A Szív, 2004 (90. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
A SZÍV - SZENTJÁNOSBOGÁR 15 2004. december Harmadik klubfoglalkozás A siker következményei sors különös fintora volt, hogy az utolsó útszakaszt a Mount Everest csúcsára az angol úriemberek gondosan előkészített expedíciójában egy új-zélandi méhész meg egy írástudatlan serpa1 tette meg. 1953. május 29-én Edmond Hilary és Tenzing Norgay ott álltak a világ legmagasabb hegyének csúcsán, és övék lett a dicsőség, noha ezért a sikerért az expedíció minden tagja odaadóan dolgozott. A világ egészen különös pillanatban szerzett tudomást az eredményről. Június 2-án, Erzsébet királynő koronázása napján, a hangosbeszélők hirdették ki a nagy hírt a London utcáin összegyűlt tömegnek, miközben az újságok címszalagjai is óriási betűkkel tudatták: „És ráadásul bevettük a Mount Everestet is!” Az egész brit impérium örömmámorban lubickolt. Mire az expedíció tagjai leértek a hegyről és eljutottak Katmanduba, Hilaryt már várta a királynő levele, amely magas állami kitüntetés adományozásáról adott hírt. A hegymászó csaknem pánikba esett arra gondolván, hogy nincs pénze rendes ruhára, amelyben megjelenhet a királynő előtt. Attól is tartott, hogy nemes létére, dolgozhat-e egyáltalán a családi méhészetben. Aggodalmai ellenére a következő hónapokban királyi udvarok és elnöki paloták egész sorát látogatta meg, mindenhol ünnepelték, fogadásokat adtak a tiszteletére, és tapssal nyugtázták felszólalásait. Egy év múltán elhatározta, hogy véget vet ennek az ünnepségsorozatnak, hisz valamiből meg is kell élnie. Előbb visszatért a méhészetbe, de csakhamar előnyös szerződésajánlatokat kapott, anyagi függetlenséghez jutott és végre egészen a hegymászásnak szentelhette életét. A következő expedíció kimenetele meglepetést hozott. Hilary a nyolcezres Makalu csúcsának meghódítására indult. 7500 méterről súlyos agyödémával1s hozták le a bázisra. Három bordája eltört, amikor kimentette a társát egy veszélyes sziklarés fogságából. A fájdalomtól nem tudott rendesen lélegezni. Tulajdonképpen nem tudni, mikor és mi miatt veszítette el Hilary szervezete a nagy magasságokhoz való alkalmazkodás képességét. Hiszen a Mount Everest csúcsán, amely 8848 méter magas, levette az oxigénmaszkot, hogy bebizonyítsa, ott is tud lélegezni. További expedíciói újabb megalázó vereségeket hoztak. Egyre alacsonyabb szintekről kellett őt levinni, megmenteni, éleszteni az agyödéma miatt. Utoljára a Mount Everest tibeti oldalán egy 5500 méteres magasságban található bázisról. Hatvankét éves volt. Az életmű kezdetei Boldog házasságának is tragédia vetett véget. Felesége, Mary Rose, az Új-zélandi Alpinista Klub elnökének a lánya volt. 1954-ben megszületett fiuk, Peter, azután két lányuk, Sara és Belinda. 1960-ban a hegymászó, társaival együtt építette a Mount Everest régiójában az első iskolát a serpák számára. Ezzel kezdődött Hilary alapítványának, a Himalayan Trust-nak a tevékenysége. És ezzel kezdődött egész életműve is. A következő negyven éven át Hilary utazgatott a világban és pénzt gyűjtött, hogy a serpák rendkívül szegény országában 27 iskolát, két kórház EDMOND HILARY //. *■ Illusztráció: Dobesch Máté 1. Nepálban és Himalája vidékén, a tibeti határ mentén élő néptörzs. 2. Vizenyő, sejtek közti kóros folyadék-felhalmozódás.