Abauj-Kassai Közlöny, 1906 (35. évfolyam, 70-122. szám)
1906-06-17 / 70. szám
XXXV. évfolyam. 1906.—70-ik sz. Kassa, vasárnap junius 17. Szerkesztőség és kiadóhivatal: tatica 16. sz. Telefon 150. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszaküldésére nem vállakozunk. A lap megjelenik egyelőre : vasárnap, szerdán és pénteken. ABAUJ-KASSAI OZSONYI KASSAI EGYESÜLT ELLENZÉK PÁRTLAPJA. helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . . 12 kor. Félévre .... 6 kor. Negyedévre . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Egyes szám 10 f. Hirdetési dij megállapodás szerint. Hirdetési és előfizetési dijak a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. Főszerkesztő: Stekker Károly. — Felelős szerkesztő: Dr. Szauberer Béla. — Kiadótulajdonos: A párt költségvetés tanulságai. v . : T y “v! ‘I f - Sássá, június 16. Kassa város törvényhatósági bizottsága két napon át tartott rendkívüli közgyűlésben foglalkozott a városi gazdálkodással Ez a két napos közgyűlés nemcsak sok megrovó felszólalást eredményezett, hanem elég bő tanulságot nyújtott úgy a tanácsnak, amely rosszul gazdálkodik, mint a közgyűlésnek, amely a reábízott ellenőrzést nem úgy teljesíti, amint azt a város közönsége joggal megkövetelheti. Kassa város, mely évi jövedelem, illetve vagyonra nézve az ország leggazdagabb városai közé tartozik, éppen nem dicsekedhetik azzal, hogy háztartásának évi kiadásait nagy jövedelmeiből teljesen fedezi, hanem csakúgy, mint a vagyontalan városok, tetemes pótadóval kénytelen minden évben adózó polgárait megterhelni, holott ennek okszerű gazdálkodás mellett egyáltalában nem volna szabad előfordulni, nem különösen akkor, midőn a zárszámadások szerint a nyerstermelvények értéke — papíron 1 313.000 korona s ezzel szemben 1904- ben mégis 27 ezer a deficit. Az 1906-ik évi költségvetés sem különb az előző évekénél. Mert 2,110 412 korona bevétellel szemben 2,435.821 korona kiadás áll s így 325.409 korona deficit mutatkozik, melynek fedezésére 45,4% pótadó kivetése szükséges. S hogy a pótadót mégis csak 40%-ban állapították meg, az a közönségre való tekintetből a kimutatott nyerstermelési többlet igénybevételével az általános felháborodás kikerülése végett történt, aminek Korláth Ferenc bizottsági tag találóan adott kifejezést. Az a gazdálkodási rendszer, hogy a tanács az év folyamán a megállapított költségvetést mindegyre túllépi, olyan meg nem engedhető önkényes eljárás, melyet eddig sem lett volna szabad eltűrni s nagyon helyesen jegyezte meg a főispán, hogy a tanácsnak az utalványozási joga csupán a költségvetés határain belül jogos, azontúl csak a közgyűlést illeti a rendelkezési jog. Ha ez szigorúan betartatott volna, egy bizonnyal nem érhette volna az a meglepetés a közgyűlést, hogy az erdőkezelésnél a költségelőirányzattal szemben 79 ezer korona különbség mutatkozzék. Egyáltalában úgy az erdő, mint a szőlőgazdálkodást nagyon is jogosan vették éles kritika alá, mert az csakugyan tarthatatlan állapot, hogy e két gazdaság mikénti kezelésétől függjön a községi pótadó nagysága. Az erdei gazdálkodás a felszólalók szerint nem hozza meg a kívánt eredményt és még többe kerülnek a hegyaljai szőlők, melyek ha tovább is így haladnak, a város nem sokára ráfizetést lesz kénytelen megszavazni. Ennek elejét veendő határozta el a közgyűlés, hogy a bor- és erdőkezelés megvizsgálására szakbizottságot küld ki, melynek az lesz a feladata, hogy mindenről tüzetes tájékozást szerezve célszerű javaslatokat tegyen. Ez a bizottság bizonnyal érvényt fog szerezni dr. Szauberer Béla azon helyes indítványának, hogy az idei szőlőtermés mint must adassák el s ez által a város megszabaduljon a borkezelés nagy kiadásaitól. Hasonlólag azt a fát is, amit állítólag csak rendkívüli eszközök igénybevételével lehet szállítani, lábon kell eladni, mert különben meglévén a kiadás s ha nincs eladás, nincs bevétel se, ez pedig megrontja a költségvetést. Szóval nagyon is itt az ideje, hogy a városi gazdálkodásban a régi rossz rendszerrel szakítsunk, hogy a tanács az előirányzatot betartsa s ha múlhatatlanul szükséges, akkor kérjen idejében póthitelt. A polgármester pedig erős kezekben tartsa a vezetést, hogy diszharmóniák ne okozzanak kárt a városnak. A tanulságokból okuljunk mindnyájan. A Kazinczy-kör üdvözlete Rákosi Jenőhöz. Lassá, junius 16. A kassai Kazinczy-kör választmánya szerdán este ülést tartott, melynek napirendjén a legkimagaslóbb pont a „Budapesti Hírlap“ negyedszázados jubileuma alkalmából Rákosi Jenőnek, mint a kör dísztagjának üdvözlése volt. Miután Münster Tivadar elnök az ülést megnyitotta, Kovács Zsigmond ügyvezető titkár azon indítványt terjesztette elő, hogy a Kazinczy-kör Rákosi Jenőhöz üdvözlő iratot intézzen s egyben be is mutatja annak szövegét. A választmány egyhangú lelkesedéssel hozzájárulván az indítványhoz a jubilánshoz az alábbi üdvözlő levelet intézte : Méltóságos Rákosi Jenő főrendiházi tagárnak, a Budapesti Hírlap főszerkesztőjének s tulajdonosának Budapest. A kassai Kazinczy-kör mai napon tartott választmányi ülésében egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy Méltóságodat, úgy is mint a kör dísztagját, nagybecsű lapjának a Budapesti Hírlapnak 25 éves fennállása alkalmából a vezetése alatt álló munkatársakkal egyetemben lelkes örömmel üdvözli. Még ma is élénken visszhangzik lelkünkben az a nagyszabású ünnepi beszéd, melyet Méltóságod a körünk által létesített „Kazinczy-emléktáblá“-nak leleplezése alkalmával ezett meg ezernyi közönség jelenlétében, a város főutcáján, szabad ég alatt tartott. S mert tudjuk, hogy Méltóságod mindenkor kész szóval és tettel síkraszállni ott, ahol a magyar nemzet szellemi és anyagi erősbüléséről van szó s ennek a szép és nagy eszmének ápolása irányítja mindenkor nagy kulturmissziót teljesítő lapját is : mi innen a kurucok ősi fészkéből, Felső-Magyarország fővárosából annak a szívből eredő ■ kivánatunknak adunk kifejezést, hogy Méltóságod és lelkes munkatársai a negyedszázadon át oly dicsőséges pályafutást végzett Budapesti Hírlapot ne csak voltak épeni olvasói, de az egész magyar nemzet igazi megelégedésére még igen sokáig teljes erőben vezessék. A Kassai Kazinczy-kör választmánya nevében Kovács Zsigmond s. k. Münster Tivadar s. k. titkár, elnök. Az ülés második tárgyát a Népkönyvtárra vonatkozó jelentés képezte, melyet Kovács Zsigmond titkár terjesztett elő s mely szerint a Népkönyvtár forgalma január-május hónapokban 2075 kivevő 4733 darab könyvet vett ki, ami igen szép eredmény. A be nem hozott könyvek megkerítése körül Csengery Dezső ügyvédnek díjtalanul teljesített fáradozásaiért a választmány jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Ezután Proche Ede terjesztette be pénztári jelentését, melyet a választmány tudomásul vett. Végül folyó ügyeket intéztek el, többek között dr. Pap Illés indítványára elhatározva azt is, hogy az ide érkező finnek fogadtatásánál a kört Münster Tivadar és Antalóczy Antal fogják képviselni. Ezzel az ülés véget ért. —y, ÚJDONSÁGOK. A finn dalosok. Uaasa, junius 16. A helsingforsi egyetem énekkara, az úgynevezett „Suomen Laulu” magyarországi körútjában Kassát, a kuruc várost is megtiszteli látogatásával, hogy itt is bemutassa a rokon finn nemzet dalait s azt a testvéri szeretetet, — melyet egyfelől a nyelvtudósok ápoltak s másfelől a két nemzetnek a sors által ott északon s tőlük itt délen kijelölt közös hivatás : a nyugoti műveltségnek előbástyáiul szolgálni, tehát rokon hivatás fokozott, — szorosabbra fűzzék a szív hangja : a dal által.