Abauj-Kassai Közlöny, 1888 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1888-03-01 / 9. szám
Bubics Zsigmond úrtól 50 írt, egy vigalmi bizottságtól 18 írt, takarékpénztári betétek utáni kamat 2 írt 45 kr., pénzkészlet múlt évről 1 frt 87 kr., összesen 779 írt 82 kr., kiadatott a szegénysorsu iskolás gyermekek felruháztatására. (14 pár csizma 8 frt 50 krajczárjával 224 frt, 75 pár czipő különféle árban 171 frt, posztó és ruhaszövet 179 frt 21 kr., munkabér fiuöltözetért 45 frt 60 kr., munkabér leányöltözetért 13 frt, gyapot és hozzávaló 8 frt, 6% tuczat harisnya 12 frt 51 kr., pénzkészlet 126 frt 50 la., összesen 776 frt 82 kr. Azonkivül átadtak ajándékul az elnökségnek kiosztás végett: Patankó Mihály 24 darab fejkendőt; Fáik Imre és Károly urak 24 darab nyakkendőt; gróf Szirmay Istvánné 6 leány számára egész öltözeteket. Felruháztatott ezen évben a szükséghez képest vagy egészen vagy részben 182 szegény iskolás gyermek és pedig 87 fiú és 95 leány. Kiosztatott a fiuk közt 64 pár csizma, 52 pár nadrág és 34 darab kabát; a leányok közt 75 pár czipő, 45 szoknya és 45 kabát. Kassa, 1888. február hó 23-án A zárszámadás megvizsgálásával megbízott egyleti tagok: Bernovits Gusztávné, özv. Zemányi Lázárné, Fabinyi Gyula. — Vasúti értékjegyek életbeléptetése. Az utazó közönség érdekében a hazai vasutak egy része felette gyakorlati czélu s a közönségnek jelentékeny anyagi előnyöket nyújtó intézményt léptetett életbe. Arról van ugyanis szó, hogy f. évi márczius hó 1-től kezdve vasúti értékjegy füzetek adatnak ki a magyar kir. államvasutak összes vonalain, továbbá az arad-temesvári, budapest-pécsi, pécs-barcsi, mohács-pécsi és magyar észak-keleti vasutakon, valamint az első magyar gácsországi, kassa-oderbergi s a nyugati vasút magyar vonalain. Ezen értékjegy füzetek 65 frt értékű 1 frtos, 50 kros és 10 kros értékjegyeket tartalmaznak s egy ily füzet ára csak 50 frt. Ezen füzetekben foglalt értékjegyekkel a fent elősorolt vasutak összes magyar vonalaira bármily személyszállító, tehát gyorsvonatra is szóló rendes árujegyek válthatók — a keleti express-vonal egyedüli kivételével — bármely kocsiosztályra . Ezenkívül válthatók ezen értékjegyek alapján a magy. kir. államvasutak Budapest-személypályaudvaráról, valamint a Budapest mögött fekvő jelentékenyebb állomásokról Bruckon át Bécsbe és vissza való utazásra is közvetlen jegyek. Bécsből valamint a bécs-brucki vonal állomásairól Budapest felé pedig készpénzfizetés mellett váltandók közönséges jegyek Bruckig, míg a tovább utazásra Brucktól kezdve a vonatvezetőnél válthatók már jegyek ismét értékjegyek fejében. Ezen alkalommal a Bécsből Budapestre utazókra nézve az értékjegyekkel járó menetdíj kedvezmények a bécs-brucki vonalra esedékes része a bruck-budapesti menetjegy árából levonatik, úgy hogy a Bécsből Budapestre való utazás eképen tényleg csak annyiba kerül, mint a megfordított irányban. E szerint tehát a L/m. Brucktól Budapestig járó menetdíjak a következő összegekben lesznek értékjegyekkel kiegyenlítendők, és pedig gyorsvonatoknál az I. osztály 13 frt 80 kr., a II. osztály 9 frt 60 kr., kombinált személy- és gyorsvonatoknál az I. osztály 13 frt 80 kr., a II. osztály 9 frt 60 kr. s a III. osztály 7 frt, személyvonatoknál pedig az I. osztály 12 frt 50 kr., a II. osztály 8 frt 70 kr. s a III. osztály 6 frt 20 kr. Ezen értékjegy füzetek az előbb említett vasutak valamennyi jelentékenyebb állomásán, valamint a magyar kir. államvasutak összes városi menetjegy-irodáiban kaphatók, de a részes vasutak összes állomásain, valamint posta utján is megrendelhetők, mely utóbbi esetben azonban a megrendeléshez a füzet árán kívül a postai elküldésért 2 db 10 krás levéljegy is melléklendő. A részletes határozmányok az e részben kiadott díjszabásból vehetők ki, melyekből példányok 4 fent nevezett vasutak igazgatóságainál, valamint azok összes állomásain , a m. kir. államvasutak városi piarit - tjegy—irodáiban díjtalanul kaphatók, esetleges megkeresésre példányok az említett ,vasúti ig^átóságok által postán is megküldetnek. — Olcsó gyógyszer. Gyomorbajban szenvedőknek ajánltatik használni Moll valódi Seidlitz pora, mely csekély költséggel is a legtartósabb gyógyeredményt biztosítja. Doboz utasítással egy o. é. f. Szétküldés naponta utánvétellel a Moll cs. kir. udvari szállító gyógyszerész Bécsben Tuchlauben 9- é vidéken minden gyógyszertárban és fűszer kereskedésben határozottan Moll készítménye, ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő. kérődzenek, gyomorsavak képződnek, szédülés áll be, mit a gumóban levő errképes anyagok jelenléte eléggé megmagyaráz. Már régebben fölmerült azon terv, a csicsóka gumót czukorkészítésre felhasználni. Bár ennek lehetőségét már Payen tagadta, — bebizonyítva e gumóban levő czukor nem jegeczedő voltát. — Mindazonáltal akadtak ezután is egyesek, mint Piemens, kik ez irányban hiú kísérleteket tettek.1) Ellenben Payen már 1824-ben kimutatta — Chaptal és Vauquelin által május 17-én, a párisi tudós akadémia elé terjesztett — jelentésében, hogy a csicsóka erjeszthető czukortartalmánál fogva igen alkalmas szeszfőzési anyag. Több idevágó kísérlet régebben monarchiánkban is történt. a Stieben Nándor() Andrichauból (Gácsország) a prágai gazdasági társulatnak 1842-ben küldött be egy általa csicsókából főtt pálinka mutatványt. Stieben ez érdemben értekezést is irt3), mely nevezett társulatot arra indította, hogy a csicsókából való szeszfőzést illetőleg maga is kísérletezzen. A kérdés tisztázására kivált Bailing( 5) prágai tanár törekedett ki első kísérleteinél 100 font gumóból átlag 4% pint 20 fokú szeszt állított elő. Balling a csicsókát nyersen maghámozatta és kipréseltette, előállítván 17 Sacc. fokú lét, mely élesztővel beállítva, 5 Sacc. fokig erjedt el és 5,14 térfogat százalék szeszt tartalmazott. A gőzölt csicsókából készített czefréket azonban vízzel volt kénytelen fehigitani, mire azok 4—5 Sacc. fokig erjedtek. Újabban a csicsókaszesz kérdése ismét érdekeltséget kelt. Belgiumban de Sébille lelkes előmozdítója és Francziaországban Müntz tanár 1884-ben felette érdekes vizsgálódásokat eszközölt a csicsóka gumóból kipréselt lével, melyekből kitetszik, hogy a lé sokkal gazdagabb czukrosítható anyagokban, mint a répa leve, megközelíti mustét. Tényleg tettek is már Francziaországban (Charente-Inférieure departementban) kísérleteket a csicsókából erjedt italt készíteni, mely szeszesebb , mint az almabor, de a kellemetlen mellékszem nagyobb sótartalom által kitűnik.3) E lében a legjelentősebb rész a nem jegeczesedő czukornem, melyhez a szétbomlásából alakult glukosa társul, mely anyag igen könnyen erjed. Ezek mellett még az inulin említendő, mely glukosevá átváltozva szintén könnyen erőképessé válik. A csicsóka leve csak akkor indul szeszes erjedésnek, ha egy kis kénsav tétetik hozzá. De az így megindított szeszes erjedés néha csakhamar savanyú erjedésbe csap át, miért is sörélesztőnek hozzáadása mellőzhetlennek látszott. Müntz kísérletei szerint 1 ezredrész sav 12 ezredrész élesztőnek hozzáadása a legelőnyösebbnek bizonyult. Nálunk azonban még alig foglalkoztak ezen nem minden jelentőség nélküli kérdéssel. Ez arra ösztönzött, hogy 1885. évi márczius hó 26-án a kassai gazdasági tanintézet szeszfőzőjében a csicsóka feldolgozásával kísérletet eszközöltessek, melyet Girtler tanár vitt ki. Beczefrésztünk 26 g. gumót. A Henzében a csicsóka éppen úgy, mint a tengeri alulról gőzöltetett 1/1 órán át, 15 légnyomásnál szivító szelep alkalmazása mellett. Ezután a légnyomással a czefrézőbe kifújtatva s folytonos keverés közt azonnal a beállítási hőmérsékre (16 ° R.) lehűtve, mire 60 kgr. zöld malátából készült élesztővel beállítva, az erjesztőkádba szivattyúztatok A csicsókának szétfőzése teljesen sikerült. A czefre tökéletesen egyöntetű, de nyálkás minőségű volt. A beállított első czefrerészlet azonban erjedni kezdett, olyannyira, hogy az emelkedési tér mintegy 6 hl-t tett, miért is a második czefrerészletből mintegy 2 hl-t, egy másik burgonya és tengeri czefre keverékével megtöltött kádba kellett átbocsátani. A második czefrekészlet hozzáadásakor az erjedés folyton erősbödött s az emelkedés oly nagy volt, hogy a czefréből vagy 3 hl-t egy üres kádba kellett átmenteni. A nagy emelkedést a czefre nyálkás, összetartó minősége okozta, amennyiben általa a fejlődő szénsav gyors kiszabadulása akadályoztatott. Mindazáltal, hogy az erjedés oly rohamosan beállott, az erjedésnél elért legmagasabb hőmérsék csak 21 R. fok volt. A gőzölt 2600 kgr. csicsóka czukortartalma a polarisado szerint (valamint a czefrézőből kivett czefrét maláta nélkül Saccharometerrel vizsgálva) 1,4% volt. Bár az erjedés 72 óráig tartott, a czefre még akkor is gyenge erjedésben volt és csak 4 Sacch. fokig erjedt ki, minek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a hőmérsék nem emelkedett 21 R. foknál magasabbra. A lepárlás 210 liter 88"C-ot szeszt eredményezett, vagyis 184.80 liter százalékot. Egy métermázsa csicsókára esik 753.9 liter százalék szesz, (az összesből leszámítva a más kádba töltött 2 hl. ezekének megfelelő mennyiségét.) A szefre 5.6 °/C alkoholt tartalmazott. Beczefréztetett összesen 369.80 kgr. czukor még pedig a csicsókában 343.14 kgr. (33 hl. ezekében) a malátában 26.66 kgr. Egy kilogram czukor adott 49.97 ° C alkoholt , átszámítva keményítőre : 1 kgr. keményítő adott 55.52 liter százalék alkoholt. Ezen kísérletből — amint a fentebbiekből is kitetszik — még nem lehetett határozott következtetést vonni, hogy mennyi szeszt szolgáltathat a csicsóka, mert nem határozhattuk meg pontosan a más kádba bocsátott czefre mennyiséget, valamint a csicsókának czukortalmára nézve is hiányzott pontos elemzésünk. Az erjedés nem volt rendes, amennyiben minden intenzitása mellett hőmérséket nem emelkedett kellőleg, minek következtében a czefre csak 4%-ig erjedt el. Az 1886-ban és 1887-ben eszközölt folytatólagos kísérleteknél a csicsóka tengerivel dolgoztatott fel, mindkét esetben alulról bevezetett gőzzel. 1887. május 2-án például 13 g. csicsóka 4 g. tengerivel czefréztetett be. E próbafőzés lefolyásáról Stollár tanár a következőket jelentette: A czefrének sűrűsége, mely 60 kgr. nyers malátából készült élesztővel és a czukrositáshoz használt 70 kgr. nyers malátának használásával állott elő : 14.0 ° S-t mutatott. Beállítási hőmérséke: 14.0 ° R. lévén, erjedésének magaslatán ez 23.6 ° R-ra emelkedett. Erjedésének lefolyása sima volt s nem okozott semmi zavart. Leégetése előtt megméretvén sűrűsége 26 ° S-nak találtatott , savtartalma 0.36% volt. Elerjedése a czefrene k nem mutatkozván kielégítőnek azon kérdésnek kiderítésére, valjon tartalmaz-e még czukrot ? A Fehling oldattal tett próba reducáló anyagnak jelenlétét mutatta. Nyeretett 245 liter 94%-os szesz vagyis 23,030 1 %. A feldolgozott nyersanyagok keményítő s illetőleg czukortartalmának kihasználására nézve a következő számítás ad felvilágosítást : 13 q. csicsóka á 12.0% czukor = 10.8% keményítő = 140.0 kgr. 4 q. tengeri á 62 °/0 keményítő = 248.0 kgr. 130 kgr. nyers maláta á 40% keményítő = 52.0. A beczefrézett keményítő összege 440.0. Nyeretett pedig 23030 1. % szesz, esik tehát 1 kgr. keményítőre 52.34% Ezek szerint esik 1 q. csicsókára 663.6 1. % vagyis 5.63 liter 100%-os alkohol. 1886-ban teljesen azonos beczefrézett mennyiségek és eljárás mellett 1 q. csicsóka után 680.98 1. % vagyis 6.8 liter 100% szeszt adott. A csicsóka hasznosítás, mint azt nálunk és Németországban alkalmazzák, hol rendszerint burgonyával czefrézik, lényegesen eltér a Francziaországban és Belgiumban követett Champonois és Leplay-féle eljárástól, melyeknél 100 kgr. gumóból rendszerint 5% szeszt nyernek. Bazin gyáros (Mesine Saint-Firminben) 100 kgr. gumóból maderáczió utján 77% levet nyert melyből 4.72% szesz állíttatott elő. A csicsókára vonatkozó irodalom igen szerény. Mint érdekesebb jelenségeket fölemlíthetem a következőket: Dragendorff, Monographie des Topinambur St.-Petersburg, 1870. 141. 1. Dieclc Erich. Über die Kohlenhydrate der Topinamburknollen in chemischer und landw. Beziehung. Inaug. Diss. Göttingen, 1878,, 27. 1. Etudes sur le Topinambour, par. A Müntz & A. Ch. Girard. Annales de ITnstitut national agronomique Paris 1886. Az elsőfokú iparhatóság a panaszlottakat bejelentés nélkül való fióküzlet tartása miatt büntette. A másodfokú iparhatóság az elsőfokú iparhatóság ítéletét helybenhagyta. E tárgyban a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, mint harmadfokú iparhatóság f. é. 3081. /X/ a. sz. a. a következő határozatot hozta : Az eljárt iparhatóságok részéről hozott határozatokat, melyek szerint Sz. M. és K. M. sz.-t . . . i lakosok, mészárosok bejelentés nélkül való fióküzlet tartása miatt az 1884. XVII. t.-cz. 156. §. a) pontja alapján 10—10 frt pénzbüntetés és 10 frt tanuzási és fuvardíj megfizetésére marasztaltattak, továbbá a fióküzlet további nyitvatartásától eltiltattak, a panaszlottak részéről közbevetett föllebezés folytán harmadfokúlag fölülvizsgálat alá vettem és ennek eredményekép az említett határozatok megváltoztatásával a panaszlottakat a rájuk kirótt pénzbüntetési, valamint a tanuzási és a fuvardíj megfizetése alól ezennel fölmentem; fölhivandóknak találom azonban a nevezetteket, hogy a lakásukban nyitott üzleti helyet az elsőfokú iparhatóság által megállapítandó záros határidő alatt és az ipartörvény 156. §. a) pontjában foglalt büntetés következménye mellett, az ipartörvény 45. §-ának rendelkezéséhez képest, az iparhatóságnál jelentsék be. Az ipartörvény 45. §-a szerint ugyanis a panasztottak az említett községben több üzleti helyet is jogosítva lévén tartani, ezen törvényszakasz értelmében csak arra kötelezhetők, hogy a lakásukban nyitott üzleti helyet az iparhatóságnál jelentsék be. Miután pedig ennek elmulasztására nézve az ipartörvény büntető rendelkezést nem tartalmaz, a nevezett panaszlottak az ipartörvény 156. §. a) pontjában foglalt pénzbüntetéssel sújthatók nem voltak. Pénzbüntetésben csak abban az esetben marasztalhatók, ha az iparhatóság őket a bejelentésre fölhíván, a nevezettek ezen fölhívásnak záros határidő alatt sem felelnének meg. Téves volt továbbá az iparhatóságnak az a fölfogása, mintha a jelen esetben fióküzletről volna szó, mert az ipartörvény értelmében „fióktelep“ alatt a lakhelyen kívül nyitott üzlet értendő, amely esetben ugyanis az ipartörvény 46. §-ának rendelkezései tartandók be. IPAR C A csicsóka mint takarmány és ipari nyersanyag. Irta: dr. Rodiczky Jenő. (Vége). A csicsóka gumóknak juhokkal való föletetése nem tanácsos, mert bár ők is szívesen fogyasztják, nem esznek hozzá szálas takarmányt, minek következtében rendetlenül *) „Oelt. Neuigkeiten“ 1835, 76. sz. 608 1. ' *) „Neue Schriften der Oek. patr. Gesellschaft in Böhmen11 1843, 8. köt. 1. ftizet, 14. lap. ») U. o. 1844, 1. füzet, 10. 1. 4) „Branntweinerzeugung aus Erdbirnen“. (Centralblatt für Land- und Forstwesen in Böhmen“ 1851, 5.1.) 5) L. Journal d'Agriculture pratique 1857. 466. 1, Elvi határozatok iparügyekben. Az 1884. XVII. t.-cz. 45. §. első bekezdése értelmében minden iparos engedélyhez nem kötött iparnál ugyanazon községben több állandó üzleti helyet (műhelyt, boltot) tarthat, melyek az iparhatóságnál bejelentendők. Ezen bejelentés elmulasztása büntetést nem von maga után. Ha azonban az iparhatóság az illetőt, a bejelentésnek bizonyos határidő alatt teendő teljesítésére fölhíván, az illető ezen fölhívásnak meg nem felelne, a mulasztó ellen az ipartörvény 156. §. a) pontjában rendelt büntetés alkalmazható. Fióktelep alatt a lakhelyen kívül nyitott üzlet értendő, mely esetben az ipartörvény 46. §-ai rendelkezése irányadók. Sz. M. és K. N. szt-t.........i mészárosok ellen panasz emeltetett, hogy rendes üzleti helyiségüktől különállólag, saját lakásuknál is állandóan és iparszerűleg mérnek ki húsárakat. A panasztottak azt beismerték: elöljárásukat azzal indokolják, hogy jégvermük lakásukon lévén, az árusítást napközben innét czélszerűbben eszközlik, azonban minden nap, meghatározott időn át, állandó üzleti helyiségükből is szoktak húst kimérni. Szerkesztő: Deil Jenő. Kiadótulajdonos: Timkó József. HIRDETÉSEK. 37. sz. ev. 46 1—1 Pályázat. Kassa szab. kir. város színházának 1. évi október 1-től a következő év virágvasárnapjáig terjedő 1888/9-iki téli évadra való kiadására ezennel pályázat hirdettetik. A színház kiadásával 1500 frt segély és ingyen fűtés élvezete van egybekötve. Fölhivatnak mindazon színigazgatók, kik ezen színházra pályázni kívánnak, hogy kérvényeiket, a már esetleg szerződtetett társulati tagok névjegyzékével együtt f. évi márczius hó 8-ig bezárólag Kassa szab. kir. város polgármesteréhez nyújtsák be. Kassán, 1888. február 28. Münster Tivadar, kir. tanácsos, polgármester. 2699. 451—1 Árverési hirdetmény. Abauj-Tornavármegye kiépítés alatt levő székházánál, az eddig lebontott ócska fa- és vasnemü annyagoknak eladása végett f. év márczius hó 6-án délelőtti 7210 órakor árverés fog tartatni. Kassa, 1888. február 28-án. Comáromy, kir. tanácsos, alispán. 679. sz. jan. 441—1 HIRDETMÉNY. Kassa szab. kir. város tanácsa részéről ezennel köztudomásra hozatik, hogy az átkelő katonatisztek beszállásolására rendelt pótlék felől vezetett 1887. évi számadások közmegtekintés végett a v. számvevő hivatalban kitétettek; továbbá hogy az ezen pótlék czimén 1888. évben fizetendő járulék a belvárosi házak adójának 5%-ban lett megállapítva. Felhivatnak tehát az érdeklődők, hogy a számadásokat megtekintvén, esetleges észrevételeiket f. ó. márczius hó 20-áig a polgármesteri hivatalnál nyújtsák be. Kassán, 1888. február hó 3-án tartott tanácsülésből. Münster Tivadar, ... kir. tanácsos, polgármester .