Abauj-Kassai Közlöny, 1872 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1872-05-01 / 1. szám

szavazatot, e szerint Szörényi Ede városi főjegyzőnek kijelentetett. Következett a főpénztárnok választása. Főpénztárnoki állomásra felültettek: Radányi Jósef, Kranz Albert, Szmrekovszky István. Megválaszta­tott : Kranz Albert 63 szavazattal. A főmérnöki állomásra pályázat fog hirdettetni. A főügyészi állo­másra jelöltettek: Zemányi Lázár, Madarász János és Szmrekovszky István, megválasztatott: Zemányi Lázár 46 szavazattal; főorvosi állomásra jelöltet­tek : Volny István, Czapkay Imre és Moskovits Jakab, megválasztatott Moskovits Jakab 67 szava­zattal. (Folyt, a jövő számban.) Levelezés: Gálszécs, 1872. ápril 26. B­a­r­á­t­o­m ! Szabadelvű czikkre számítasz a verebes vár­megyéből. ^Családok Pecsovicsok vagyunk mind­annyian. Én is az vagyok. És ha még félévig e megye lakója lennék, bizony nem állok jót maga­mért, hogy Kossuth ide — Kossuth oda : Molnár Pista és Szirmay Ödön az én ideáljaim, ugy-e, irtóztató distantia? "Az. Irtóztató distantia annak, ki Rimanóczerossal sonkázik. azzal szemben, _ki Magyarorg Tsip- teljes füiggetlenségét Táplálja testé­nek minden porczikájában. — és megfordítva. Mi, a'meglőtt verebeknek sírásói és mi, az elszállott verebeknek üldözői, mi, a­ z­e­m­p­l­é­n m­e­g­y­e­i bal párt, vasuton vagyunk. Hódolunk­­ a független Magyarországnak és megtapsoljuk Andrássyt, a nagy mogult, meg Andrássy Manót, a megye uj papagályát, meg Andrássy Aladárt, a megye volt kakaduját, no meg Molnár Istvánt, a megye és a gálszécsi kerület czinegéjét. Ellőttünk a kalács és kenyér, falatozhatunk bármelyikből jóízűen és ké­nyelmesen is; — de nem: lehajlunk és meggör­­bedt háttal szedegetjük asztalunkról a morzsát. Honnan e kifakadás ? — fogod kérdezni. Megmondom. A zemplén megyei_baloldali kör elha­tározta. l­op'y "a központi "választmányt Méhen a kormánypárt és Mében a baloldal tap­jaib­ól kiván­ja alakítani; sine qua non pedig, melyentul a kor­­mánypárttal szóba sem állunk, az, hogy a választ­mány baloldali tagjai úgy álljanak a kormánypárt tagjaihoz, mint 3 : 4. Eddig jól van. De mi tör­ténjék akkor, ha a kormánypárt egy baloldalit sem volna hajlandó beválasztani ? Hát akkor is a baloldal felében saját tagjaira és­ felében a kor­mánypártiakra tartozik szavazni. De már ilyen kvalitást csak a­­ zemplénmegyei baloldal mutathat fel! Ha kirúgnak, csókolj kezet és köszönd meg, hogy hátba nem ütöttek. De még ez mind kis Miska volt. A transac­tion­ kiküldött uraink ugy találták, hogy jó a bal­oldalnak ezen arány is : 3 : 6. A jobboldal a lába körmét fogta nevettében, úgy sompolyogtunk a megyeház terméből, mint a megkoppasztott puly­kák." Többségben voltunk, barátom, többségben mi, a baloldal ! . . . Régen gondolkozom már én azon: akarja-e a mi pártunk komolyan a győzelmet. Anélkül azonban, hogy e tételt bővebben fejtegetné . . ., e helyütt csak annyit jegyzek meg, hogy esztelen, otromba ellenpárti az, ki bennünket holmi forra­dalmi tendellákkal vádol. Nagyon szelíd emberek vagyunk mi, szeli­­debbek, kényelmesebbek Rimanóczynál. Ad vocem Rimanóczy! Fog-e számot adni és mikor a három évi sáfárkodásról ? Bemagolás végett ajánlanék neki egy kész beszédet. „Tisztelt választók ! Hogy mit végeztünk az országgyűlésen, azt tudják önök mindnyájan, hogy mit nem vé­geztünk, azt én tudom. Különben ébren és álmom­ban annyiszor szavaztam igennel, hogy szinte jól esik már egyszer nemet is mondanom. Azért ha fölteszik önök azt a kérdést: mondtam-e valaha hosszabb dictiót a mainál, lelkiismerettel állítha­tom, hogy nem". Timkó Jósef. (Tornából.) A helyben megjelenő „Pannonia“ czimű lap legutóbbi számában azon hírt olvassuk, hogy Torna megye szini kerületében az ellenzék képviselőjelöltül Hammersberg Jenő elvtársunkat s a kassai kir. törvényszék biráját tűzte ki.­­ A nevezett lap levelezője azonban ezen hír valósá­gáért nem áll jót, mivel úgymond, nem tehető fel, hogy egy királyi „hivatalnok“ hajlandó volna ma­gát a kormánynyal ellenkezésbe tenni. Mi Hammersberg Jenő urnak jelöltségéről, mit csak­is örömmel és helyesléssel üdvözölhetnénk, hiteles értesülést mindeddig nem vettünk s így erről még most bővebben nem szólhatunk, azon­ban tiltakoznunk kell az említett lapnak azon fel­fogása ellen, mintha egy független bírói állásban levő tisztviselő politikai meggyőződését szabadon nem követhetné. A bírósági szervezésnél épen a kormány és­­ pártja által hangoztattatok legtöbbször az ország­­­­gyűlésen úgy, mint a sajtóban a bírák független­­sége.­­ Méltán elvárjuk tehát független biráink­­­­tól, hogy politikai meggyőződésüket, különösen, ha­­ polgártársaik bizalma által felhivatnak, habozás­­ nélkül és nyíltan követendik, s épen ily alkalmak­­­­nál tanusitandják legszebben függetlenségüket. A „Pannonia“ czikkírójának intim­atioját pe­­­­dig nem tekinthetjük egyébnek méltatlan és rosszul sikerült kortes fogásnál, mert fel sem tehetjük,­­ hogy alkotmányos országunkban valóban létezhet­nék oly nézet, mely független bíróinkról az abso­­­­lut uralom zsoldos hivatalnokainak servilismusát­­ feltételezné. Szántó, 1872. ápril 27-én. A „Felső-magyarországi Szemlé“-nek mi itt s a vidéken színét sem látjuk, — nem is vágyunk utána, — nem kérünk belőle, — és ha ügyes-bajos dolgaink hébe-hóba Kassára nem vinnének — bi­zony azt sem tudnók : existál-e az istenadta, vagy sem. — Kassán jártamban véletlenül kezembe akadt a gyanúsításoknak émelyítő konczán tengődő ezen lapnak egyik száma, melynek miveletlen nyelve a gönczi kerület választóit „ciceró betűkkel nagy­­pipáju, de kevés dohányu férfiaknak“ czimozi. — [Élezelni akart a jámbor, de hát otromba együgyü­­ség lett belőle. Egyébiránt nem lepett meg a sty­­laris sületlenségek ezen netovábbja, mert­­ a szer­kesztőnek érettségétől mást nem vártunk, és mert I­­i i» dl­e­t­ni é íi­g. Az alulirott ezennel közhírré teszi, hogy a magas ministerium által engedélyezett U „Kassai ellátási és kiházasitó részvény­társaság. Alaptőke 400,000 o. é. frt. f. május hid elsejével üzleti működését megkezdi. Bővebb felvilágosítással, nemkülönben alapszabályi kivonatok- és ajánlat­­mintákkal szolgál Jljz. igazgatóság, malomutcza, Maléter-ház. Felelős szerkesztő és kia­dó-tulajdonos Szerényi Ede. lapja saját magát tagadná meg, ha tisztességes hanggal élne. És nem is a „Szemle“ szép szemeiért, nem azért, mintha ezen irodalmi kintorna által elhúzott közösügyes walezert kritikára méltónak ítélnék, — de pusztán az igazság kedvéért tudatjuk e lap t. olvasóival, hogy valamint a zsadányi kerület kiadta gróf Károlyi Edének az utat, — azonképen lesz nálunk is. — A gróf úr képviselőségének szekér­­rudja ki­áll a választó kerületből, mehet — merre tetszik — fel is út, le is út; mert mi csak elvekért lelkesülünk , — az elvtelenség imádását másokra hagyjuk. A forradalom férfiúból lassanként jobboldali búsvitezzé puhult gr. Károlyi nálunk ugyan man­­datumot nem kap, mert mi szívvel lélekkel azt mondjuk : Éljen Szathmáry Miklós ! Szoli­thói. 5rt hunságok. — Gr. Károlyi Ede a gönczi járás fele­­kezeti iskola alapjára 25 db 100 frtos részvényt adományozott. Mindenesetre dicséretre méltó tett, de a reform, a haladás jellegét magán nem viseli, valami ultramontán bűzt érezni rajta, kivált azt tudva, hogy a kegyes alapitó az alapítványt épen azon kerületbe tette, melybe épen most jelölt­nek áthurczolóskodott, és épen azon időben, midőn a senki által sem ajánlott jelöltséget ott elfo­gadni késznek nyilatkozott. — Gr. Károlyi Ede aktiái a füzéri válasz­tókerületben annyira devalválódtak, hogy azokat már mint értékteleneket sehogy sem lehet refor­málni értékre. Ellenben Bárczay Jósef actiái emelkednek — de a balpárti börzén vevők eddig­­elé nem jelentkeznek.­­ A bús vitéz által mutatványlapunkban május elsejére jelzett lövészet megnyitásából a beállott városi tisztújítás miatt semmi sem lesz. Szailer nevezi a bús vitézt, hogy korai hirdetésével felsült, úgy kell neki, a­ki másnak vermet ás, maga esik bele. — Szailer Lórin ez ellen simfelnek a helyi jobboldali lapok, hogy gondatlan vendéglős, étele, itala resz­e és a mellett drága. Jó volt addig Szailer, m­íg a jobboldal zászlóvivője volt, de mióta balra szavazott, nem ízlik étele sem itala a jobboldalnak. Tempora mutantur et mores. — Bazár­ hölgyeink május 12-én a Szé­chényi téren bazárt rendeznek, jövedelmét jótékony czélokra forditandják. — Onczay Ede röpiratban szándékozik megczáfolni a „Terv“-re vonatkozólag e lapok hasábjain az újdonságok rovatában jelzett azon állítást, hogy a „Terv“ czimü röpirata o. é. 30 krnál többet nem ér. Czáfolati nyilatkozatát e lap szerkesztőségével ösmertetés végett közölni, *) — és különösen a „Szomlé“-nek — mely művét „irodalmi csodabogárénak czimezte — komoly tanulmányozás végett ajánlani fogja. — Ápril 29-én délután 3*/2 órakor villám­ütés által meggyuladt a lovarda, és pár percz alatt teljesen leégett, közölni fogjuk.___________________________ Szerk. *) Elvárjuk, s ha oly szellemdús lesz mint a „Terv,“ Nyomatott a „Pannonia“-könyvnyomdájában Kassán 1872. jPP“ Hirdetései!.. *Tpf Hála-nyilatkozat és ajánlás. Alélirott igazolja, hogy özvegy Rakitayné árvái részére biztosított 1500 frtnyi összeg a „Haza“ magyar életbiztositó­­bank által megelőző készséggel s a feltételek értelmében pon­tosan lefizettett. Nem mulaszthatom tehát el, a kiskorú árvák nevében az említett biztosítóbanknak a legbensőbb hálaérzet sugalla köszönetét kifejezni és ezen intézetet humánus eljárá­sáért a nagy­közönségnek lelkiismeretesen ajánlani. Alig két éve ezelőtt, Rakitay Gusztáv halála után, özve­gyének szintén 1500 frtnyi biztosított tőke fizettetett ki a „Haza“ biztosítóbank által, megjegyezvén, hogy a még fiatal házaspár csak három év óta volt biztosítva. E példa eléggé ajánlja az életbiztosítás szükségességét és üdvös jóvoltát, mert e nélkül K­ukitay árvái a legnagyobb nyomornak lettek volna kitéve. Szolgáljon tehát jóindulatú intő­ szózatul, hogy ne csak házainkat tűz ellen, hanem főkép kedves családainkat halálesetére is biztosítsuk mert, hogy minden ember meghal, az bizonyos; holott minden ház nem fog leégni. Jászó, 1872. ápril 27-én. Kamm Ede, s. k. Rakitay árvák gondnoka.

Next