Abauj-Kassai Közlöny, 1905 (34. évfolyam, 1-81. szám)
1905-01-01 / 1. szám
XXXIV. évfolyam 3005.—1-Ső sz. Kassa, vasárnap január 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KassaMca 16. sz. Telefon 150. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. A lap megjelenik egyelőre : vasárnap, szerdán és pénteken. I I ABAUJ-KASSAI KÖZLÖNY POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES TARTALMÚ LAP. helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . . 12 kor. Fé évre .... 6 kor. Negyedévre . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor Egyes szám 10 fi. Hirdetési dij megállapodás szerint. Hirdetési és előfizetési dijak a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők ! 7 Főszerkesztő: Szekkep Károly. — Felelős szerkesztő: Dr. Szauberer Béla. — Kiadótulajdonos: Vitéz A. «“M* Újév. Itaoan, december 31. Uj esztendő küszöbére lépett az emberiség. Sok eseményével, zivatarával, lehetőleg kevés derűjével, bűnével, hazugságaival és igazságaival elmúlt az ó esztendő, hogy elfoglalja helyét az ifjú, fehér, hótiszta uj esztendő. Ez a kép merül fel évről-évre az emberi lélekben, valahányszor sírjába dől egy esztendő, hogy megszülessék a másik. Pedig hazug, hamis ez a kép, mert az idők végtelenében nincs elosztottság és minden elmúlt év ráüti a maga bélyegét a következőre. Hiszen ebben rejlik a fejlődés, az örökös evolúció törvénye, ez a szervezeti működés szabálya. Az uj esztendő fehér fátyolköntösét, amellyel a költőiség a születő év ártatlan tisztaságát akarja jelezni, sárral fecskendezi az elmúlt év szennye, Vagy irányrózsákkal" hinti be az elmúlt év erénye Folytatjuk tehát az életet a maga minden hazugságával, igazságával, bűnével, erényével viharával és kevés derűjével. Az újév, ez a naptári dátum csupán az élet kettős könyvvitelének mérlegét jelenti, amelyet az ember átír a másik oldalra. Az újév csak bizonyos eredmények, bizonyos számok összeírásának fix ideje, valami terminus-féle, amelyen az ember önmagának beterjeszti a maga élete folyásának részletszámláját. De ez a terminus épen ezért fontos. Mert alkalmat ad az embernek arra, hogy elmélkedjék a maga életének egy kis periódusa fölött, alkalmat ad arra, hogy leszűrje magának az események, élmények tanulságát, amelyeket okos könyvvitellel az újévnek törzslapján a nyereségek számlájára irhat Ha meghúzzuk mi is az elmúlt esztendő mérlegének vonalát, csak keserűséget, zaklatást, törvénytelenséget, alkotmánysértést ás az ezek nyomán támadt ezer más bajt írhatunk végeredményül. Parlamentünk 1/jére összetörve, alkotmányunk lePf orva, törvényeink a kormány által kijátszva és mindezek felett a törvénytelenség, az erőszak akart orgiát rendezni a maga hatalmának biztosítására. Bizonnyal nem a Tisza-kormány érdeme, hogy ezt nem tehette, de éppen ellenkezőleg, tehetetlenségében, midőn már nem bírt az ellenzék jogos méltatlankodásának hatalmas kitörésével, a Szt.István palástja mögé bújva elnapoltatta két ízben is az országgyűlést s most újabb törvény- és esküszegéssel költségvetés, sőt indemniti nélkül feloszlatja a törvényhozást hogy a saját vallomása szerint az uj, bárók és uj nemesek pénzén a nemzet ítéletére apelláljon. Ebben a corruptió jegyében múlik ki az országgyűlés s ebben a corruptió jegyében veszi kezdetét a választási küzdelem, mint a törvénytelenségekkel kezdődő újévnek egyik rettenetes aktusa. Fellázad az emberben az igazság érzete, midőn látni kénytelen, hogy a corruptió egykori nagy mesterének a fia , a király első tanácsosa azzal az öröklött családi dogmával indul a nemzet elleni harcba, hogy akinek hatalma van, annak igaza is van s akinek pénze van, az mindent tehet s vehet Magyarországon. A közeljövő képe talán még soha sem tűni fel oly csúfnak, mint ez az új év, melynek elején végbe fog menni a választás, melynél csúnyább sohasem volt, mert a kormány részéről céljában épen olyan erkölcstelen, mint eszközeiben. Ettől a rettenetes csapástól csak egy mentheti meg az országot: ha a nemzet minden rétege emberi önél- TÁRCA. Szilveszter éjjelén. Az „Abauj-Kassai Közlöny“ eredeti tárcája. Éjfél van ! A toronyból hallatszanak a szilveszteri harang hangjai. Hatalmasan kong az érczszó, felrázza az alvót csendes nyugalmából, belevegyül a mulatók vigságzajába. Pohárcsengéssel, muzsikaszóval köszöntik az uj év hajnalát. Bárki is hallja a szilveszteri harang bugását, bűvös hatása alól nem vonhatja ki magát, s mulasson bár, avagy csendesen, visszavonulva töprengjen, — a harang hangja feltartóztatja egy pillanatra, mely alatt az örökkévalóság szárnycsattogása vonul át lelkén. , Az esztendő semilyen más időszakában nem hatol be szivünkbe olyannyira az érez hangja, mint Szilveszter éjféli órájában, a mikor az elhaló év bucsuzása egyesül az újnak hajnalhasadásával. Mintha a régi barát, kit jól ismerünk, kezet fogna az ismeretlen ujjal. S ha a régi meghitt barát, búcsúzva még egy pillantást vet reánk s a harangok zugnak, elkomorodunk és fájdalom lopódzik szivünkbe. Ebben a pillanatban ébredünk csak tudatára annak, mi volt a búcsúzó nekünk; mi mindent köszönhetünk s mi mindennel maradtunk adósak neki. Mindez feltódul áradozó szivünkbe s kínos fájdalommal tekintünk a távozó után. De ime, már mellettünk áll az uj, megfogja kezünket és elvezet bennünket, nem tudjuk, hová. A távozó arca határozott kifejezést öltött, az urnak arca még üres és kifejezéstelen. Nem olvashatunk benne, nem sejtjük, mi a szándéka, sima utakon, vagy tövisek, göröngyök fölé fog-e vezetni ? Aggodalmas bizonytalanság száll a lelkünkbe, hallva üdvözletét a toronyból, lábunk egy pillanatig habozik, tovább haladjon-e. Talán azután annál lelkesebben szorítjuk meg az uj barát kezét, talán örömujongva repülünk karjaiba s rohamlépéssel sietünk vele tova, mert mindig vannak közöttünk, kik az uj lelkesedéssel fogadják, ha idegenszerüen, kifürkészhetlen alakban elitnek áll, a kik mindig csak a jövőtől várják a boldogságot, elégedetlenek a jelennel és a multat gyűlölik, a kik azt hiszik, hogy az idő, mely következni fog, a maguk különleges szolgálatukba fogják szoríthatni, a kik örökösen a boldogság szolgálatának küszöbén állanak, melyet soha se léphetnek át, mert szerencseországuk a képzelet szüleménye és a Sehol országán terül el. És ezek mellett mások állnak,kik előtt tényleg megnyílik a szerencse országa, de tétovázásuk, aggályoskodásuk miatt nem juthatnak be, vagy nem látják a szerencsét, mert a múlt kellemetlenségeitől megvakultak. És ezek is, azok is hangosan jójveszékelnek, hogy rosszak az idők s minden szerencse eltűnt e földről ! Miért nem cselekszenek ők is úgy, mint azok, kik nyugodt bizalommal haladnak a jövő felé ? Remélnek benne, de nem remélnek elérhetetlent, nem haboznak de nem is túl merészek. Tudják, hogy a szerencsét nem lehet kényszeríteni, önkényüílegyön és váratlanul, de azt is tudják, hogy saját kezükkel rajzolhatják meg az új év ábrázatának egyik-másik vonását s hogy az elmúlt esztendő arcáról tulajdonképpen önmagukat nézik. Miért akadjanak meg tehát azon, hogy ez az arc mogorva, szomorú, elégedetlen? Nem ők "tették-e azzá? A magasztos, titokzatos rovásírás, melyet maga a sors, vésett az idő ábrázatára kíoäXľÄÍ hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszűnteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, minden üveg hogy alanti céggel legyen ellátva. F. HOFFMANN-LA KOCHE & CO. vegyészeti gyár BASEL (Svájc) 155.