Abauj-Kassai Közlöny, 1902 (31. évfolyam, 18-39. szám)

1902-05-04 / 18. szám

ŕ V18. szám: miniszter, holnap majd agrárius közoktatásügyi mi­niszter. Már izlelitőbe kaptunk egy agrár­irodalmi vitát, a Jókai elleni heccet. Mert tisztelt polgártársaim ipar és kereskedelem a jog, törvény s igazság korszakában gonosz, irtandó vagy legalább is nyesendő dolgok, — ebben a fé­nyes Szék­től idvezülő korban csak az agrár lehet jog, törvény s igazság. Ezért aztán el kell árulni a kereskedelmi tárcát az agrárius urak kedvéért. Hiszen ez oly könnyű s világos volna, ha egy­részt az az ostoba kiegyezési, vámtarifa stb. dolog nem volna épen most napirenden, másrészt meg a józan ész egy csücske mégis nem motoszkálna ben­nük. Ha csak magunkról volna szó, hát megagráro­sítanók a kereskedelmet, de sajna Ausztriáról is van szó. Ezért nehéz kereskedelmi minisztert találni. Ezért szakad minden munka Széll Kálmán nyakába. Pedig milyen szép volna egy agrárius kereske­delmi miniszter. Különben ne nagyon sóhajtozzunk utána, — holnap részünk lehet benne. ABAUJ-KASSAI KÖZLÖNY. 3. oldal. Münster Tivadar polgármester ju­bileuma. Immáron harminc éve annak, hogy Münster ter Tivadar, akit ezen a héten választotta­­ meg új­ból polgármesternek, mint Kassa város közigazga­tásának feje a város szolgálatában áll. Három évtizede már annak, hogy Münster Ti­vadar a város ügyeit lankadatlan buzgalommal,­­ mintaszerű lelkesedéssel vezeti, a­nélkül, hogy eddig eklatánsa­bb formában nyilatkozott volna meg az a szeretet és elismerés, mel­lyel Kassa egész közön­sége viseltetik polgármestere iránt. Jobbára zajtala­nul munkálkodott a mi polgármesterünk, kerülve az ünnepeltetést, szerényen visszavonulva az ová­ciók elől. Most azután, hogy elérte polgármesterkedésé­nek 30 éves hatáskörét, nem térhetett ki a nagyon is megérdemlett jubileumi ünnepségek elől, me­lyek az elismerés, a hála jegyében indultak meg teg­nap este. A színházb­an kezdődtek, a­hol díszelőadás volt a jubiláns tiszteletére. A színházépületnek a város­háza felől eső bejáratának disze jelentette már, hogy _ ünnepet ül itt a város előkelő közönsége s ugyan­~Csak fel volt díszítve ősz polgármesterünk rendes I. emeleti páholyának bejárata is. A nézőtér pedig theatre páré képet nyújtott. Úgy a férfiak mint a nők ünnepi estélyöltözékben jelentek meg a földszinten és páholyokban Az ünnepi előadás a zenekar által remekül elő­adott nyitán­nyal vette kezdetét, melyet zajosan megtapsoltak. Ezután György Ilona, színtársulatunk kiváló drá­mai művésznője lépett a kárpit elé s elszavalta Len­gyel Menyhért ez alkalomra irt, kellően sikerült pro­­­ logusát, mely után elementáris erővel tört ki a taps v­ és éljenzés. Az egész közönség Éljen a polgármester kiáltásokba tört ki s Münster Tivadar zajos tapsvihar közt hajlongott páholyában, hogy a tüntető rokon­­szenvét megköszönhesse. Ezután felgördült a függöny s a zenekar Hym­­nusának hangjai mellett látható lett a Hódolat a vá­ros atyjának c. némaképlet, melyet igen sikerülten Kesztler Ede rendezett. Az allegórikus kép központja Hungária védasszony és kíséretétől környezve Mün­ster Tivadar jól sikerült olajba festett arcképe volt, mely fölé virágot szórtak A közönség többször felhúzatta a sikerült tab­lóra a függönyt zajos taps és éljenzések közt. Ezután kezdetét vette az ünnepi előadás, mely­ről más helyen számolunk be A jubileum legkiemelőbb mozzanata az a fák­lyás és lampionos menet lesz, melyet a kassai pol­­gárság és testületek rendeznek. A menet a polgár­­mester lakása elé fog vonulni s itt a polgárság ne­vében Stekker Károly ügyvéd, a dalárda nevében pedig, mely szerenádot ad az ünnepeknek Leld­l Gyula fog beszédet tartani. Beszélni fog még Stefán József a kassai egyesület nevében. Holnap vasárnap este ünnepi közvacsora lesz az ünnepelt tiszteletére, melyen a hivatalos felkö­­szöntőt gróf Pongrácz Ferencz tartja. H­I­R­E IC, — Zsigmond napja. Pénteken Zsigmond napja volt, mely alkalomból Kassa város előkelő közönsége nem feledkezett el két kiváló Zsigmond­ járól, Péch­y Zsigmond főispánról és Bubics Zsigmond megyés püspökünkről, a­kiket számos oldalról halmoztak el szerencsekivánatokkal. — Párbaj a kritika miatt. "Szathmáry Zoltán a helybeli lapszerkesztő, lapunknak is munkatársa, a Pesti Hírlap hasábjain, és lapunkban is olyan színbí­­rálatott vitt K­apossy Józsáról, a kassai színház újonnan szerződtetett koloratúr primadonnájáról, a­milyent szerinte Kapossy Józsa megérdemel. E kritikák azonban nem nyerték meg a színésznő fér­jének Molnár Rezső, tartalékos hadnagynak tetszését. A párbaj sebesülés nélkül végződött. Felek nem békül­­tek ki. Érdekes megjegyezni, hogy Szathmáry Zoltánt ugyancsak hasonló okok miatt Debreczenben ezelőtt 5 évvel szintén egy primadonna férje tette jobb ke­zére párbajban nyomorékká. (Jó eleve kijelentjük kü­lönben, hogy semmiféle kritikáért semminemű elégtételt nem adunk, mert nincs a világon olyan ember, a­ki­nek joga volna a kritika szent jogát korlátozni. A­ki a kritikát nem tudja elviselni, ne lépjen a nyilvános­ság elé. Szerk.­ — Nagyszabású népünnepély. A kassai könyv­­nyomdászok saját könyvtáruk alapja javára 1902. évi május hó 18-án (pünkösd vasárnap) a Lajos-forrás­­nál nagyszabású és szórakoztató műsorral s tánccal egybekötött népünnepélyt rendeznek a 34. gv-ezred zenekarának közreműködése mellett. A népünnepély kezdete délután 3 órakor. — Tánc kezdete 4 óra­kor. Belépti dij személyenkint a térre 20 fillér, a táncterembe 1 kor. 20 fillér. Felülfizetések a jóté­kony cél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Felülfizetések a helybeli lapok szerkesztőségeihez, a nyomda személyzetekhez és a mulatság napján a pénztárhoz juttathatók. Ked­vezőtlen idő esetén a mulatság május hó 19-én, (pünkösd hétfőn) tartatik meg. — Életlap Kassán. A kassai sajtó a mai napon egy ügyes és hézagpótló újsággal gyarapodott: a mai napon indult meg az első kassai képes életlap, a Bunkó. Ahogy a friss első számot nézzük, már abból is megállapíthatjuk, hogy ez az újság a kassai közönség körében méltán számíthat általános kedvelt­ségre. Mert élénken van szerkesztve, minden sora lokális, helyi ügyekre vonatkozik, nem bántó, sértő tendencziája, hanem eleven, kaczagtató humor csil­­lámlik elő belőle s amellett pompás rajzokat is kapunk az elmés szöveg mellé. A kitünően sikerült czimet Hídvégi Géza kiváló festőművész rajzolta És nagyon olcsó ez az kassai életlap. Egyes szám­ára csupán 2 krajczár. Minden vasárnap megjelenik és előrelát­ható, hogy meg fogja venni minden kassai polgár. Kapható a lap minden dohánytőzsdében és lap­­elárusítónál . A kassai Sportegylet Pünkösdre nagyobb szabású sportversenyek megtartását elhatározta. Részt­vevők a helybeli, eperjesi s budapesti sportegyesü­letek tagjai. 2000 ülőhely felállításáról a verseny­­bizottság gondoskodott. A verseny programmját legközelebb közzétesszük. Diszkoszdobás, síkfutás, gát-, magas- és távolugrás, lawn-tennis váltakozva követik egymást. Az ország több sportegyesülete megjelenését kilátásba helyezte. — Adomány: Gróf Hadik János országgyűlési képviselő a szölős-ardói ev. ref. egyháznak 1900 ik évben templomtornya összeomlásakor 200 korona segélyt, ez év tavaszán 1400 szölőoltványt s 150 db gyümölcsfaoltványt adományozott. — Május 1. Rügyfakasztó, virágbontó szép május hava is ránk köszöntött. Az utóbbi éveken termé­szetesen nem csak a természet ébredését ünnepelik a május hóban, hanem a munka diadalát is. És ha véres május nem válik véressé holmi munkás zavar­gások uián, akkor mi is szívesen aláírjuk, hogy a május­ 1. napja legyen a munka diadalának szép ün­nepe. Magyarországon ez évben a munkások szép ünnepségek közt, de dicséretes higgadtsággal ünnepe­lik meg május első napját. Kassán sem fordult elő semmi erőszakoskodás, mindössze a kassai kir. ítélő tábla építését vezető munkások okoztak egy kis meglepe­tést a munka­vezetőségnek az által, hogy kiléptek erre az egy napra a munkából. De a közrend figyelemre méltóan ez által nem zavar­tatott meg. — Kassa városát a magyarországi polgármes­terek kongresszusán, mely e hó 2- án Szegeden fog megtartatni, Tfirszt Vendel városi tanácsos fogja képviselni. — Esküdtek névlajstroma. A kassai esküdt­széknek az ez évi junius hó 2 ik napján kezdődő II. ülésszakára szóló szolgálati névjegyzékét f. hó 3-án tartandó ülésében fogja összeállítani a kir. törvényszék. — A kassai kereskedelmi iskola érettségi biz­tosául a miniszter Mártonffy Mártont küldte ki. — A kassai áll. felső kereskedelmi iskolában a folyó tanévi érettségi vizsgálatok a következő na­pokon tartatnak meg: Május 9, 10 és 12-én a felső osztály osztály vizsgálata; május­ 15, 16, 17, 20, 21, 22 és 23-án az érettségi írásbeli vizsgálatok. Az érett­ségi szóbeli vizsgálat, melynek határideje későb­ben tétetik közzé, június hó első felében tartatik meg. Lévay István, áll. f. ker. isk. igazgató. — Az idő. Most bizony fontos téma lett az idő­járás, miután ennek az évnek gazdasági eredményére fontos befolyással van a tavaszi idő. Azaz hogy csak tavaszinak kellene lenni, de voltaképen majdnem egészen téli, úgy hogy egy napon sem válhatunk meg a téli kabátunktól. Abauj-Torna megyében is je­lentettek fagyokat Szikszó környékéről, melyek a szőllönek ártalmára voltak, Kassa környékén pedig többször volt bér, a­mi meg a gyümölcsökben tett sok kárt. A vetések mindazonáltal szépen fejlődnek, csak az esőből volt túlon­ túl sok részünk, pedig in­kább meleg, verőfényes napokra volna szükség. — Kerékpár a rendőrségnél. Úgy bizony! Ez­után az ismeretlen tettesek fiyomát kerékpárról üti bottal a rendőrség, miután a város ügyének intézői négy kerékpárt rendeltek meg a rendőrség részére. — Pályázati hirdetmény. A kassai kir. ítélő­tábla s az annak kerületében levő 7. kir. törvény­szék és 49. kir. járásbiróság részére az 1903 -1905. években szükséges irodai szerek és papirnemüek szállítására. A részletes kimutatás és szállítási felté­telek a kassai keresk. és iparkamaránál megtekint­hetők. Pályázati határidő 1902. május 28. délelőtti 10 óra. — Vásári hirdetmény. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur f. évi április hó 19-én kelt 26065­ számú rendeletével megengedte, hogy Szikszó köz­ségben a f. évi szeptember hó 7. és 8-ára eső or­szágos vásár ez évben kivételesen f. évi szeptember hó 8. és 9-én tartassák meg. SZLÓI. Mésa király köve. Talán legérdekesebb emléke a louvrei gyűj­teménynek Mésa király emlékköve. Mésa moabita király volt, a kiről a szentirás is megemlékezik. Királyok II. könyvének III. rész, 4-ik verse igy szól: »Másának pedig a Moáb királyának nagy sok barna vala és ád vala adóba az Izráel ..királyának százezer bárányt és százezer kost mind gyapjastul.« Ennek a bibliában megemlített Mésa moábita királynak az emlékkövét fedezte fel 1869-ben Cler­­mont-Ganneau jeruzsálemi francia konzul és érdemes archeológus. Egész regény annak a módja , hogy a francia nemzet az emberiség eme nagybecsű emlékének a birtokába jutott. 2667 éven át, a holttengertől keletre Dibon közelében, Jeruzsálemtől vagy háromnapi járó­földre állott egész 1870-ig. Mert jó Mésa király 897 évvel Krisztus születése előtt állította fel ezt az emlékkövet és több mint harmad félezer éven át csöndesen állott ott a majdnem két méter magas kőtábla, csakhogy félméternyire a földbe sülyedt. Egy vad, istentelen beduin törzs tekintett a magáénak, de némely más arabok szentnek tekint­vén e régi emléket, szintén búcsúra jártak a kőhöz. Clermont-Ganneaut 1868-ban nevezték ki a jeruzsá­lemi konzul tolmácsává, ő végigjárta az egész szent földet és meglátta a követ és több veszedelmes kaland és vállalkozás után sikerült annyi ideig ott maradni, a­mig nagyjában kibetűzte és így meg­tudta, hogy ez a kő a bibliai Mésa király emlékköve (úgynevezett sztéla.) Ez a csodálatos emlék, a legrégibb betűvel írott emlék. Képiratos (hieroglifás) emlékek vannak ,5000 évesek is, ékiratos (szótagos) emlékek még ennél is régiebbek vannak, de a betűírásos emlékek közt a Mésa köve a legrégibb. A követ a 26 évszá­zad ugyancsak megviselte. Az alja teljesen hiányzik, a Louvreban levő részről, de a tetején levő Írás és a jobb oldalán levő itt-ott teljesen, sok oldalt majdnem teljesen lekopott. De a hol az irás éppen maradt, ott még a laikus ember is könnyen elolvashatja. Úgy hogy az összes régi kőemlékek feliratai közt ez a legkönyebben olvasható emlék. Ennek tulaj­donítható aztán, hogy Clermont-Ganneau első figyel­mes szemléletre megtudta, hogy miről van szó. Tudnivaló ugyanis, hogy olyan vidéken állott ez a kő, a­hol eső úgyszólván soha sem esik, a le­vegő majdnem teljesen vízpáramentes. Ez magyarázza meg, hogy majdnem egészen éppen megmaradt. Bi­zony a Louvre pincéjében, a­hol én láttam néhány évvel ezelőtt, alkalmasint több a vízpára a légben, mint Dibon közelében. A kő maga igen kemény, bazalt, oly kemény, hogy a véső úgyszólván csak karcolta. — Megjegyzem, hogy a­hol az irás olvas­hatatlan, ott se az idő ráspolyozta le, han­em külső emberi erőszak. Mikor Clermont-Ganneau ezt a roppant érdekes emléket fölfedezte, jelentést tett kormányának. Ez a jelentés valóságos forradalmat idézett elő a francia s később az egész világ tudósai között. A kormány teljhatalmat adott Clermontnak a megszerzésére, igénybe vették a szultán jóakaratát s közbenjárását s korlátlan pénzt is bocsátottak Clermont rendelke­zésére. Persze még mielőtt megszerezték már voltak tekintélyes tudósok, a­kik a hitelességét kétségbe­vonták, sőt megjelent egy német-angol munka is a­melyik azt bizonyítgatta, hogy Clermont-Gannaut vagy becsapták, vagy ő csapta be őket, de Mésa köve nem lehet valódi. A kő megszerzésének regényes históriáját egész könyvben irta meg Villefosse a francia akadémia megbízásából. Midőn azonban az arabok megtudták, hogy a franciáknak az a szándékuk, hogy a követ elkapa­­ritsák, féltékenyen őrizni kezdték, úgy hogy Cler­mont többé a közelébe se juthatott. Mesés áron megvesztegetett egy búcsúra járó arabot, hogy erre a célra készített viaszos anyaggal az egész kőnek a lenyomatát készítse el. Erről a lenyomatról azután gipszöntvényt készítettek és az egész követ csak erről az öntvényről lehet megismerni, mert az alsó­ része a civilizáció részére alkalmasint örökre elve­szett. A viaszos lenyomat s a gipszöntvény is a Louvre­­ben látható. Ez az arabot különben e merénylete miatt a beduinok megölték. Clermont azután az egész beduin törzset megvesztegette,­­­ a kő a francia kormány-

Next