Abauj-Kassai Közlöny, 1876 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1876-01-06 / 1. szám

^ések stb. miatt, magán- vagy büntető­jogi következik 1 jlyeivel terhelhet — hiszen ez ellen elég védelmet i­ j­­ nyújtana talán a javaslat 77. §-a is —, ha nem ért­jük főleg azon erkölcsi felelősséget, melynek nyo­mása a közigazgatás közegét a reá bízott érdekek körüli tevékenységének mennél kielégítőbb s buzgóbb kifejtésére nem csak kötelezi, hanem egyszersmind ösztönzi is. — A­ki érzi, hogy tetteiért egyedül felelős, tudja egyszersmind, hogy intézkedéseinek üdvös és jótékony eredményei is az ő javára fognak beszámíttatni. A felelősség ezen nemének öntudatára pedig egyes ember igen, — de testület nem, — vagy legalább nem oly mérvben képes emelkedni. — A testület tagjai közt megoszlik a felelősség, — és ha áll ez általánosságban véve, még inkább áll a terv­ben levő közigazgatási bizottságokra nézve, melyek­nek tagjai nem csak egymás kölcsönös ellenőrzé­sére, hanem — mint a javaslat czélozza — egymás intézkedéseinek, egymás befolyásának kölcsönös korlá­tozására s ellensúlyozására mintegy provokálva van­nak és ez — horderejét tekintve — elvégre sem egyébb, mint a törvényhatósági önkormányzatnak és az államhatalomnak egymás elleni nyílt harczra idé­zése, — a mint hogy igazolja e felfogást a javaslat 22-ik §-a is, mely szerint a bizottság határozatait felebbezéssel támadhatják meg ugyanazon bizott­ságnak egyes tagjai is. — Már hogy egy testület, melynek egyes tagjai, egymással vagy magával a testülettel szemben, ily jogokkal felfegyverkezve lép­nek a tanácskozási asztalhoz, mennyire alkalmatlan gyors és egyöntetű intézkedésre, azt tüzetesebben fej­tegetnünk felesleges lenne; de szintoly kétségtelen az is, hogy az ily testület már önmagában viseli azon következmények indokait, melyek megölik a testületi közszellemet és táplálják azon természeti törekvést, hogy a testület egyes tagjai egymásra há­rítsák a felelősség súlyát. Üdvösebb eredményeket vártunk volna oly köz­­igazgatási organismustól, mely a személyes felelősség elveire lett volna alapítva. Czélszerűnek tartottuk volna, hogy a törvényhatósági közigazgatás vezetése a törvényhatóság első választott tisztviselőjére bízatott volna, ki a törvényhatóság nevében, mint annak bizományosa, saját felelősségére intézte vagy intéz­té be volna el a közigazgatási ellátást igénylő összes folyó ügyeket, így igen­is, de csak is így lett volna képzelhető gyors,erélyes és egyöntetű vezetése a közigazgatásnak. A törvényhatóság, vagy annak kép­viselete megtarthatta volna azon jogkört, melyben a sajátképein önkormányzati jogok foglaltatnak, t. i. a közigazgatási közegek ellenőrzését, azoknak utasí­tásokkal való ellátását, szabályrendeletek alkotását, a költségvetés megállapítását, az alattas közegek felett való felebbviteli és fegyelmi hatóság gyakorlását stb. szóval a határozati jogot oly intézkedésekre, melyek átalánosabb jelentőségüknél fogva hivatva lettek volna arra, hogy az egyes közegek tevékenységére az irányt meghatározzák, az utat kijelöljék s a hatás­kört körvonalazzák. Hiszen ha­ forrásait keressük a mai közigazgatás hiányainak; aligha ezek egyikét nem abban találjuk fel, hogy a törvényhatósági első tisztviselő keze kötve volt, miután az­ intézkedési jog nem őt, hanem a közgyűlést illette és a sürgős­ ügyek ellátásával is a negyedévenként összeülendő közgyűlésre kellett várni. Mind­az tehát, a mi köz­­igazgatásunk ellen ez idő szerint panasz­képen fel­hozható, leginkább oda vezethető vissza, hogy az önkormányzat teendőiben két egymástól élesen elvá­lasztható hatáskör t. i. a közvetlen intézkedés és az ellenőrzés fogalmai iránt a­ gyakorlat nem volt magával tisztában. A közvetlen intézkedési jog csak a közigazgatási közeget, az ellenőrzési jog pe­dig csak a törvényhatóságot vagy ennek képvisele­tét illetheti és egyiket is, másikat is sem több, sem kevesebb.­­ Messze vezetne azonban e tárgy körül az elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni. Elég legyen csu­pán ezúttal is hangsúlyoznunk azt, hogy azon elő­nyök, melyeket a személyes felelősség elveire fek­tetett, tehát egyes közegek által vezetett közigaz­gatási organismus biztosít, a javaslat szerinti bizott­ságtól — nézetünk szerint — várni nem lehet. — A javaslat — ha jól vettük ki annak czélza­­tát — nagy súlyt fektet a különböző orgánumok köl­csönös ellenőrködésére. Önmagukban véve helyes elvek, de az alkalmazásban oly túlzásig hajtva, mint a javaslatban történik, nem egyébb , mint túllövés a czélon. A tapasztalás eléggé igazolja, hogy mentül több oldalú, mentül szövevényesebb a kölcsönös ellen­­őrködés, annál kevésbé hatályos az s annál több indok és alkalom létezik arra, hogy az egymást ellen­őrző közegek egymás elnézésére számítsanak. A túlzásig vitt ellenőrködés bizalmatlanságot, gyanako­­dást feltételez, mely a bürokratizmusnak képezi egyik átkát, de egy szabad állam intézményének keretébe magát sehogy sem fészkelheti be. Legyen a tör­vény szigorú és méltóságos, de szűk­keblűnek lennie nem szabad. — Előbbi növeli a polgárok önérzetét, utóbbi elfojtja azt. Ha pedig a polgári vagy hivatalos kötelmek teljesítéséhez hiányzik az erkölcsi ösztön, hasztalan az ellenőr­ködés bármily neme és mértéke.­­ (Vége következik.) A városi közgyűlések egyikében az is­kolai költségvetés tárgyalásakor, amaz ismert oldal felette vakaródzott a községi iskola czéljaira elő­irányzott összeg nagysága miatt. A nagy közönség tájékozása végett is álljon itt. Kimutatása azon kiadásoknak, melyeket Kassa városa az általa segélyezett felekezeti tano­dákra 1873. évben saját pénztárából teljesített: 1. A r­ó­m. kath. elemi iskolákra. Készpénzben a róm. kath. felekezet részére 15700 frt „ a gör. kath. „ „ 1400 „ Fajárulék a tanítók részére 156 ° bükkfa 13 írtjával................................................ 2028 „ Fajárulék az isk.fűtésére 82 ° fenyűfa8ftjával 656 , összesen 19784 frt 2. Az evang. ág. hitv. iskolákra. Készpénzben...................................... 1500 frt — kr. Fajárulék a magy. ném. egyh. részére összesen 1872 frt 50 kr. 3. A helv. hitv. egyház iskolájára. Készpénzben...................................... 800 frt — kr. Fajárulék 7­72 ° bükkfa............................97 „ 50 „ „ 772 ° tölgyfa. . ... 82 „ 50 ” összesen 980 frt — kr. 4. Az izrae­li iskolára. Készpénzben........................................2100 frt — kr. __________összesen 2100 frt — kr. Főösszeg . . 24738 frt 50 kr. A jelenleg fenálló községi elemi tanodák az 1876-ik évi városi előirányzat szerint 20597 frt 52 krba kerülnek a városnak, tehát 4140 frt 48 krral kevesebbe, mint a fentnevezett felekezeti elemi is­kolák segélyezése az 1873. évben, mert a községi iskolára jelenleg praeliminált 30720 frt 52 kr. ös­­­szegből fenmaradt 10123 frt részint az ismétlé­­s a polg. iskolákra esik, melyeket a város, a törvény rendelete szerint minden viszonyok közt fentartani köteles, részint a rajz- és zenetanodára, melyektől, mint nem kötelezett iskoláktól, az iskolaszék szíve­sen megválik. A róm. kath. felekezet iskolaszéke által kezelt városi elemi iskolák az említett 1812/3. tanévben 9 belv. és 3 külv. főosztályból, továbbá 2 belv. és 3 külv. leányosztályból, tehát összesen 17 osztályból állottak, s ezeknek fentartása a fentebbi kimutatás szerint 19784 írtba került a városnak. A mostani, községi elemi iskolák 10 belv. és 6 külv. fij&ostály­­ból, továbbá 4 belv. és 3 külv. lányok atyból, te­hát összesen 23 osztályból állanaj&>/‘s fentartásuk a városi pénztárnak 20597 frtö^krba kerül, tehát csak 813 frt 52 krral többft/t mint a város által annak idejében fentartot­t kath. iskolák; s pedig míg a r. kath. iskoláik minden egyes osztályára a város évenként ig§£ frt 76 krt. költött, a mostani közs. iskola eg.Vagy osztályának fentartására csak 895 írt 50 kr­ tehát 268 frt 26 krral kevesebbet ad ki. « VK A róm. k­/tjj. felekezet elemi iskola fiosztályai­­ban az 1875/2.­­tanévben 699, a leányosztályokban 225, tehát összesen 924 tanuló volt; egy-egy ta­nulónak oktatása­ tehát a városnak 21 frt 35 krjába került, mig a i­­ostani községi elemi tanodában, melynek fiosztályaiban a f. 1875/6. tanévben már eddig is 809, leányosztályaiban pedig 621, s így összesen 1430 tanulté van bejegyezve, egy-egy tanuló­nak oktatása csak­­ 4 frt 50 krba kerül a városnak. A népiskolai t­örvény 59. és 67. §§-ai, továbbá a közokt. m. kir. minisztérium 1874. évi julius 15. 19425. sz. a. kelt rendelete értelmében fentartott polg. fiú- és­ leánytanloc­a költségeinek fedezésére az 1876. évre összesen 71553 frt 50 kr. van praelimi­­nálva. Ezen összegből­­ azonban az 5, 6, 7, 8 és 14. számú tételek alatti költségek, 737 frt 50 kr.,mint a melyek nem a jelen,­­hanem a jövő tanév kiadá­sait képezik, levonandó a kiadás csak 6816 ftot tekszen. Miután ezen tanoda ez évben már 6 osztályból 411, egy-egy osztálynak fentartási költsége 1136 ly­tra rug. Miután továbbá a fitanodában jelenleg 66,1 a leánytanodában 67, s így összesen 133 tanuló vAn­ egy tanulónak okta­tása a városi pénztárnak elp­árt 75 krjába kerül. Ezen — az elemi iskolákhoz képest minden­esetre magas oktatási díjt a tanulók csekély száma eredményezi, mely utóbbinak okát, mint mindenütt, úgy nálunk is csak a kezdet nehézségeiben kell ke­resnünk, melyeknek leküzdése azonban már a folyó tanévben örvendetes lendületet nyert, mennyiben az 1-ső főosztályba 43, az 1-ső leányosztályba 36 ta­nuló íratta be magát. Különben a polg. iskolák, mint még kevésbé ismeretes tanintézetek, másutt is csak gyéren látogattatnak anélkül, hogy azoknak életrevalóságát bárki is kétségbe vonhatná, így pl. az alsó-lendvai 4 osztályú polg. fitanodában a múlt tanévben 34 tanuló volt; a Csáktornyai 4 oszt. fi­­tanodában 45; a modori 4 oszt. fitanodában 60, 2 oszt. leány tanodájában pedig 10; a szentesi 6 oszt. fitanodában 123, 2 oszt. leánytanodájában pe­dig 32 tanuló volt stb. = Kassa város deczember hó 16-iki köz­gyűlésében: A decz. 15-diki közgyűlés jegyző­könyve hitelesíttetett. Schwartz Lipót hadköteles beidéztetésének mulasztása miatt, a honv. miniszter rendelete Saád Lajos főkapitánynak nyilatkozat vé­gett 3 napra kiadatott. Mako­vics János, Takács János és társainak folyamodványuk folytán, melyben Saád Lajos főkapitánynak hivatalbóli elmozdítását kérik azért, mert Makovics Jánost rendőri kihágás­ért , illetve a rendőrhatóság megsértéséért 7 órai börtönbüntetésre ítélte s azt végre is hajtatta, — felolvastatott a főkapitány nyilatkozata. Répászky József Saád főkapitány ellen a fegyelmi eljárást kí­vánja elrendeltetni. Éder Ödön, tekintve, hogy a közgyűlés nincsen jogosítva a rendőri hatóság által hozott ítéletek érdemi megbírálásába bocsátkozni, miután panaszló a főkapitány által követett alaki eljárás ellen nem, csupán az ítéletben foglalt állí­tólagos sérelem miatt tesz panaszt, miután az ítélet jogerőre emelkedett, ennek érdemi része többé vita tárgyát nem képezheti, miután a neheztelt eljá­rásnál a törvény vagy szabályrendelettel ellentétes eljárás nem követtetett el stb. — a főkapitány nyi­latkozatát tudomásul vétetni javallja. Papp Sándor indítványozza, miszerint a panaszfolyamodványokban neheztelt minden körülmények kipuhatolása végett egy közvetítő vizsgálat rendeltessék el. Az indítvá­nyok sorrendje megállapíttatván, 10 tag kérelmére a név szerinti szavazás rendeltetett el, mely szerint Éder Ödön indítványa 23 szavazattal 15 ellenében, Papp Sándor indítványa 29 szavazattal 8 ellenében elejtetett, Répászky József indítványa pedig 19 sza­vazattal 17 ellenében elfogadtatott és Saád Lajos főkapitány ellen a fegyelmi vizsgálat elrendeltetett. Örök emlékezet okáért adjuk az igennel és nem­mel szavazók névsorát, a­mint következik : A fe­gyelmi vizsgálat elrendelése mellett szavaztak: Bázel Károly, Bellagh Samu, Czitó Samu, Genzo­­vics Alajos, Grün Vilmos,­­Kr­e­k­n­e­r Alajos, Kru­­sóczky József, Kukovszky István, Legányi Frigyes, Magócsy Jár, Molitorisz Dániel, Pocsátkó Károly, StéggR­ Antal, Répászky József, Répászky Mihály, Rózsay Ferencz, Tóth János, Várjon Gábor, Vashe­gyi Antal. Ellene szavaztak: Fink Károly, Éder István, Velesz János, Szerényi Ede, Galgóczy Kál­mán, Brósz Jónáth, Éder Ödön, Francsek József, Gloviczky Sándor, Hegedűs Lajos, Hlavács Jenő, Holländer Lajos, Koch Lajos, Láncz Sámuel, Schif­­beck Mátyás, Szilcz­ István, Timkó József. így tör­ténik, hogy Kassán egyaránt büntetik a tevékeny­séget és hanyagságot; igy történik, hogy a bizott­ság szabadalmat nyújt a tisztviselők becstelenitésére; igy történik, hogy városunkban a rendetlenségek miatt panaszkodik a suhancz is; a rendetlenségek meggátlóját pedig elitéli a közgyűlés is. Decz. 17. A f. hó 16-iki közgyűlés jegyző­könyve felolvastatván, hitelesíttetett. Francsek József a főkapitány ellen tegnap lefolyt panaszos ügy tárgyalásának alkalmából, amennyiben szóba hozatott, de a határozatról a közgyűlés megfeledke­zett: indítványozza, hogy a fogságra ítélt tisztessé­gesebb polgárok részére külön börtön­helyiség jelöl­tessék ki. Elfogadtatott. Kratochvila Jánosnak ,Lokhorn János alkapitány elleni panaszos ügyében, Timkó József indítványára határozatba ment, hogy nevezett alkapitány utasíttassék, miként jövőben a törvény- és szabályrendeletek korlátait tartva szem előtt, tartózkodjék a magánfelek egymás közti , a tulajdon kérdéseit tárgyazó ügyek elbírálásától. E­z­­u­t­á­n folytatólagosan tárgyaltatott a költségvetés — bezárólag a bevételek XXVI-ik cziméig. Decz. 20. A decz. 17-iki közgyűlés jegyző­könyve hitelesíttetett. Folytatólag tárgyaltatott a költségvetés bevételi rovata, s az be is fejeztetett. Decz. 21. A 20-iki közgyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Az előirányzat letárgyalása utáni napirendre tűzetett Lariscsák Jánosnak 15 frtnyi birság visszafizetése iránti folyamodványa . — Nyitra­­megyének a magyar jegybank felállítása és az uzsora

Next