848 méter ma­gas, levette az oxigénmaszkot, hogy bebizonyít­sa, ott is tud lélegezni. További expedíciói újabb megalázó vereségeket hoztak. Egyre alacso­nyabb szintekről kellett őt levinni, megmenteni, éleszteni az agyödéma miatt. Utoljára a Mount Everest tibeti oldalán egy 5500 méteres magas­ságban található bázisról. Hatvankét éves volt. Az életmű kezdetei B­oldog házasságának is tragédia vetett vé­get. Felesége, Mary Rose, az Új-zélandi Al­pinista Klub elnökének a lánya volt. 1954-ben megszületett fiuk, Peter, azután két lányuk, Sara és Belinda. 1960-ban a hegymászó, társai­val együtt építette a Mount Everest régiójában az első iskolát a serpák számára. Ezzel kezdő­dött Hilary alapítványának, a Himalayan Trust-nak a tevékenysége. És ezzel kezdődött egész életműve is. A következő negyven éven át Hilary utazgatott a világban és pénzt gyűjtött, hogy a serpák rend­kívül szegény országában 27 iskolát, két kórhá­­z EDMOND HILARY //.­ ­*■ Illusztráció: Dobesch Máté 1. Nepálban és Himalája vidékén, a tibeti határ mentén élő néptörzs. 2. Vizenyő, sejtek közti kóros folyadék-felhalmozódás.

Next