Abauj-Kassai Közlöny, 1888 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1888-10-25 / 43. szám

dig egy jelesen, 8 jó, 7 elégséges ered­mén­nyel , egy visszalépett. A vizsgát tevők közül 8 kincstári szolgálatra, 2 lici corna­­riumoknál, 2 városhoz és 3 magán erdőtu­lajdonosoknál nyert alkalmazást. — Színházi műsor: Csütörtökön 25. Papageno, pénteken 26. St. Tropezi úrnő, szombaton 27. Nebáritsvirág, vasárnap 28. Rezervisták, népszínmű, hétfőn „Rip-Rip“, kedden „Új élet“, vígjáték, szerdán „Bőr­egér“, operette, csütörtökön „A molnár és gyermeke“. — Adóintés. Midőn legroszabbul áll a világ sorsa, beállít az adókövetelő és hir­deti, hogy a f. évi adó IV. részlete no­vember hó 15-ig befizetendő. Honnan? mi­ből ? kérdi sok szegény adófizető. — A felsőmagyarországi múzeumot múlt vasárnap 237 személy látogatta meg. A múzeum csak november elsejéig lesz nyitva, tehát vasárnap az utolsó nap, melyen díj­talanul megtekinthető. Ezentúl csak különös megkeresésre fog felnyittatni. — Áthelyezés: Bratián Farkas István s.-a.-újhelyi adófelü­gyelőségi számtiszt ha­son minőségben a kassai adófelügyelő mellé helyeztetett át. — A fegyházi­ ipar korlátozása. A múlt évi orsz. ipartestületi gyűlés határozatából tett felterjesztés következtében a földm. ipar- és keresk. minisztérium és az igaz­­ságügyminisztérium közt tárgyalások foly­nak a nevezett feliratban megjelölt vissza­élések megszüntetése és a fegyenczek ipari foglalkozására nézve az ismert enquéte-ha­­tároza­tokhoz való szigorú alkalmazkodás czéljából. Remélhetőleg az igazságügyi kor­mányzat ezután kellő tekintettel lesz az ipar érdekeire, melyek az államra nézve legalább is oly fontosak, mint a rabmunka jövedel­mező kihasználásából kimutatható statiszti­kai eredmények.­­ — A községi elemi iskola egyik termé­nek menyezete beomlott. A teremben senki sem lévén, szerencsétlenség nem történt. A gerendák fája megvizsgáltatván, teljesen korhadtnak találtatott. Csak az ur kegyelme óvta a szegény iskolás gyermekeket. A vá­ros fejét mindez nem alterálja. Az ő gyer­meke nem jár abba az iskolába. A tanács szakértői szemléket tart és lészen toldozás­­foldozás, míg valami nagy katasztró­­a be nem következik. Mikor építünk már isko­lát ? tanfelügyelő úr! — Szállítási díjtételek mérséklése. A közlekedésügyi miniszter a kereskedői óha­jok teljesítése czéljából utasította a magyar államvasutak igazgatóságát, hogy a dél­németországi irányokban mérsékelje a gab­­naviteli díjtételeket. Az államvasutak igaz­gatósága ez utasításnak megfelelően igen lényegesen mérsékelte az illető tarifákat. Az engedélyezett tarifakonc­essziók jelen­tősége kitűnik a következő példákból: Ed­dig fizetett 100 kilogramm gabnaszállításért: Budapestről Stuttgartba 4 márka 13 fillért a mérsékelt tétel­i 3 „ 96 , a leszállítás tehát 17 fillér, továbbá fizettek eddig Budapestről Karlsruheba 4 márka 30 fillért a mérsékelt tétel 4 „ 13 „ a leszállítás tehát 17 fillér, Nyíregyházáról Stuttgartba 4 márka 25 fillért a mérsékelt tétel 3 „ 95 „ leszállítás 30 fillér, a budapesti kamara újból foglalkozik e kér­déssel és pedig kiindulásul véve alelnöké­­nak oda irányuló javaslatát, mely szerint korlátoztassék a költségmegtérítés minden kültagra nézve évenként bizonyos számú gyűlésekre, miáltal egyfelől a kamarai pénz­tár megterheltetése lényegesen csökkeni fog, másfelől pedig a kamarák abban a hely­zetben lesznek, hogy pontos költségvetés alapján tehetnek újabb kísérletet a minisz­térium elvi hozzájárulásának kieszközlésére. — Konfiskált ipartestületi jövedelem. Győr sz. k­ir. város tanácsa arra a prakti­kus gondolatra jött, hogy a városi iparos­­tanoncz-iskola fentartására lefoglalja az ipartestület által szedett tanoncz-szegődte­­tési és szabadítási díjakat. Jogalapot pe­dig lát ezen, az ipartestületek négy évi krónikájában példátlanul álló hatalmi rend­szabályra az ipartörvény 87. §-ban, mely szerint a tanoncziskolák fen­tartási költsé­geinek fedezésére többek közt a törvény alapján befolyó díjak fordítandók, — nem értve meg, avagy nem akarva megérteni azt, hogy e dijak alatt azok értendők, me­lyek különböző czimeken közvetlenül az iparhatósághoz folynak be, és hogy sem az iparhatóságnak, sem pedig az ipariskola fentartására kötelezett községi pénztárnak semmi köze az autonóm ipartestületek tör­vényen és alapszabályokon alapuló jövedelmi forrásaihoz. A gyűri ipartestület ily módon jóhiszeműleg már mintegy másfélezer Irtot szolgáltatott át a tanácsnak, és csak a leg­közelebbi napokban folyamodott az iparügyi minisztériumhoz a törvény által biztosított önkormányzati jogának és legális bevételei­nek megvédése végett, egyidejűleg a köz­pont közbenjárását véve igénybe. Egészen biztosra vesszük, hogy a minisztérium kellő nyomatékkal kitanítja a nemes tanácsot a a törvény napfénynél is világosabb rendelke­zésének helyes értelmezésére, és el fogja rendelni a már­is tetemes összegre rúgott konfiskált díjak visszafizetését. — Hathatós szer. Mindennemű nyílt sebek, gyuladásba jöhető kelevények és da­ganatok Moll-féle franczia borszesz és só használata által gyorsan gyógyulnak. Egy üveg 30 kr. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. cs. kir. udvari szállító gyógysze­rész által Bécsben Tuchlauben 9. A vidé­ken minden gyógyszertárban és fűszerke­­reskedésben határozottan Moll készítménye s ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő, a mérséklés 27 fillér. A feladók előnyére tehát, teljes vagyon­­rakománynál 17 és 30 márka különbözetet nyújt a tarifaelszállítás, valóban jelentékeny áldozat, melyet az államvasutak a forgalom emelése érdekében hoztak. Kereskedői kö­rökben nagy megelégedéssel fogadtatott az intézkedés, mert ennek alapján bizonyosan várható a gabnakivitel élénkülése Dél-Né­­metországba is. — Ruszinkó Antal fiatal kereskedőnek mai számunkban közzétett hirdetését mele­gen ajánljuk a közönség figyelmébe. Igyekvő jóravaló, szolgálatkész és ügyes ember, ki nagyon is megérdemli, hogy törekvésében buzdítást s majdan elismerést nyerjen. — Gyászeset. Özv. Forgách Jánosné szül. Teschedik Sarolta, élete 72. évében e hó 22-én elhunyt és tegnap temettetett el a mészáros utcza 4. sz. a. lakásából. — Az ügyvédi kamarából. Dr. Elsner Simon jóhirnevü ügyvéd, lakását Rima­szombatba áttevén, kassai irodáját dr. Gei­ger Ignácz jeles ügyvédünk vette át. — Kitüntetés: Adler és Gold kassai likőrgyáros a brüsseli világkiállításon az ezüst éremmel tüntettetett ki. — A kassai gazdasági tanintézet szesz­gyárának mai hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. — A kamarai kültagok útiköltségei. A kereskedelmi iparkamarák többszörös felter­jesztése, nemkülönben az 1880-ban a mi­niszter elnöklete alatt tartott egyetemes ka­marai gyűlés határozata, mely szerint a kül­tagok útiköltségei a kamara pénztárából térhessenek meg, mindeddig ellenzésre ta­lált a minisztériumnál. A kamarák ugyanis nem voltak képesek az e­szímen felmerü­lendő költségekre nézve pontos előirányza­tot összeállítani s a csak legutóbb a sop­roni kamarában felmerült hason irányú in­dítványt az aránytalan pénzügyi megterhel­­tetés miatt maga a kamara vetette el. Most Aradról Stuttgartba 5 márka 18 fillért a mérsékelt tétel 4 „ 91 ., estek. Térszű­ke miatt csak Ardai Ida kisasszony Sá­mlijával foglalkozunk pár sorban. Nem oly halványnak, nem oly színtelennek teremtette meg Sarah grófnőt Ohnet György, mint ahogy azt Ardai kisasszony elénk állította. Ohnet György Samujának csak szenvedését láttuk megközelítőleg kiszínezve ; csak a megtört Sa­­rahban találtunk az alkotó eszméből megtestesítést. A női fenség, a romboló szerelem, a dúló szenvedély közönséges kiadásban nyilatkozott előttünk. A szerző darabja már első megjelenésében kell, hogy a nézőt, a fig­relőt a történenidőkre előkészítse. Ardai kisasszony első megjelenése ha nem is volt törpe, de koránt sem volt imponáló. Az egész első felvonást elcsevegte. Elő­életéről a közönség mit sem tud. Midőn belép a házba, melybe a romlás angyalát hozta be ; midőn elbeszéli múltját, melyből jellemére vetnünk kell; midőn el­mondja: „szívesen mylady, ha elvihetem a kutyát is“ — mindezt oly naivul játékban, oly nyomaték nélkül beszédben teszi és mondja, hogy még csak gondolko­zóba sem ejt. Az első felvonás utolsó nagy szava, az ámen : „hozzá megyek !“ — melynek az alvót is fel kell való rázni , egészen elmosódott. A többi felvoná­sokban is hangja variált ugyan, de a szó nem mindig vágott össze a hanggal. Mint az ügyes zongorázó, aki énekben korántsem oly ügyes. „Nem, mi nem élhetünk jó egyetértésben“, — elbeszélő, csevegő hangon volt mondva. Hát a félelmetes szó : „Jegyezze meg, hogy szerelmünk utolsó napja életemnek is utolsó napja!“ miért volt a harag kitörésével és nem a fájdalmas szenvedély felkiáltásával mondva'/ A harmadik felvo­nás jelentős mondatától kezdve : „Más foghatót én nem tudok“ — már énekelve beszélt, s midőn a tábornok Pierre és Blanche házasságára nézve véleményét kérte, oly hangon és hangsúlyozással válaszolt, hogy nem a tábornokban, de a félsüket emberben is, nem kételyt, de napnál fényesebb bizonyosságot gerjesztett. Nem kis hibája az is, hogy siró beszéde több helyütt ért­­hetetlen. Egészben véve Sarah alakítása drámai volt ugyan, de ráillett volna más betegesen szenvedő nőre is. (T.) A feladók előnyére tehát, teljes vag­­yon­rakománynál, 17 és 30 márka különbö­zetet nyújt a tarifaleszállítás, valóban je­lentékeny áldozat, melyet az államvasutak a forgalom emelése érdekében hoztak. Ke­reskedői körökben nagy megelégedéssel fogadtatott az intézkedés, mert ennek alap­ján bizonyosan várható a gabnakivitel élén­külése Dél-Németországba is. M. K. L. Budapestről Stuttgartba 4 márka 13 fillért a mérsékelt tétel 3 „ 96 „ a leszállítás tehát 17 fillér továbbá fizettek eddig Budapestről Karlsruheba 4 márka 30 fillért a mérsékelt tétel 4 „ 13 „ a leszállítás tehát 17 fillér Nyíregyházáról Stuttgartba 4 márka 25 fillért a mérsékelt tétel 3 „ 25 „ a leszállítás 30 fillér Aradról Stuttgartba 5 márka 18 fillért a mérsékelt tétel 4 „ 91 „ a mérséklés 27 fillér Színház. — Szerdán okt. 17. a nemzeti színház műsordarab­­jainak egyike a „Kákás ház“ Gabányitól adatott. Az előadás a sikerültek közzé számítható, amennyiben a szereplők igyekezettel párosíták a jó hangulatot, mely az egész bohózaton végig vonul. Szép játékukért különös dicséret illeti a női triászt Ardai Ida k. a. (Éva), Tárnoki Gizella (Piroska) és Major Ida (Aranka) kisasszonyokat. Sikerült jelenete volt Piroskának Zso­­bokival (Krémer) a harmadik felvonás elején, midőn a festőnek szerelmét bevallja. Beődi mint I­ókai Tamás átgondolt játékkal lépett föl, Szilágyi Adorjánja azon szerepek közzé tartozik, melyeket így személyesítve mindig örömest látunk a színpadon. Andrássi mint Vonneburg helyét derekasan megállta és habozás nélkül vallhatjuk be, hogy az igazgató benne jó erőt kapott. Füzessi Barna László kissé nagyobb szerepben mutatta magát, mit gyakrabban kellene megtennie, hogy al­kalma legyen haladnia. Sziklai Borúja jó alkotás volt. Közönség kis számban. "■— — Csütörtökön „Uff király“ operette, félig üres ház előtt ment. — Pénteken a második és szintén gyöngén sike­rült bérlet kezdetéül Pailleron vígjátéka „A­hol unat­koznak“ adatott. Gyöngén látogatott előadás volt ez, bár a szereplők működése nagyobb publikumot érdemelt volna meg. Ismét a hármas szövetség, Ardai Ida (Lucy) Major Ida (Jeanne) és Tárnoki Gizella (Su­sanne) kisasszonyok arattak az est folyamán megérdemelt elismerést. Krémer úr Bellac-ja jó volt, Szilágyi úr (Raymond) ismert bravourjával hozzá­járult az est sikeréhez, Beődi (Reault), Füzessi (Roger) és Andrássi (Des Millets) urak jeles játéka tetszett. Beődiné (Reville herczegnő) és Ebergényi (Ceran grófné) assz. kifogástalanok voltak. — Szombaton „Nebántsvirág" másodszor ment félig telt ház előtt. — Vasárnap, okt. 21. „A csikós“. A készület­­lenség jelei már a tarokkozásnál mutatkoztak, s így nem csoda, ha később is kikerült innen-onnan egy­­egy sárgalábú czinegemadár. Feltétlen dicséret illeti Ferenczy urat (Bandi), feltétlen rosszalás Ligetiné D. Mari asszonyt (Rózsi). Ferenczy úr bámulatba ejtett mindnyájunkat. Nem énekéről van szó, — ez gyönyör­ködtet mindig , hanem játékáról, mely múlt évben kez­dőnek sem volt dicséretes, holott a mai Csikósban neves színésznek is jeles. Egy-két helyütt megfigyel­hető bágyadtabb színezéstől eltekintve, csupa erő, hév, dicsőségre valló drámai alakítás. Hozzá hasonló Rózsi­val jogosan merészkedhettek volna megostromolni a művészet bástyáit. Hanem a Rózsi ! Csecse Pannának is csak kegyelemből tűrhető. Egy szikra kevés, annyi sem volt benne a parasztleányból. Városi szobaleányt affektált, azt is rosszul. Az érzést a zsebkendőjéből akarta kibüvülni, a lelket a pruszlikon kereste, a drá­mai hangot a kötőjéről szedte össze. Ha még meg­jegyezzük, hogy szemei nem Bandit sóvárogták , el kell hinnünk, hogy az u­r­fi mégis csak kapott tőle némi ágit. Nagyon örvendenénk, ha jövőre legalább annyi dicsérettel illethetnék a népszínművekben, mint az operettekben. De Rózsihoz hasonló kísérleteket nem kérünk. Beődy úr (Márton) túl a rendén hangosan be­szélt. Ha szép játékának megfelelő hangot ad: az ala­kítás kifogástalan. A részeg asszonyokat figyelmeztet­jük, hogy a színpad nem korcsma még a részeg as­­­szonyoknak sem s a színpadon a nóta, dal még a részeg asszonyoknak is. Füzessy úr (Asztoli) elég eset­len, Krémer úr (Bencze) nem elég intrikus volt. An­­drássy úrról (Kiss Bálint) sem jót, sem rosszat. (T.) — Hétfőn „Kis herczeg“ operette másodszor adatott, szép számú közönség előtt és folyékonyan, praecis előadásban, Fiúmuszt ezúttal — Tiszai úr nem lévén Kassán — Sziklai úr játszta és pedig közmeg­elégedésre. — Kedden okt. 23. „Sarah grófné“, Ohnet drámája, igen gyarló előadásban. Beődy (Merlot) és Szilágyi (Frossard) urakat kivéve, a többi szereplők vagy egészen gyengék voltak —­ mint Major Ida k. a. és Krémer ur, — vagy nem kis mértékben kifogás alá Közgazdaság. Államvasutak és kivitel. Általában az a jogosult feltevés ural­kodik, hogy állami kezelés alatt álló válla­­tot igen nehéz kereskedelmileg annyira moz­gékonnyá tenni, hogy az kielégíthetné az érdekelt körök igényeit és követelményeit. Már magában véve az állami adminisztrá­­c­ió annyira nehézkes, hogy attól mozgé­konyságot várni nem is szoktak. A nehéz­kesség azonban vele született és megvál­­toztathatlan sajátsága az állami kezelésnek, ha csak nem meggyökeredzett szokás, de hogy a legmegrögzöttebb szokásokat is meg lehet változtatni, azt már nem egy esetben bizonyította be a jelenlegi közlekedésügyi miniszter. Mint ismeretes, a gabnaforgalom már évek óta, legalább­is 1882 óta nem volt oly mozgalmas, mint a folyó évben, de a szokásos gabnaforgalmi akadályok, ott a­hol lehetséges volt, teljesen megszűntek. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a közlekedésügyi minisztérium még a galena­­campagne előtt nemcsak informáltatta ma­gát úgy saját közegei mint a kereskedők részéről annak várható mérveiről, hanem az informácziókat fel is használta. Nem is volt ez évben vagyonhiány, az áru nem hevert hetekig a feladó állomásokon és hogy mégis előfordultak egyes kellemetlenségek, például az árutorlódás Fiuméban, arról vajmi ke­veset tehetett a közlekedésügyi miniszté­rium, mert eleintén úgyszólván kizárólag Fiume felé irányult a gabnakivitel és az ottani raktárhelyiségek csekély volta, va­lamint szállítóhajók iránya okozta a zava­­varokat. Kereskedői köreink teljesen meg is vannak, elégedve a magyar államvasutak ez idei szolgálmányával, de valami ösmeretlen okból igen elégületlen a bécsi sajtó. Nem lehet feladatunk e titkos harag okát ku­tatni, mely úgy látszik következetes és tar­tós a jelenlegi magyar közlekedésügyi mi­niszterrel szemben, annál kevésbé tesszük ezt, mert úgy látszik, hogy a közlekedés­­ügyi miniszter sem igen őszül miatta. A magyar államvasutak ellen főleg azért pa­naszkodott a bécsi sajtó, hogy a gabnafor­­galmat erőszakosan Fiume felé irányítja és így megfosztja Ausztriát az átmeneti forga­lomtól. Hát az mindenesetre igaz, hogy a fiumei útirány volt eddig az olcsóbb, de csak azért, mert a kivitel azt az irányt vette igénybe. Mihelyt azonban nyugat felé is élénkül a forgalom, a közlekedésügyi mi­niszter azonnal utasította az államvasutak igazgatóságát, hogy érintkezve az érdekelt körökkel, intézkedjék a nyugat felé irányuló gabnakivitel könnyítéséről is. Az államvasutak által e­dzésből egybe­hívott enquette hétfőn tartatott meg. A meg­jelent gabnakereskedők teljes megelégedé­süket fejezték ki az államvasutak működése iránt, egyszersmind kifejezték azon óhaju­kat, hogy a dél-németországi irányban is mérsékeltessenek a tarifák. Máskor az ily értekezlet határozata tudomásul vétett és körülbelül már akkor történt intézkedés, mikor a kért könnyítések már czéltalanokká váltak. Az új adminisztráczió alatt gyorsabb az eljárás, mint bármely magánvállalatnál. Íme e tények. Hétfőn tartatott az értekez­let, kedden reggel a közlekedésügyi minisz­ter már értesítve volt annak eredményéről és 24 órával az értekezlet után az államvas­utak igazgatósága már arról értesít ben­nünket, hogy a közlekedésügyi miniszter elrendelte az államvasutak tarifáinak leszál­lítását a dél-német kötelékforgalom irányá­­nyában. Az engedélyezett tarifakonc­essziók jelentősége kitűnik a következő példákból: Eddig fizettek 1000 kilogramm gabna szállításáért Elvi határozatok ipar­ügyekben. XLVII. A vendéglő és szállói üzlet nem képezi az italmérési regale folyományát. Sz. J. h . . i lakos vendéglői és szállói üzletre iparengedélyt kért. Az iparengedély kiadatott. A sz . . i fürdő tulajdonos ezt fe­­lebbezte, előadván, hogy az engedély nem volt kiadható, mert előbb azon kérdés dön­­tendő el, váljon Sz. J. bir-e italmérési jog­gal. Az alispán az elsőfokú határozatot helybenhagyta. — A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium az alsóbbfokú határozatokat 57,949/87/IX/a. sz. a. hozott következő határozatával szin­tén helybenhagyta : Az eljárt iparhatóságok részéről hozott azon határozatokat, melyek szerint St. J. h . . i lakos részére a 60. összeír. számú házban gyakorolni szándékolt vendéglő-iparra az engedély megadatott, L. G. A. sz .. i fürdőtulajdonos részéről köz­bevetett felebbezés folytán harmadfokúlag felülvizsgálat alá vettem s ennek eredmé­nyeként, az említett felebbezésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával, a hozott hatá­rozatokat ezennel helybenhagyom, mert azon kérdés, hogy az említett házzal ital­mérési jog van-e összekötve vagy nincs, a szóban forgó vendéglői ipar gyakorlásától függetlenül döntendő el, s mert a 38,322/887. sz. a. jóváhagyott s ott érvényben levő szabályrendelet alapján Sz. J. említet-kén relmével nem volt elutasítható. XL­VIII. Iparhatóságok a tanonczok szerződtetése és felszabaditása körüli eljá­rás alkalmából dijakat nem szedhetnek. így határozott a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium Vas vármegye alispánjához intézett 1888. évi 9.375. szám alatt kelt leiratában. XLIX. Az iparos az ipartörvény 90., illetőleg 157. §. c) pontja alapján csak ak­kor büntethető, ha oly segédet fogad fel igazolás nélkül, ki közvetlenül előbb állott valahol már munkában. Tényállás: K. P. Gácsországból átjőve, foglalkozás nélkül volt, míg L. V., később pedig J. J. K . , i kovácsmesterekhez állott szolgálatba.­­ Később K. P. segéd a rend­őrhatóság által csavargás miatt elzárásra büntettetett; a két iparos pedig az iparha­tóság által ipari kihágásért lett büntetve; egyúttal pedig ugyan csak a két iparos a segéd elzáratása által felmerült 2 frt 40 kr. költség egyetemleges megfizetésére is ma­­rasztaltatott. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium 27,679/1888/IXa. sz. a. a következő hatá­rozatot hozta: A másodfokban hozott hatá­rozatot, mely szerint L. V. és J. J. b . , i kovácsmesterek azért, mert K. P. segédet kellő igazolás nélkül fogadták munkába, az ipartörvény 90., illetőleg 157-ik §. c) pontja alapján 10—10 frt pénzbüntetés meg­fizetésére, esetleg megfelelő tartamú elzárás elszenvedésére, továbbá K. P. elzárása foly­tán felmerült 2 frt 40 krnyi tartási költség megfizetésére marasztaltattak, a nevezett két panaszlott részéről bejelentett felebbezés folytán harmadfokúlag felülvizsgálat alá vettem és ennek eredményeként a határo­­rozatot belügyminiszter úrral egyetzőleg megváltoztatom, illetőleg a panaszlottakat az ipari kihágás vádja s következményei, valamint a­z írt 40 kr. megfizetése alól felmentem, mert nem is állíttatott, hogy K. P. előbb, vagyis közvetlenül, mielőtt a panaszlottakhoz szegődött, valahol munká­ban állott s így a panaszlottak az által, hogy a nevezett segédet munkába fogad­ták, az ipartörvény 90., illetőleg 158. §. c) pontjában foglalt rendelkezés ellen nem vé­tettek ; továbbá L. és J. vádlottak az álta­luk munkában tartott K. P. nevű segédnek csavargás miatt történt elzáratása alkalmá­val felmerült 2 frt 40 kr. tartási költség megtérítésére nem kötelezhetők s ezen költség megtérítésére csupán az elitért köte­lezhető. L. A hús árának az ipartörvény 53. §-a szerinti megállapításánál előbb a tényleges viszonyok puhatolandók ki. Szabolcs vármegye alispánja kérdést tett az iránt, váljon a hús árának megállapítá­sánál, mely elvek követendők. E tárgyban

Next