Abauj-Kassai Közlöny, 1888 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1888-10-25 / 43. szám
dig egy jelesen, 8 jó, 7 elégséges eredménnyel , egy visszalépett. A vizsgát tevők közül 8 kincstári szolgálatra, 2 lici cornariumoknál, 2 városhoz és 3 magán erdőtulajdonosoknál nyert alkalmazást. — Színházi műsor: Csütörtökön 25. Papageno, pénteken 26. St. Tropezi úrnő, szombaton 27. Nebáritsvirág, vasárnap 28. Rezervisták, népszínmű, hétfőn „Rip-Rip“, kedden „Új élet“, vígjáték, szerdán „Bőregér“, operette, csütörtökön „A molnár és gyermeke“. — Adóintés. Midőn legroszabbul áll a világ sorsa, beállít az adókövetelő és hirdeti, hogy a f. évi adó IV. részlete november hó 15-ig befizetendő. Honnan? miből ? kérdi sok szegény adófizető. — A felsőmagyarországi múzeumot múlt vasárnap 237 személy látogatta meg. A múzeum csak november elsejéig lesz nyitva, tehát vasárnap az utolsó nap, melyen díjtalanul megtekinthető. Ezentúl csak különös megkeresésre fog felnyittatni. — Áthelyezés: Bratián Farkas István s.-a.-újhelyi adófelügyelőségi számtiszt hason minőségben a kassai adófelügyelő mellé helyeztetett át. — A fegyházi ipar korlátozása. A múlt évi orsz. ipartestületi gyűlés határozatából tett felterjesztés következtében a földm. ipar- és keresk. minisztérium és az igazságügyminisztérium közt tárgyalások folynak a nevezett feliratban megjelölt visszaélések megszüntetése és a fegyenczek ipari foglalkozására nézve az ismert enquéte-határozatokhoz való szigorú alkalmazkodás czéljából. Remélhetőleg az igazságügyi kormányzat ezután kellő tekintettel lesz az ipar érdekeire, melyek az államra nézve legalább is oly fontosak, mint a rabmunka jövedelmező kihasználásából kimutatható statisztikai eredmények. — A községi elemi iskola egyik termének menyezete beomlott. A teremben senki sem lévén, szerencsétlenség nem történt. A gerendák fája megvizsgáltatván, teljesen korhadtnak találtatott. Csak az ur kegyelme óvta a szegény iskolás gyermekeket. A város fejét mindez nem alterálja. Az ő gyermeke nem jár abba az iskolába. A tanács szakértői szemléket tart és lészen toldozásfoldozás, míg valami nagy katasztróa be nem következik. Mikor építünk már iskolát ? tanfelügyelő úr! — Szállítási díjtételek mérséklése. A közlekedésügyi miniszter a kereskedői óhajok teljesítése czéljából utasította a magyar államvasutak igazgatóságát, hogy a délnémetországi irányokban mérsékelje a gabnaviteli díjtételeket. Az államvasutak igazgatósága ez utasításnak megfelelően igen lényegesen mérsékelte az illető tarifákat. Az engedélyezett tarifakoncessziók jelentősége kitűnik a következő példákból: Eddig fizetett 100 kilogramm gabnaszállításért: Budapestről Stuttgartba 4 márka 13 fillért a mérsékelt tételi 3 „ 96 , a leszállítás tehát 17 fillér, továbbá fizettek eddig Budapestről Karlsruheba 4 márka 30 fillért a mérsékelt tétel 4 „ 13 „ a leszállítás tehát 17 fillér, Nyíregyházáról Stuttgartba 4 márka 25 fillért a mérsékelt tétel 3 „ 95 „ leszállítás 30 fillér, a budapesti kamara újból foglalkozik e kérdéssel és pedig kiindulásul véve alelnökénak oda irányuló javaslatát, mely szerint korlátoztassék a költségmegtérítés minden kültagra nézve évenként bizonyos számú gyűlésekre, miáltal egyfelől a kamarai pénztár megterheltetése lényegesen csökkeni fog, másfelől pedig a kamarák abban a helyzetben lesznek, hogy pontos költségvetés alapján tehetnek újabb kísérletet a minisztérium elvi hozzájárulásának kieszközlésére. — Konfiskált ipartestületi jövedelem. Győr sz. kir. város tanácsa arra a praktikus gondolatra jött, hogy a városi iparostanoncz-iskola fentartására lefoglalja az ipartestület által szedett tanoncz-szegődtetési és szabadítási díjakat. Jogalapot pedig lát ezen, az ipartestületek négy évi krónikájában példátlanul álló hatalmi rendszabályra az ipartörvény 87. §-ban, mely szerint a tanoncziskolák fentartási költségeinek fedezésére többek közt a törvény alapján befolyó díjak fordítandók, — nem értve meg, avagy nem akarva megérteni azt, hogy e dijak alatt azok értendők, melyek különböző czimeken közvetlenül az iparhatósághoz folynak be, és hogy sem az iparhatóságnak, sem pedig az ipariskola fentartására kötelezett községi pénztárnak semmi köze az autonóm ipartestületek törvényen és alapszabályokon alapuló jövedelmi forrásaihoz. A gyűri ipartestület ily módon jóhiszeműleg már mintegy másfélezer Irtot szolgáltatott át a tanácsnak, és csak a legközelebbi napokban folyamodott az iparügyi minisztériumhoz a törvény által biztosított önkormányzati jogának és legális bevételeinek megvédése végett, egyidejűleg a központ közbenjárását véve igénybe. Egészen biztosra vesszük, hogy a minisztérium kellő nyomatékkal kitanítja a nemes tanácsot a a törvény napfénynél is világosabb rendelkezésének helyes értelmezésére, és el fogja rendelni a máris tetemes összegre rúgott konfiskált díjak visszafizetését. — Hathatós szer. Mindennemű nyílt sebek, gyuladásba jöhető kelevények és daganatok Moll-féle franczia borszesz és só használata által gyorsan gyógyulnak. Egy üveg 30 kr. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. cs. kir. udvari szállító gyógyszerész által Bécsben Tuchlauben 9. A vidéken minden gyógyszertárban és fűszerkereskedésben határozottan Moll készítménye s ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő, a mérséklés 27 fillér. A feladók előnyére tehát, teljes vagyonrakománynál 17 és 30 márka különbözetet nyújt a tarifaelszállítás, valóban jelentékeny áldozat, melyet az államvasutak a forgalom emelése érdekében hoztak. Kereskedői körökben nagy megelégedéssel fogadtatott az intézkedés, mert ennek alapján bizonyosan várható a gabnakivitel élénkülése Dél-Németországba is. — Ruszinkó Antal fiatal kereskedőnek mai számunkban közzétett hirdetését melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Igyekvő jóravaló, szolgálatkész és ügyes ember, ki nagyon is megérdemli, hogy törekvésében buzdítást s majdan elismerést nyerjen. — Gyászeset. Özv. Forgách Jánosné szül. Teschedik Sarolta, élete 72. évében e hó 22-én elhunyt és tegnap temettetett el a mészáros utcza 4. sz. a. lakásából. — Az ügyvédi kamarából. Dr. Elsner Simon jóhirnevü ügyvéd, lakását Rimaszombatba áttevén, kassai irodáját dr. Geiger Ignácz jeles ügyvédünk vette át. — Kitüntetés: Adler és Gold kassai likőrgyáros a brüsseli világkiállításon az ezüst éremmel tüntettetett ki. — A kassai gazdasági tanintézet szeszgyárának mai hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. — A kamarai kültagok útiköltségei. A kereskedelmi iparkamarák többszörös felterjesztése, nemkülönben az 1880-ban a miniszter elnöklete alatt tartott egyetemes kamarai gyűlés határozata, mely szerint a kültagok útiköltségei a kamara pénztárából térhessenek meg, mindeddig ellenzésre talált a minisztériumnál. A kamarák ugyanis nem voltak képesek az eszímen felmerülendő költségekre nézve pontos előirányzatot összeállítani s a csak legutóbb a soproni kamarában felmerült hason irányú indítványt az aránytalan pénzügyi megterheltetés miatt maga a kamara vetette el. Most Aradról Stuttgartba 5 márka 18 fillért a mérsékelt tétel 4 „ 91 ., estek. Térszűke miatt csak Ardai Ida kisasszony Sámlijával foglalkozunk pár sorban. Nem oly halványnak, nem oly színtelennek teremtette meg Sarah grófnőt Ohnet György, mint ahogy azt Ardai kisasszony elénk állította. Ohnet György Samujának csak szenvedését láttuk megközelítőleg kiszínezve ; csak a megtört Sarahban találtunk az alkotó eszméből megtestesítést. A női fenség, a romboló szerelem, a dúló szenvedély közönséges kiadásban nyilatkozott előttünk. A szerző darabja már első megjelenésében kell, hogy a nézőt, a figrelőt a történenidőkre előkészítse. Ardai kisasszony első megjelenése ha nem is volt törpe, de koránt sem volt imponáló. Az egész első felvonást elcsevegte. Előéletéről a közönség mit sem tud. Midőn belép a házba, melybe a romlás angyalát hozta be ; midőn elbeszéli múltját, melyből jellemére vetnünk kell; midőn elmondja: „szívesen mylady, ha elvihetem a kutyát is“ — mindezt oly naivul játékban, oly nyomaték nélkül beszédben teszi és mondja, hogy még csak gondolkozóba sem ejt. Az első felvonás utolsó nagy szava, az ámen : „hozzá megyek !“ — melynek az alvót is fel kell való rázni , egészen elmosódott. A többi felvonásokban is hangja variált ugyan, de a szó nem mindig vágott össze a hanggal. Mint az ügyes zongorázó, aki énekben korántsem oly ügyes. „Nem, mi nem élhetünk jó egyetértésben“, — elbeszélő, csevegő hangon volt mondva. Hát a félelmetes szó : „Jegyezze meg, hogy szerelmünk utolsó napja életemnek is utolsó napja!“ miért volt a harag kitörésével és nem a fájdalmas szenvedély felkiáltásával mondva'/ A harmadik felvonás jelentős mondatától kezdve : „Más foghatót én nem tudok“ — már énekelve beszélt, s midőn a tábornok Pierre és Blanche házasságára nézve véleményét kérte, oly hangon és hangsúlyozással válaszolt, hogy nem a tábornokban, de a félsüket emberben is, nem kételyt, de napnál fényesebb bizonyosságot gerjesztett. Nem kis hibája az is, hogy siró beszéde több helyütt érthetetlen. Egészben véve Sarah alakítása drámai volt ugyan, de ráillett volna más betegesen szenvedő nőre is. (T.) A feladók előnyére tehát, teljes vagyonrakománynál, 17 és 30 márka különbözetet nyújt a tarifaleszállítás, valóban jelentékeny áldozat, melyet az államvasutak a forgalom emelése érdekében hoztak. Kereskedői körökben nagy megelégedéssel fogadtatott az intézkedés, mert ennek alapján bizonyosan várható a gabnakivitel élénkülése Dél-Németországba is. M. K. L. Budapestről Stuttgartba 4 márka 13 fillért a mérsékelt tétel 3 „ 96 „ a leszállítás tehát 17 fillér továbbá fizettek eddig Budapestről Karlsruheba 4 márka 30 fillért a mérsékelt tétel 4 „ 13 „ a leszállítás tehát 17 fillér Nyíregyházáról Stuttgartba 4 márka 25 fillért a mérsékelt tétel 3 „ 25 „ a leszállítás 30 fillér Aradról Stuttgartba 5 márka 18 fillért a mérsékelt tétel 4 „ 91 „ a mérséklés 27 fillér Színház. — Szerdán okt. 17. a nemzeti színház műsordarabjainak egyike a „Kákás ház“ Gabányitól adatott. Az előadás a sikerültek közzé számítható, amennyiben a szereplők igyekezettel párosíták a jó hangulatot, mely az egész bohózaton végig vonul. Szép játékukért különös dicséret illeti a női triászt Ardai Ida k. a. (Éva), Tárnoki Gizella (Piroska) és Major Ida (Aranka) kisasszonyokat. Sikerült jelenete volt Piroskának Zsobokival (Krémer) a harmadik felvonás elején, midőn a festőnek szerelmét bevallja. Beődi mint Iókai Tamás átgondolt játékkal lépett föl, Szilágyi Adorjánja azon szerepek közzé tartozik, melyeket így személyesítve mindig örömest látunk a színpadon. Andrássi mint Vonneburg helyét derekasan megállta és habozás nélkül vallhatjuk be, hogy az igazgató benne jó erőt kapott. Füzessi Barna László kissé nagyobb szerepben mutatta magát, mit gyakrabban kellene megtennie, hogy alkalma legyen haladnia. Sziklai Borúja jó alkotás volt. Közönség kis számban. "■— — Csütörtökön „Uff király“ operette, félig üres ház előtt ment. — Pénteken a második és szintén gyöngén sikerült bérlet kezdetéül Pailleron vígjátéka „Ahol unatkoznak“ adatott. Gyöngén látogatott előadás volt ez, bár a szereplők működése nagyobb publikumot érdemelt volna meg. Ismét a hármas szövetség, Ardai Ida (Lucy) Major Ida (Jeanne) és Tárnoki Gizella (Susanne) kisasszonyok arattak az est folyamán megérdemelt elismerést. Krémer úr Bellac-ja jó volt, Szilágyi úr (Raymond) ismert bravourjával hozzájárult az est sikeréhez, Beődi (Reault), Füzessi (Roger) és Andrássi (Des Millets) urak jeles játéka tetszett. Beődiné (Reville herczegnő) és Ebergényi (Ceran grófné) assz. kifogástalanok voltak. — Szombaton „Nebántsvirág" másodszor ment félig telt ház előtt. — Vasárnap, okt. 21. „A csikós“. A készületlenség jelei már a tarokkozásnál mutatkoztak, s így nem csoda, ha később is kikerült innen-onnan egyegy sárgalábú czinegemadár. Feltétlen dicséret illeti Ferenczy urat (Bandi), feltétlen rosszalás Ligetiné D. Mari asszonyt (Rózsi). Ferenczy úr bámulatba ejtett mindnyájunkat. Nem énekéről van szó, — ez gyönyörködtet mindig , hanem játékáról, mely múlt évben kezdőnek sem volt dicséretes, holott a mai Csikósban neves színésznek is jeles. Egy-két helyütt megfigyelhető bágyadtabb színezéstől eltekintve, csupa erő, hév, dicsőségre valló drámai alakítás. Hozzá hasonló Rózsival jogosan merészkedhettek volna megostromolni a művészet bástyáit. Hanem a Rózsi ! Csecse Pannának is csak kegyelemből tűrhető. Egy szikra kevés, annyi sem volt benne a parasztleányból. Városi szobaleányt affektált, azt is rosszul. Az érzést a zsebkendőjéből akarta kibüvülni, a lelket a pruszlikon kereste, a drámai hangot a kötőjéről szedte össze. Ha még megjegyezzük, hogy szemei nem Bandit sóvárogták , el kell hinnünk, hogy az urfi mégis csak kapott tőle némi ágit. Nagyon örvendenénk, ha jövőre legalább annyi dicsérettel illethetnék a népszínművekben, mint az operettekben. De Rózsihoz hasonló kísérleteket nem kérünk. Beődy úr (Márton) túl a rendén hangosan beszélt. Ha szép játékának megfelelő hangot ad: az alakítás kifogástalan. A részeg asszonyokat figyelmeztetjük, hogy a színpad nem korcsma még a részeg asszonyoknak sem s a színpadon a nóta, dal még a részeg asszonyoknak is. Füzessy úr (Asztoli) elég esetlen, Krémer úr (Bencze) nem elég intrikus volt. Andrássy úrról (Kiss Bálint) sem jót, sem rosszat. (T.) — Hétfőn „Kis herczeg“ operette másodszor adatott, szép számú közönség előtt és folyékonyan, praecis előadásban, Fiúmuszt ezúttal — Tiszai úr nem lévén Kassán — Sziklai úr játszta és pedig közmegelégedésre. — Kedden okt. 23. „Sarah grófné“, Ohnet drámája, igen gyarló előadásban. Beődy (Merlot) és Szilágyi (Frossard) urakat kivéve, a többi szereplők vagy egészen gyengék voltak — mint Major Ida k. a. és Krémer ur, — vagy nem kis mértékben kifogás alá Közgazdaság. Államvasutak és kivitel. Általában az a jogosult feltevés uralkodik, hogy állami kezelés alatt álló vállatot igen nehéz kereskedelmileg annyira mozgékonnyá tenni, hogy az kielégíthetné az érdekelt körök igényeit és követelményeit. Már magában véve az állami adminisztráció annyira nehézkes, hogy attól mozgékonyságot várni nem is szoktak. A nehézkesség azonban vele született és megváltoztathatlan sajátsága az állami kezelésnek, ha csak nem meggyökeredzett szokás, de hogy a legmegrögzöttebb szokásokat is meg lehet változtatni, azt már nem egy esetben bizonyította be a jelenlegi közlekedésügyi miniszter. Mint ismeretes, a gabnaforgalom már évek óta, legalábbis 1882 óta nem volt oly mozgalmas, mint a folyó évben, de a szokásos gabnaforgalmi akadályok, ott ahol lehetséges volt, teljesen megszűntek. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a közlekedésügyi minisztérium még a galenacampagne előtt nemcsak informáltatta magát úgy saját közegei mint a kereskedők részéről annak várható mérveiről, hanem az informácziókat fel is használta. Nem is volt ez évben vagyonhiány, az áru nem hevert hetekig a feladó állomásokon és hogy mégis előfordultak egyes kellemetlenségek, például az árutorlódás Fiuméban, arról vajmi keveset tehetett a közlekedésügyi minisztérium, mert eleintén úgyszólván kizárólag Fiume felé irányult a gabnakivitel és az ottani raktárhelyiségek csekély volta, valamint szállítóhajók iránya okozta a zavavarokat. Kereskedői köreink teljesen meg is vannak, elégedve a magyar államvasutak ez idei szolgálmányával, de valami ösmeretlen okból igen elégületlen a bécsi sajtó. Nem lehet feladatunk e titkos harag okát kutatni, mely úgy látszik következetes és tartós a jelenlegi magyar közlekedésügyi miniszterrel szemben, annál kevésbé tesszük ezt, mert úgy látszik, hogy a közlekedésügyi miniszter sem igen őszül miatta. A magyar államvasutak ellen főleg azért panaszkodott a bécsi sajtó, hogy a gabnaforgalmat erőszakosan Fiume felé irányítja és így megfosztja Ausztriát az átmeneti forgalomtól. Hát az mindenesetre igaz, hogy a fiumei útirány volt eddig az olcsóbb, de csak azért, mert a kivitel azt az irányt vette igénybe. Mihelyt azonban nyugat felé is élénkül a forgalom, a közlekedésügyi miniszter azonnal utasította az államvasutak igazgatóságát, hogy érintkezve az érdekelt körökkel, intézkedjék a nyugat felé irányuló gabnakivitel könnyítéséről is. Az államvasutak által edzésből egybehívott enquette hétfőn tartatott meg. A megjelent gabnakereskedők teljes megelégedésüket fejezték ki az államvasutak működése iránt, egyszersmind kifejezték azon óhajukat, hogy a dél-németországi irányban is mérsékeltessenek a tarifák. Máskor az ily értekezlet határozata tudomásul vétett és körülbelül már akkor történt intézkedés, mikor a kért könnyítések már czéltalanokká váltak. Az új adminisztráczió alatt gyorsabb az eljárás, mint bármely magánvállalatnál. Íme e tények. Hétfőn tartatott az értekezlet, kedden reggel a közlekedésügyi miniszter már értesítve volt annak eredményéről és 24 órával az értekezlet után az államvasutak igazgatósága már arról értesít bennünket, hogy a közlekedésügyi miniszter elrendelte az államvasutak tarifáinak leszállítását a dél-német kötelékforgalom irányányában. Az engedélyezett tarifakoncessziók jelentősége kitűnik a következő példákból: Eddig fizettek 1000 kilogramm gabna szállításáért Elvi határozatok iparügyekben. XLVII. A vendéglő és szállói üzlet nem képezi az italmérési regale folyományát. Sz. J. h . . i lakos vendéglői és szállói üzletre iparengedélyt kért. Az iparengedély kiadatott. A sz . . i fürdő tulajdonos ezt felebbezte, előadván, hogy az engedély nem volt kiadható, mert előbb azon kérdés döntendő el, váljon Sz. J. bir-e italmérési joggal. Az alispán az elsőfokú határozatot helybenhagyta. — A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium az alsóbbfokú határozatokat 57,949/87/IX/a. sz. a. hozott következő határozatával szintén helybenhagyta : Az eljárt iparhatóságok részéről hozott azon határozatokat, melyek szerint St. J. h . . i lakos részére a 60. összeír. számú házban gyakorolni szándékolt vendéglő-iparra az engedély megadatott, L. G. A. sz .. i fürdőtulajdonos részéről közbevetett felebbezés folytán harmadfokúlag felülvizsgálat alá vettem s ennek eredményeként, az említett felebbezésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával, a hozott határozatokat ezennel helybenhagyom, mert azon kérdés, hogy az említett házzal italmérési jog van-e összekötve vagy nincs, a szóban forgó vendéglői ipar gyakorlásától függetlenül döntendő el, s mert a 38,322/887. sz. a. jóváhagyott s ott érvényben levő szabályrendelet alapján Sz. J. említet-kén relmével nem volt elutasítható. XLVIII. Iparhatóságok a tanonczok szerződtetése és felszabaditása körüli eljárás alkalmából dijakat nem szedhetnek. így határozott a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium Vas vármegye alispánjához intézett 1888. évi 9.375. szám alatt kelt leiratában. XLIX. Az iparos az ipartörvény 90., illetőleg 157. §. c) pontja alapján csak akkor büntethető, ha oly segédet fogad fel igazolás nélkül, ki közvetlenül előbb állott valahol már munkában. Tényállás: K. P. Gácsországból átjőve, foglalkozás nélkül volt, míg L. V., később pedig J. J. K . , i kovácsmesterekhez állott szolgálatba. Később K. P. segéd a rendőrhatóság által csavargás miatt elzárásra büntettetett; a két iparos pedig az iparhatóság által ipari kihágásért lett büntetve; egyúttal pedig ugyan csak a két iparos a segéd elzáratása által felmerült 2 frt 40 kr. költség egyetemleges megfizetésére is marasztaltatott. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium 27,679/1888/IXa. sz. a. a következő határozatot hozta: A másodfokban hozott határozatot, mely szerint L. V. és J. J. b . , i kovácsmesterek azért, mert K. P. segédet kellő igazolás nélkül fogadták munkába, az ipartörvény 90., illetőleg 157-ik §. c) pontja alapján 10—10 frt pénzbüntetés megfizetésére, esetleg megfelelő tartamú elzárás elszenvedésére, továbbá K. P. elzárása folytán felmerült 2 frt 40 krnyi tartási költség megfizetésére marasztaltattak, a nevezett két panaszlott részéről bejelentett felebbezés folytán harmadfokúlag felülvizsgálat alá vettem és ennek eredményeként a határorozatot belügyminiszter úrral egyetzőleg megváltoztatom, illetőleg a panaszlottakat az ipari kihágás vádja s következményei, valamint az írt 40 kr. megfizetése alól felmentem, mert nem is állíttatott, hogy K. P. előbb, vagyis közvetlenül, mielőtt a panaszlottakhoz szegődött, valahol munkában állott s így a panaszlottak az által, hogy a nevezett segédet munkába fogadták, az ipartörvény 90., illetőleg 158. §. c) pontjában foglalt rendelkezés ellen nem vétettek ; továbbá L. és J. vádlottak az általuk munkában tartott K. P. nevű segédnek csavargás miatt történt elzáratása alkalmával felmerült 2 frt 40 kr. tartási költség megtérítésére nem kötelezhetők s ezen költség megtérítésére csupán az elitért kötelezhető. L. A hús árának az ipartörvény 53. §-a szerinti megállapításánál előbb a tényleges viszonyok puhatolandók ki. Szabolcs vármegye alispánja kérdést tett az iránt, váljon a hús árának megállapításánál, mely elvek követendők. E tárgyban