Abauj-Kassai Közlöny, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-04-22 / 16. szám
zombori ellenpárt dicsőíti a feljövő napot, s fejet hajt azon eszmék előtt, melyeket előbb sárral dobált. Ilyen általában a politika. Változnak az idők, változnak az emberek is. A következmény azonban igazságot szolgáltatott a lenézetteknek. És most kijelentjük, hogy az új politikai párt elnevezésének kezdeményező érdeme az 1874-ik évi julius hó 2-iki tokaj-hegyaljai iparos mozgalomé, — nem pedig a kilencz hó múltán a közgazdasági alapra lépett politikai pártoké. Igaz, hogy a tokaj-hegyaljai iparosok s pártolóik nem politikai, de társadalmi szempontból vették fel a szabadelvű elnevezést, hogy korszerű törekvéseiknek az anyagi téren magasztosabb kifejezést adhassanak, az ingadozó politikának ellenében. Midőn tehát az új párt „szabadelvű“ elnevezése szoros összefüggésben van a múlt évi iparos mozgalommal, az elnevezés kezdeményezését az iparos osztály részére reklamáljuk, de másrészről kijelentjük, hogy a szabadelvűvé vált kormánytól függ, váljon a közelebbi választásoknál az iparos osztály továbbra is „szabadelvű“ maradjon-e, vagy pedig oda ajándékozva a czímet, anyagi érdekeink érvényre emelketése végett, újabban s más — el nem nyűtt jelszó alatt egyesüljünk*). _ Heyduk Ambrus. N ■/ Megszívieles ail! , N. (Vége.) Úgy hisszük, egy Kölcsey szava elég hatalmas argumentum volt saját gyenge érvelésünk mellett. Hinni akarjuk, hogy túlnyomó e hazában azok száma, kik hasonmeggyőződéstől vannak áthatva s reméljük, hogy az ellennézetűek is meg fognak előbb-utóbb térni ama táborba, mely zászlajára e jelszót írta: „mindenekelőtt magyarok akarunk maradni!“ És éppen ezért bizton hisszük, hogy az idő nemsokára többséggé fogja növeszteni azok számát, kik a néhány hó előtti tanáregyleti gyűlésen oda nyilatkoztak, hogy a német nyelv, de különösen a német irodalomtörténet kitöröltessék a középtanodák kötelezett tárgyainak sorából. Mert tagadhatlan tény az, hogy a nemzetiségellenes idegen erkölcs és szellemnek öntudatlanul is hirdetőjévé válik a német irodalomtörténet tanára. A legszigorúbb tárgyilagosság mellett sem tagadhatja meg azt a tanár magától, hogy érdeklődést, lelkesedést ne iparkodjék felkelteni tanítványaiban tantárgya iránt. És ez már aztán az első lépés azon ösvényre, mely a tanítványt ön nemzete kicsinységének becsmérlésére, a nagy német műveltséggel s szellemmel való kaczérkodásra viszi. Ez a viszás eredményük van a legtárgyilagosabb előadásoknak is! Ezt eltagadni nem lehet. Az is igen valószínű, sőt bizonyos, hogy a tanár rajong, lelkesedik tárgyáért, s e lelkesedés ékes szóló hangján ecseteli a német nemzet világtörténeti hivatását, minden nemzetek fölött kiváló nagy eredményeit, s egész örömérzettel állítja fel a párhuzamot pl. nemzetünk és a németek között, hogy azok ragyogó műveltségét annál élesebb világításba helyezze. Hogy minő eredménye lesz azután az ily előadásoknak , annak megítélését szabad legyen szíves olvasóim hazafiúi érzékére bíznom. Pedig hát még az eddig mondottakban a lehető legjobb eseteket tételeztem fel. Hátha most még a tanárban nincs meg a kellő tapintat s elengedi magát ragadtatni azon áramlat által, mely a kosmopolitismus hirdetésében áll! ? Pedig erre van elég alkalma, s könnyen megérthető, hogy maga is félig-meddig, vagy tán egészen kosmopolita lévén, nem is mulasztja el az alkalmat kedvenc eszméjének hirdetésére! Ennek következményeiről már elmondottam előbb véleményemet. És evvel elérkeztünk czikksorozatom végére. Szabad legyen végezetül néhány szót intéznem az úgymondott „irányadó tanügyi körökhöz“, mint amelyek hivatva vannak egy újonnan átalakítandó tantervben a nemzeti irányzatot erélyesen érvényesíteni. Arról meg vagyok győződve, hogy nincs és nem is lehet e hazában tanférfiú, ki a nemzeti irányú nevelés szükséges voltáról ne lenne meggyőződve. Szomorú dolog lenne az nagyon, ha ebben kételkednünk kellene. És legyen szabad azt is reménylenem, hogy e közmeggyőződés nemsokára érvényesíteni fogja magát egy nemzeti alapokra fektetett tantervben. Ám az „irányadó“ tanügyi körök, — hinni akarjuk, hogy jobb meggyőződésük ellenére, csupán az átalánosan megrögzött előítéletek s balfelfogástól, alaptalan félelemből — még mindég vonakodnak megtenni ez irányban az első lépést. Azért is legyen nekünk megengedve, hogy bátrak vagyunk — minden bővebb magyarázat nélkül — egy elsőrangú tanügyi írónk következő nagyon igaz szavait becses figyelmükbe ajánlani: „Minden cselekvéseiben onnan indul ki az ember, amibe legkorábban mintegy beleélemedett, ami kebelét a leghathatósabban eltöltötte s elfoglalta. Önkénytelenül és öntudatlanul is vissza-visszatér az ember azon alaphangra, mely egész lényét és valóját a legerősebben átrezgés megrengető, mely legrégibb, legősibb hang gyanánt zengedez fel belsejéből. Az emberi kebelbe oltott legelső eszme lesz mindenkor az eszmehatalom kormányzója. S azért ezen első eszme, ezen vezérelv, ezen irányszózat biztos és szilárd megalapításától függ minden későbbi alakulás, minden siker vagy eredménytelenség, a cselekvények minden üdve vagy átka*. Szabad legyen végül szerény czikksorozatom vezérelvét e szavakkal ide jegyeznem: „Akarjunk lenni és virágozni: iparban, tudományban, művészetben, mint erős, törhetien légió, — «le magyar érzelemmel !“ Ney Ferenczként pedig, örömmel kell üdvözölnünk s ápolnunk minden, bármi parányi mozzanatot, törekvést, mely e czélra bármi csekély s önzetlen közreműködését felajánlja“. Ezt tette e sorok írója jelen czikksorozatában; és ezért, ha többet nem, legalább méltánylást szabad legyen reménylenie szives olvasóinak részéről. Simonides. = Kassa város április 16-iki közgyűlésében Várjon Gábor kérdést intéz: jogosultak-e a kisorsolt tagok a mai gyűlésen részt venni és határozni. Tudtára adatik, hogy az újonnan választottak még nincsenek igazolva s a kisorsoltaknak mandátumok még április 29-ig tart. A Szedlák János halálával megürült első osztályú irnoki állomás betöltésére a pályázat ki fog íratni. Éder Ödön kérdést intéz: igaz-e, hogy a tanács azon kereskedők kérvényeit, kik a szeszárulhatásra vonatkozólag 1875. évi február 5-én 546. sz. a. hozott közgyűlési határozattal megállapított feltételek teljesítése után árulási engedélyért folyamodtak, a miniszteri határozat beérkeztéig függőben hagyta ? Miután a polgármester igenlőleg válaszolt, Éder Ödön indítványt nyújt be, hogy e kérvények azonnal érdemileg intéztessenek el. A legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzetett.* A Miszla patak szabályozása tárgyában kelt miniszteri rendelet folytán, a polgármester elnöklete alatt az építkezési bizottság azzal küldetik ki, hogy az ez ügyben hozott tanácsi határozatot egész terjedelemben s késedelem nélkül Abaujmegye közönsége, a m. kir. mérnöki hivatal és valamennyi érdekelt tulajdonosok közben jöttével érvényesítse. Schvacz János bérlő a Sajba dűlőben fekvő szántóföld bérletét Czeininger Antalra kéri átruháztatok Elfogadtatik. Davidko István bérlő a „Csillag“ nevű ház bérletét Mihalszky Istvánra kéri átruháztatok Elfogadtatik. Beterjesztettek a bizottsági tagok ápril-iki pótválasztásáról felvett jegyzőkönyvek és jelentések. Kiadattak az igazoló választmánynak. A forrói szeszgyár berendezés tárgyában ápril hs 8-án megejtett árverés nem sikerülvén, egy ajánlatokkal is egybekötött újabb árverés fog kihatni. Schvarcz Vinczének azon indítványa, hogy a mezei kerülők is a város pénztárából fizettessenek (!!)a jövő költségvetés tárgyalásakor fog elintéztetni. Kuhlmann Ferencznek indítványa, hogy a ház felügyelő részére egy kapus fülke készíttessék és a ház felügyelő a kívánt felvilágosítások megadására köteleztessék, szintén a jövő költségvetés tárgyalásakor fog elintéztetni. = Abauj megye bizottságának f. hó 5-én s folytatva tartott közgyűlésében tárgyalás alá kerültek s elintézést nyertek a következő ügyek: Megyei Irod aljegyzőnek csekély szavazat többséggel Meczner Béla ellenében megválasztatott Géczy Gyula. A Kassa és Vidéke előadása szerint: az alispánnak a megyei közigazgatásról szóló jelentése folytán, a bizottság határozta, hogy a gönczi járás roppant adóhátraléka apasztassék, a közmunka-váltsággal hátralékban levőktől a dijak behajtassanak s a községi költségvetési előirányzatok és számadások, most záros határidő alatt, jövőre pedig a tavaszi és őszi közgyűléseket megelőzőleg előterjesztessenek. — A minisztérium leirata, melyben az 1873. házi pénztári számadás nehezményét kivételesen megszünteti, örvendetes tudomásul vétetett. — Szenke Mihályt, kassa-bélai körjegyzőt, mert lakását székhelyére át nem tette, kötelessége teljesítését elhanyagolta s munkaképtelennek bizonyult, a közgyűlés az 1871: XVIII. 70. §-hoz képest hivatalából elbocsátotta. — Az alsó-hatkai és nagy-kinyizsi hidak fölépítése iránt határoztatott, hogy az alispán kisértse meg azoknak árlejtés és vállalkozás utján leendő foganatosítását, mi ha nem sikerülne, intézzen fölterjesztést a minisztériumhoz, hogy első sorban a kinyizsi hídnak országos segély által való felépithetését tegye lehetővé. — Zarubay Bódog Gönc nagyközség részéről orvossá választatván, e választást a közgyűlés az 1871: XVIII. 26. §. mellőzése miatt, megsemmisíti, de egyúttal rendszeresít is oda szükségkép megkívánt orvosi állomást évi 500 frtnyi fizetéssel, ezen állomáson Zarabayt helyetteskép meghagyja s intézkedik, hogy ez állás szokott pályázat útján végleg betöltessék. Minthogy a minisztérium a felállítandó ipariskolára a megye részéről tett 500 frtos alapítvány fedezését a kincstári javadalmazásból nem engedi, elhatározta a közgyűlés, hogy annak 5%kamatait, a megye tulajdonát képező közigazgatási (politikus) alapból fogja fizetni s erre a minisztériumhoz fölterjesztésében engedélyért fordul. — A miniszteri rendelet, melyben a megye tudósittatik, hogy a mértékhitelesítő hivatalok fölállítására megkivántató födezet kirendelése végett közvetlenül a földmivelés-, ipari kereskedelemügyi minisztériumhoz forduljon, tudomásul vétetik, valamint azon leirat is, melyben a megyével a mértékhitelesítési szabályrendelet közöltetik. Ennek kapcsában a közgyűlés az alispánt megbízta, hogy a szabályrendeletet a hivatallal annak idején közölje, s azt a megyei mérnöknek is adja ki. — Azon min. rendelet is, mely értesíti a megyét, hogy himlőanyagért dr. Bókay János orvoshoz forduljon s a fris himlőnyirk fentartásáról az 1874. okt. 16. 41,679. sz. a. belügyi min. rendelet szerint gondoskodjék, — tudomásul szolgált. — Azon min. köriratot, melyben a gazd. egyesületek utasittattak, hogy hívják föl a hizlalással foglalkozók figyelmét az alakult angol húskiviteli társaságra, a közgyűlés tudomásul vette, minthogy annak tartalma a szolgabirákkal már köröztetett. — A füzéri járás szolgabirájának meghagyta a gyűlés, hogy a kassa-ujfalusiak folyamodása ellen, melyet a minisztériumhoz intéztek, hogy a községet, ennek nagy szegénysége miatt, mentse föl a volt tanító, (Soltész Sándor) özvegyének fizetendő nyugdíj alól, utasítsa a községet, hogy a min. rendelet folytán is, az évi 62 frtnyi nyugdijat nevezettnek szolgáltassa ki. — A szolgabiráknak a pénzügyminisztériumtól érkezett leirat folytán meghagyatik, hogy az egyenes adók kivetése és behajtása körül oda hassanak, mikép a községi és körjegyzők a megállapított s megállapítandó adót kinek-kinek adókönyvecskéjébe írják be s az adózókat kötelességük teljesítésére figyelmeztessék.— Dr. Csorba Gyulának, egészségügyi állandó bizottság felállítása iránt tett indítványára, mindazon teendők, melyek ily, egészségügyi állandó bizottság köréhez tartoznának, az állandó választmány közigazgatási szakosztályára ruháztattak. — Pehovics Ágoston kérését nemességi bizonyítvány kiállításáért, a közgyűlés azért nem teljesíthette, mert folyamodó nem igazolta, hogy nemessége a megye levéltárában okmányilag ki van mutatva. — A mislyei közalapitványi uradalomnak, a „berek“-erdő kiirtására, a szükséges hatósági engedély megadatik, minthogy az ez erdőbeli faálladék túlélt kora miatt a czélszerü erdőkezelést kizárja, s a talaj, jó minőségénél fogva, földmivelési czélokra igen alkalmas leend. — Somogy vármegye közönsége átiratát, melyben ez a megyét arra szólítja, hogy az saját nyomtatványu marha-járlatainak betiltását elrendelő miniszteri intézkedés visszavétele végett az országgyűléshez küldött feliratát támogassa, a közgyűlés tudomásul vette. — Szántó nagyközség határozatát, melylyel a sertés-vásárokat a szokott helyről a község alsó végén levő térre tette át, az ellene beadott felfolyamodás folytán, a közgyűlés föloldotta, s tekintettel az 1871: XVIII. tartalmára, az ügy elintézését a gönczi járás szolgabirójához utasította. — Jászó község kérvénye, az ott levő dzsidás-ezred más községbe való áthelyezése iránt, az alispánnak kiadatni határoztatott. — A kovács-vágási fajzási illetmény kiosztása tárgyában tartott községi gyűlés lefolyásáról szóló jelentést a közgyűlés egyrészt tudomásul vette, másrészt azonban az erdei haszonvételek végleges rendezéséről adandó véleményes tervezet készítésére Szent-Imrey László elnöklete alatt, Aith József, Gálos Tamás, Fábián János és Batek Vincze tagokból álló bizottmányt küldött ki. — A „Magyar Kompasz“ egy példányának megszerzése elhatároztatván, az az alispánra bízatott. — Liptó vármegye átiratát, hogy azon föliratot, melyben a * Van egy jelszó, mely nem nyithet el soha s mely magában foglalja mindazt, a mit Magyarországban írur és napszámos, nemes és polgár, kereskedő és iparos, honoráczior és földmivelő elérni óhajtanak. Az önálló Magyarország minden osztálynak képes lesz igényeit kielégíteni, de egy provinczia az érdekek harczának mindig szomorú eredményén kivül, mást produkálni nem képes. Szerkesztő.