Abauj-Kassai Közlöny, 1876 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1876-01-06 / 1. szám
^ések stb. miatt, magán- vagy büntetőjogi következik 1 jlyeivel terhelhet — hiszen ez ellen elég védelmet i j nyújtana talán a javaslat 77. §-a is —, ha nem értjük főleg azon erkölcsi felelősséget, melynek nyomása a közigazgatás közegét a reá bízott érdekek körüli tevékenységének mennél kielégítőbb s buzgóbb kifejtésére nem csak kötelezi, hanem egyszersmind ösztönzi is. — Aki érzi, hogy tetteiért egyedül felelős, tudja egyszersmind, hogy intézkedéseinek üdvös és jótékony eredményei is az ő javára fognak beszámíttatni. A felelősség ezen nemének öntudatára pedig egyes ember igen, — de testület nem, — vagy legalább nem oly mérvben képes emelkedni. — A testület tagjai közt megoszlik a felelősség, — és ha áll ez általánosságban véve, még inkább áll a tervben levő közigazgatási bizottságokra nézve, melyeknek tagjai nem csak egymás kölcsönös ellenőrzésére, hanem — mint a javaslat czélozza — egymás intézkedéseinek, egymás befolyásának kölcsönös korlátozására s ellensúlyozására mintegy provokálva vannak és ez — horderejét tekintve — elvégre sem egyébb, mint a törvényhatósági önkormányzatnak és az államhatalomnak egymás elleni nyílt harczra idézése, — a mint hogy igazolja e felfogást a javaslat 22-ik §-a is, mely szerint a bizottság határozatait felebbezéssel támadhatják meg ugyanazon bizottságnak egyes tagjai is. — Már hogy egy testület, melynek egyes tagjai, egymással vagy magával a testülettel szemben, ily jogokkal felfegyverkezve lépnek a tanácskozási asztalhoz, mennyire alkalmatlan gyors és egyöntetű intézkedésre, azt tüzetesebben fejtegetnünk felesleges lenne; de szintoly kétségtelen az is, hogy az ily testület már önmagában viseli azon következmények indokait, melyek megölik a testületi közszellemet és táplálják azon természeti törekvést, hogy a testület egyes tagjai egymásra hárítsák a felelősség súlyát. Üdvösebb eredményeket vártunk volna oly közigazgatási organismustól, mely a személyes felelősség elveire lett volna alapítva. Czélszerűnek tartottuk volna, hogy a törvényhatósági közigazgatás vezetése a törvényhatóság első választott tisztviselőjére bízatott volna, ki a törvényhatóság nevében, mint annak bizományosa, saját felelősségére intézte vagy intézté be volna el a közigazgatási ellátást igénylő összes folyó ügyeket, így igenis, de csak is így lett volna képzelhető gyors,erélyes és egyöntetű vezetése a közigazgatásnak. A törvényhatóság, vagy annak képviselete megtarthatta volna azon jogkört, melyben a sajátképein önkormányzati jogok foglaltatnak, t. i. a közigazgatási közegek ellenőrzését, azoknak utasításokkal való ellátását, szabályrendeletek alkotását, a költségvetés megállapítását, az alattas közegek felett való felebbviteli és fegyelmi hatóság gyakorlását stb. szóval a határozati jogot oly intézkedésekre, melyek átalánosabb jelentőségüknél fogva hivatva lettek volna arra, hogy az egyes közegek tevékenységére az irányt meghatározzák, az utat kijelöljék s a hatáskört körvonalazzák. Hiszen ha forrásait keressük a mai közigazgatás hiányainak; aligha ezek egyikét nem abban találjuk fel, hogy a törvényhatósági első tisztviselő keze kötve volt, miután az intézkedési jog nem őt, hanem a közgyűlést illette és a sürgős ügyek ellátásával is a negyedévenként összeülendő közgyűlésre kellett várni. Mindaz tehát, a mi közigazgatásunk ellen ez idő szerint panaszképen felhozható, leginkább oda vezethető vissza, hogy az önkormányzat teendőiben két egymástól élesen elválasztható hatáskör t. i. a közvetlen intézkedés és az ellenőrzés fogalmai iránt a gyakorlat nem volt magával tisztában. A közvetlen intézkedési jog csak a közigazgatási közeget, az ellenőrzési jog pedig csak a törvényhatóságot vagy ennek képviseletét illetheti és egyiket is, másikat is sem több, sem kevesebb. Messze vezetne azonban e tárgy körül az elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni. Elég legyen csupán ezúttal is hangsúlyoznunk azt, hogy azon előnyök, melyeket a személyes felelősség elveire fektetett, tehát egyes közegek által vezetett közigazgatási organismus biztosít, a javaslat szerinti bizottságtól — nézetünk szerint — várni nem lehet. — A javaslat — ha jól vettük ki annak czélzatát — nagy súlyt fektet a különböző orgánumok kölcsönös ellenőrködésére. Önmagukban véve helyes elvek, de az alkalmazásban oly túlzásig hajtva, mint a javaslatban történik, nem egyébb , mint túllövés a czélon. A tapasztalás eléggé igazolja, hogy mentül több oldalú, mentül szövevényesebb a kölcsönös ellenőrködés, annál kevésbé hatályos az s annál több indok és alkalom létezik arra, hogy az egymást ellenőrző közegek egymás elnézésére számítsanak. A túlzásig vitt ellenőrködés bizalmatlanságot, gyanakodást feltételez, mely a bürokratizmusnak képezi egyik átkát, de egy szabad állam intézményének keretébe magát sehogy sem fészkelheti be. Legyen a törvény szigorú és méltóságos, de szűkkeblűnek lennie nem szabad. — Előbbi növeli a polgárok önérzetét, utóbbi elfojtja azt. Ha pedig a polgári vagy hivatalos kötelmek teljesítéséhez hiányzik az erkölcsi ösztön, hasztalan az ellenőrködés bármily neme és mértéke. (Vége következik.) A városi közgyűlések egyikében az iskolai költségvetés tárgyalásakor, amaz ismert oldal felette vakaródzott a községi iskola czéljaira előirányzott összeg nagysága miatt. A nagy közönség tájékozása végett is álljon itt. Kimutatása azon kiadásoknak, melyeket Kassa városa az általa segélyezett felekezeti tanodákra 1873. évben saját pénztárából teljesített: 1. A róm. kath. elemi iskolákra. Készpénzben a róm. kath. felekezet részére 15700 frt „ a gör. kath. „ „ 1400 „ Fajárulék a tanítók részére 156 ° bükkfa 13 írtjával................................................ 2028 „ Fajárulék az isk.fűtésére 82 ° fenyűfa8ftjával 656 , összesen 19784 frt 2. Az evang. ág. hitv. iskolákra. Készpénzben...................................... 1500 frt — kr. Fajárulék a magy. ném. egyh. részére összesen 1872 frt 50 kr. 3. A helv. hitv. egyház iskolájára. Készpénzben...................................... 800 frt — kr. Fajárulék 772 ° bükkfa............................97 „ 50 „ „ 772 ° tölgyfa. . ... 82 „ 50 ” összesen 980 frt — kr. 4. Az izraeli iskolára. Készpénzben........................................2100 frt — kr. __________összesen 2100 frt — kr. Főösszeg . . 24738 frt 50 kr. A jelenleg fenálló községi elemi tanodák az 1876-ik évi városi előirányzat szerint 20597 frt 52 krba kerülnek a városnak, tehát 4140 frt 48 krral kevesebbe, mint a fentnevezett felekezeti elemi iskolák segélyezése az 1873. évben, mert a községi iskolára jelenleg praeliminált 30720 frt 52 kr. összegből fenmaradt 10123 frt részint az ismétlés a polg. iskolákra esik, melyeket a város, a törvény rendelete szerint minden viszonyok közt fentartani köteles, részint a rajz- és zenetanodára, melyektől, mint nem kötelezett iskoláktól, az iskolaszék szívesen megválik. A róm. kath. felekezet iskolaszéke által kezelt városi elemi iskolák az említett 1812/3. tanévben 9 belv. és 3 külv. főosztályból, továbbá 2 belv. és 3 külv. leányosztályból, tehát összesen 17 osztályból állottak, s ezeknek fentartása a fentebbi kimutatás szerint 19784 írtba került a városnak. A mostani, községi elemi iskolák 10 belv. és 6 külv. fij&ostályból, továbbá 4 belv. és 3 külv. lányok atyból, tehát összesen 23 osztályból állanaj&>/‘s fentartásuk a városi pénztárnak 20597 frtö^krba kerül, tehát csak 813 frt 52 krral többft/t mint a város által annak idejében fentartott kath. iskolák; s pedig míg a r. kath. iskoláik minden egyes osztályára a város évenként ig§£ frt 76 krt. költött, a mostani közs. iskola eg.Vagy osztályának fentartására csak 895 írt 50 kr tehát 268 frt 26 krral kevesebbet ad ki. « VK A róm. k/tjj. felekezet elemi iskola fiosztályaiban az 1875/2.tanévben 699, a leányosztályokban 225, tehát összesen 924 tanuló volt; egy-egy tanulónak oktatása tehát a városnak 21 frt 35 krjába került, mig a iostani községi elemi tanodában, melynek fiosztályaiban a f. 1875/6. tanévben már eddig is 809, leányosztályaiban pedig 621, s így összesen 1430 tanulté van bejegyezve, egy-egy tanulónak oktatása csak 4 frt 50 krba kerül a városnak. A népiskolai törvény 59. és 67. §§-ai, továbbá a közokt. m. kir. minisztérium 1874. évi julius 15. 19425. sz. a. kelt rendelete értelmében fentartott polg. fiú- és leánytanloca költségeinek fedezésére az 1876. évre összesen 71553 frt 50 kr. van praeliminálva. Ezen összegből azonban az 5, 6, 7, 8 és 14. számú tételek alatti költségek, 737 frt 50 kr.,mint a melyek nem a jelen,hanem a jövő tanév kiadásait képezik, levonandó a kiadás csak 6816 ftot tekszen. Miután ezen tanoda ez évben már 6 osztályból 411, egy-egy osztálynak fentartási költsége 1136 lytra rug. Miután továbbá a fitanodában jelenleg 66,1 a leánytanodában 67, s így összesen 133 tanuló vAn egy tanulónak oktatása a városi pénztárnak elpárt 75 krjába kerül. Ezen — az elemi iskolákhoz képest mindenesetre magas oktatási díjt a tanulók csekély száma eredményezi, mely utóbbinak okát, mint mindenütt, úgy nálunk is csak a kezdet nehézségeiben kell keresnünk, melyeknek leküzdése azonban már a folyó tanévben örvendetes lendületet nyert, mennyiben az 1-ső főosztályba 43, az 1-ső leányosztályba 36 tanuló íratta be magát. Különben a polg. iskolák, mint még kevésbé ismeretes tanintézetek, másutt is csak gyéren látogattatnak anélkül, hogy azoknak életrevalóságát bárki is kétségbe vonhatná, így pl. az alsó-lendvai 4 osztályú polg. fitanodában a múlt tanévben 34 tanuló volt; a Csáktornyai 4 oszt. fitanodában 45; a modori 4 oszt. fitanodában 60, 2 oszt. leány tanodájában pedig 10; a szentesi 6 oszt. fitanodában 123, 2 oszt. leánytanodájában pedig 32 tanuló volt stb. = Kassa város deczember hó 16-iki közgyűlésében: A decz. 15-diki közgyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Schwartz Lipót hadköteles beidéztetésének mulasztása miatt, a honv. miniszter rendelete Saád Lajos főkapitánynak nyilatkozat végett 3 napra kiadatott. Makovics János, Takács János és társainak folyamodványuk folytán, melyben Saád Lajos főkapitánynak hivatalbóli elmozdítását kérik azért, mert Makovics Jánost rendőri kihágásért , illetve a rendőrhatóság megsértéséért 7 órai börtönbüntetésre ítélte s azt végre is hajtatta, — felolvastatott a főkapitány nyilatkozata. Répászky József Saád főkapitány ellen a fegyelmi eljárást kívánja elrendeltetni. Éder Ödön, tekintve, hogy a közgyűlés nincsen jogosítva a rendőri hatóság által hozott ítéletek érdemi megbírálásába bocsátkozni, miután panaszló a főkapitány által követett alaki eljárás ellen nem, csupán az ítéletben foglalt állítólagos sérelem miatt tesz panaszt, miután az ítélet jogerőre emelkedett, ennek érdemi része többé vita tárgyát nem képezheti, miután a neheztelt eljárásnál a törvény vagy szabályrendelettel ellentétes eljárás nem követtetett el stb. — a főkapitány nyilatkozatát tudomásul vétetni javallja. Papp Sándor indítványozza, miszerint a panaszfolyamodványokban neheztelt minden körülmények kipuhatolása végett egy közvetítő vizsgálat rendeltessék el. Az indítványok sorrendje megállapíttatván, 10 tag kérelmére a név szerinti szavazás rendeltetett el, mely szerint Éder Ödön indítványa 23 szavazattal 15 ellenében, Papp Sándor indítványa 29 szavazattal 8 ellenében elejtetett, Répászky József indítványa pedig 19 szavazattal 17 ellenében elfogadtatott és Saád Lajos főkapitány ellen a fegyelmi vizsgálat elrendeltetett. Örök emlékezet okáért adjuk az igennel és nemmel szavazók névsorát, amint következik : A fegyelmi vizsgálat elrendelése mellett szavaztak: Bázel Károly, Bellagh Samu, Czitó Samu, Genzovics Alajos, Grün Vilmos,Krekner Alajos, Krusóczky József, Kukovszky István, Legányi Frigyes, Magócsy Jár, Molitorisz Dániel, Pocsátkó Károly, StéggR Antal, Répászky József, Répászky Mihály, Rózsay Ferencz, Tóth János, Várjon Gábor, Vashegyi Antal. Ellene szavaztak: Fink Károly, Éder István, Velesz János, Szerényi Ede, Galgóczy Kálmán, Brósz Jónáth, Éder Ödön, Francsek József, Gloviczky Sándor, Hegedűs Lajos, Hlavács Jenő, Holländer Lajos, Koch Lajos, Láncz Sámuel, Schifbeck Mátyás, Szilcz István, Timkó József. így történik, hogy Kassán egyaránt büntetik a tevékenységet és hanyagságot; igy történik, hogy a bizottság szabadalmat nyújt a tisztviselők becstelenitésére; igy történik, hogy városunkban a rendetlenségek miatt panaszkodik a suhancz is; a rendetlenségek meggátlóját pedig elitéli a közgyűlés is. Decz. 17. A f. hó 16-iki közgyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetett. Francsek József a főkapitány ellen tegnap lefolyt panaszos ügy tárgyalásának alkalmából, amennyiben szóba hozatott, de a határozatról a közgyűlés megfeledkezett: indítványozza, hogy a fogságra ítélt tisztességesebb polgárok részére külön börtönhelyiség jelöltessék ki. Elfogadtatott. Kratochvila Jánosnak ,Lokhorn János alkapitány elleni panaszos ügyében, Timkó József indítványára határozatba ment, hogy nevezett alkapitány utasíttassék, miként jövőben a törvény- és szabályrendeletek korlátait tartva szem előtt, tartózkodjék a magánfelek egymás közti , a tulajdon kérdéseit tárgyazó ügyek elbírálásától. Ezután folytatólagosan tárgyaltatott a költségvetés — bezárólag a bevételek XXVI-ik cziméig. Decz. 20. A decz. 17-iki közgyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Folytatólag tárgyaltatott a költségvetés bevételi rovata, s az be is fejeztetett. Decz. 21. A 20-iki közgyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Az előirányzat letárgyalása utáni napirendre tűzetett Lariscsák Jánosnak 15 frtnyi birság visszafizetése iránti folyamodványa . — Nyitramegyének a magyar jegybank felállítása és az uzsora