Abauj-Kassai Közlöny, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-07 / 1. szám
&Ua* T&sW kaűinisa * K&äiiech IV. évfolyam. 1875.ISSVÁ8362 kiadóhivatal: Főutcza 70. sz. II. udv. emelet. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszadtjére nem vállalkozunk. Minden értesités a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak. A lap megjelenik minden csütörtökön. 1. szám. (HALADÁS.) Politikai és vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési feltételek: helyben házhoz hordva v. vidékre postán küldve. Egész évre . . . frt — kr. Félévre . . . 3 „ „ Negyedévre . . 1 , 50 „ Hirdetés díj t 5 hasábos petitsorért 5 kr. Bélyegdij hirdetésenként 30 kr. Nyilttér 3 hasábos petitsorért 20 kr. irdetési és előfizetési dijak a szerkesztőséghez érmentve intézendők. ABAU J-KASSAI Szerkesztőség Kassa, január hó 7-én. 1875. Mily nagyszerű, mily szép a erkészet föltámadásának szemlélése! Az ég megfiatomul özvegyi gyászfátyolától: a komor téli felleg kuil, s ha nem is mindig derült arczot tár elénk, h sr is néha, kényei örömkönyek, áldást hozó eső, nem termékenyíti a földet. A tavaszi nap nem h lef, nem érzéketlen mint a téli, de melegitő, ál isihozó, éltető. És a föld ? Ez is leveti magát, iéli zord köntösét, s oly pompát ölt magára, s nővel az irás szerint még a pazarfényü Salamonon dicsekedhetett. A viharokat enyhe illatos szők susogása helyettesíti; a varjak krákogását se iltja a „természet dalnokainak“ zengő éneke. S kell e mondanom, hogy mire zordabb, minél hosszabb volt a tél, annál türeltlenebbül várjuk az éltető tavaszt? A nemzetek élete is ugyanazc törvényeknek van alávetve a gondviselés által, ní t a természet. Télre tavasz, borúra derű, — és meforditva. Fény után árny, dicső élet úti gyászos halál, s halál után olykor-olykor nagyterű föltámadás is! Azon Magyarország, melyre m már csak hasajnálkozó mosolylyal szokott ekinteni ellennek roszakarata, egykor szintén dicsfénytől suite ; hatalma Európát megreszkedte, szava, kardja sulylyal birt földrészünk mércében ! S ma ma már a halálmadaik előrukkolnak ;ból, s borzadalmas sivitással irdetik nem sobekövetkezendő halálunkat! Annyira volnánk tehát, hogy még a föltámadményéröl is le kellene mondnunk? Nem, százszor nem ! Fényes múltúnk záloga szeri s dicsőbb jötek! Mostani halálunk csak tetsialál, csak egy i téli álom, mely után kövezni fog az üde,ető tavasz ! Ez lelkünk megingathatlan ize, keblünk szentyöződése! Mi tette nagygyá, dicsővé, ital mássá hazánmultban ? Nézzünk Árpádra, ki haza szerze nekünk, ik Mátyásra, "a nemzet büseeségére, ki Bénegremegteté, nézzünk Nagyhajósra, ki amabirodalmat t soha nem sejtett,nem remélt fényre yságra emelé ! E fényt, e hatalmat, e dicséget a honpol k egyetértése eszközli 3 valahányszor egyenetlenültünk, viszálykod, mindannyiszor mi fizettük a árát rosz szokásainknak. Csak egyetértenünk kell, s két tényezőkül fogunk tekintetni Európa nagy álomcsaládjában! Csak egyetértenünk kell, s Pillanatnyi tetszhalálunk köde szétfoszlik, s ujul erővel új életre ébredünk ! Csak közös akarattal kövelnünk kell, s hazánk ismét nagy és boldog lesz Ne mondja senki, hogy kiesen vagyunk! Kevesen, igaz, de „mind hősök és írfiak !“ S ha egyetértünk, akkor „nec portae infer!“ Le éppen ez a legnagyobbzerencsétlenségünk, hogy egyetértés helyett mindig egyenetlenkedünk, engesztelékeny szellem hiányzik ülünk, marjuk egymást, gyanúsítjuk szándéklatai;at, dölyfösségggel visszautasítjuk hozzánk közeledő elenfeleinket; megannyian csalhatatlanoknak látszan akarunk. A legéletrevalóbb eszméket agyonhallgauk, ha nem a mi fejünkből származnak, mintha feltaláltuk volna a bölcsek kövét. Egy szóval: zonokoskodni akarnánk mindenki fölött, ki nem hisz csalhatatlanságunkban. Sokáig fog ez még igy tartani ? Bízzunk nemzetünk jó géniuszában hogy nem! A hétévi gyűlölködés kitombolhatta magát, s ha sejtelmeink nem csalnak, a pártdüh akcziói nem oly kapósak többé, mint voltak még csak három év előtt! A külömböző pártállás már nem annyit jelent, hogy ellenségeskedés élet-halálra. Hátha a magyarok istene megelégelte hazánk szenvedését, nyomorát s gyalázatát! Legközelebbi múltunk oly gyalázatos korszakot fog képviselni történelmünkben, hogy már csak e miatt is alapos reményünk lehet, hogy nemzet nem folytathat ily mérvü öngyilkosságot. Reméljük, hogy 1875-ben föltámad a magyar becsület! Hogy ez megtörténhessék, értsünk egyet valahára a hazáért! Elég volt a hosszú télből, lássuk már a tavaszt is! Hedry Bódog. le rd est mórt. Motto: „Ki légy törölve régi rész idő: Sötét nap, nyugtalan éj — Adieu !“ Jókai. Ferdinandy Bertalan ur megszűnt üldöző szelleme lenni Kassa városának. Városunk krónika írója alig is talál majdan egyéb örvendetes feljegyezni valót ezen kivül az Úr 1874-ik esztendejéből. Hogy Ferdinandy úr — ha számot vet magával — nyugodtan tekint-e vissza főispáni pályájára, azt nem tudhatjuk. Hisz akinek czélja egy család nyugalmát megzavarni, az kéjjel tekint a családapa búskomor, a családanya szenvedő arczára; akinek czélja a szomszéd házát meggyújtani, az vad örömmel nézi az emésztő lángnyelveket; aki jó barátok, békés polgárok összevesztését czélozza, az kaczajjal szemléli a hajbakapást s a vérrel boritott arczokat. Átalános a vélelem, hogy Ferdinandy főispán urnak missiója az itt uralkodó párt szétrobbantása volt. Ez forrásában lehet igaz, lehet nem igaz ; ám az eredmény kínosan elszomorító, mert Ferdinandy ur főispánsága nem egy, a kormánynak nem tetsző pártot robbantott szét, hanem a városi tisztviselőket, a városi hatóságot, a város összes polgárait uszttá egymás ellen. Igen: Ferdinandy ur főispánsága idékte~eloz,hogy a tisztviselők s a közügyekben részt vett férfiak alig mertek egymás szemébe nézni; mindegyik fázott a másiktól ; ennek mosolya gúny volt, annak komorsága kárörvendés volt; a közgyűlés merő fegyelmi ügyekkel foglalkozott s emberi gyarlóságokból hajánál fogva előhurczolt tisztviselői vétségek, sőt bűntények felett bíráskodott. Élénk emlékezetükben lehet olvasóinknak, hogy a midőn Ferdinandy Bertalan ur már öt tisztviselőjét a városnak meghurczolta a sárban, volt annyi kegyetlen bátorsága,''"hogy a hatóság eredeti iratait lepecsételten elzárja, és volt szeme a közgyűlésen kimondani, hogy ezt azért tévé, mert fél az iratok meghamisításától, mert az augusztus hó 22-iki miniszteri rendelet is hamisan iktattatott be augusztus hó 24-éről az igtató könyvbe. Ezzel nyilván és hivatalosan sem többet, sem kevesebbet nem mondott, mint hogy az egész városi hatóság merő gazemberekből áll, kiknek nem hivatalban, hanem börtönben a helyük. Igaz, hogy az ekként vádolt tisztviselők máig sem vettek maguknak amaz undok gyanúsításért elégtételt, mert hát az olyan Ferdinandyféle embereknek büntelenül szabad a főispáni palást alatt a törvényhatóság legelső ártatlan tisztviselőit is megbecsteleníteni. De az is* igaz,"Fogy” egy...törvényhatóság tisztviselőinek olyatén — bár ártatlanul történt meghurczoltatásuk bizalmatlanságot, gyanút, tiszteletlenséget kelt mindenhi és keltett ezúttal is egész a gyógyithatlanságig. Az „Abauj-Kassai Közlöny“ melegen üdvözölte Ferdinandy urat kineveztetése alkalmával. Azt hittük, hogy Ferdinandy ur, mint szegény ember, nem méltóságos főispánja, hanem buzgó, erélyes főkertésze lesz városunknak. Bizony méltósi,gos is csak czimében volt, de nem tetteiben; kertészetéről pedig annyit tudunk, hogy kaszájával neki ment a kertnek "és plántát, virágot — mindent gyomnak tekintve, olyan pusztítást vitt véghez, mely Bástának is dicséretére válnék. Most már nyugodhatik babérain addig is, míg adófel ugyelőnek fog kineveztetni. Nekünk parlagba hagyott s azon meggyőződést, hogy soha sem jó, ha szegény ember nő_a szegény emberek fejére. Ö pedig gyönyörködhetik méltóságos czimében, s elmélkedhetik főispáni megnyitó beszédének, a tisztikarhoz intézett következő szavairól: „ha már helyeinken nem leszünk, férfiúi nemes öntudattal említhessük azon időt, melyet sz. kir. Kassa város javáért és lakosainak jogos igényeiért ezen díszes városház hivatalos helyiségében a munkában izzadva lelkiismeretességgel és megróhatlan becsületességgel együtt töltöttünk.“ Szép „együtt töltés“ volt biz az. A főpolgármester, első tanácsnok, főjegyző, főszámvevő, tiszti ügyész és kiadó ékes bizonyítványt állíthatnak ki e pásztor órákról, e boldog „együtt töltésről“ — Jókaival mondván: „Fű nője be, ha nőhet még nyomodban, Hogy egy utókor azt se lelje föl.“ •Klió. 'Ov ' Aargan kanton tanügye, ^ (Folytatás.) ^ Minden elemi iskola mellett van a leányok számára munkaiskola berendezve. A munkaiskolák látogatása a harmadik tanévtől kezdve kötelezett és így hat évig tart. A tanítás kiterjed kötésre, varrásra, ruhakészítés és javításra. Luxusmunkákat készíteni nem szabad. E mellett nagy gondot fordítanak arra, hogy a növendékek nemcsak külső gépies ügyességre szerttegyenek, hanem okuljanak is, valamint hogy rendre, tisztaságra és háziasságra is szokjanak. A tanítás mindenkor osztály és nem egyesek tanítása és vagy a meglevő tanteremben, vagy jobbmódu községekben egy e czélra berendezett helyiségben történik. Első esetben oly padokról gondoskodnak, hogy a munkatanításnak akadályul ne szolgáljanak. A munkanemet a tantervhez képest a tanítónő határozza meg; az anyagot a szülők szerzik meg, de a szegények az iskolaszéktől nyerik azt. A növendékek száma a 30-at meg nem haladhatja. Ha 30 növendéknél több van, úgy új osztály alakítandó. Féy-egy osztálynak heti órája nyárban legalább 3, télben legalább 6. Vegyes iskoláknál olyan órákra esik a munkatanítás, mikor leginkább a fiuknak szükséges tárgyak adatnak elő. (p. mértan, testgyakorlat.) A munkaiskola állítása, föntartása,tónő díjazása a község dolga. Ez u*-'’