Abauj-Kassai Közlöny, 1906 (35. évfolyam, 70-122. szám)

1906-06-17 / 70. szám

XXXV. évfolyam. 1906.—70-ik sz. Kassa, vasárnap junius 17. Szerkesztőség és kiadóhivatal: tatica 16. sz. Telefon 150. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszaküldésére nem válla­kozunk. A lap megjelenik egyelőre : vasárnap, szerdán és pénteken. ABAUJ-KASSAI OZSONY­I KASSAI EGYESÜLT ELLENZÉK PÁRTLAPJA. helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . . 12 kor. Félévre .... 6 kor. Negyedévre . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Egyes szám 10 f­­. Hirdetési dij megállapodás szerint. Hirdetési és előfizetési dijak a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. Főszerkesztő: Stekker Károly. — Felelős szerkesztő: Dr. Szauberer Béla­. — Kiadótulajdonos: A párt­­ költségvetés tanulságai. v . : T­­ y “v! ‘I f - Sássá, június 16. Kassa város törvényhatósági bi­zottsága két napon át tartott rendkí­vüli közgyűlésben foglalkozott a vá­rosi gazdálkodással Ez a két napos közgyűlés nemcsak sok megrovó felszólalást eredménye­zett, hanem elég bő tanulságot nyúj­tott úgy a tanácsnak, a­mely rosszul gazdálkodik, mint a közgyűlésnek, amely a reábízott ellenőrzést nem úgy teljesíti, amint azt a város kö­zönsége joggal megkövetelheti. Kassa város, mely évi jövedelem, illetve vagyonra nézve az ország leg­gazdagabb városai közé tartozik, éppen nem dicsekedhetik azzal, hogy háztartásának évi kiadásait nagy jö­vedelmeiből teljesen fedezi, hanem csakúgy, mint a vagyontalan városok, tetemes pótadóval kénytelen minden évben adózó polgárait megterhelni, holott ennek okszerű gazdálkodás mellett egyáltalában nem volna szabad előfordulni, nem különösen akkor,­ midőn a zárszámadások szerint a­ nyerstermelvények értéke — papíron 1 313.000 korona s ezzel szemben 1904-­ ben mégis 27 ezer a deficit. Az 1906-ik évi költségvetés sem­ különb az előző évekénél. Mert 2,110 412 korona bevétellel szemben 2,435.821 korona kiadás áll s így­­ 325.409 korona deficit mutatkozik, melynek fedezésére 45,4% pótadó ki­­­vetése szükséges. S hogy a pótadót­­ mégis csak 40%-ban állapították meg, az a közönségre való tekintetből a­ kimutatott nyerstermelési többlet igénybevételével az általános felhábo­rodás kikerülése végett történt, ami­nek Korláth Ferenc bizottsági tag találóan adott kifejezést. Az a gazdálkodási rendszer, hogy a tanács az év folyamán a megálla­pított költségvetést mindegyre túllépi, olyan meg nem engedhető önkényes eljárás, melyet eddig sem lett volna szabad eltűrni s nagyon helyesen jegyezte meg a főispán, hogy a ta­nácsnak az utalványozási joga csupán a költségvetés határain belül jogos, azontúl csak a közgyűlést illeti a rendelkezési jog. Ha ez szigorúan betartatott volna, egy bizonnyal nem érhette volna az a meglepetés a köz­gyűlést, hogy az erdőkezelésnél a költségelőirányzattal szemben 79 ezer korona különbség mutatkozzék. Egyáltalában úgy az erdő, mint a szőlőgazdálkodást nagyon is jogo­san vették éles kritika alá, mert az csakugyan tarthatatlan állapot, hogy e két gazdaság mikénti kezelésétől függjön a községi pótadó nagysága. Az erdei gazdálkodás a felszóla­­lók szerint nem hozza meg a kívánt eredményt és még többe kerülnek a hegyaljai szőlők, melyek ha tovább is így haladnak, a város nem sokára ráfizetést lesz kénytelen megszavazni. Ennek elejét veendő határozta el a közgyűlés, hogy a bor- és erdőkeze­lés megvizsgálására szakbizottságot küld ki, melynek az lesz a feladata, hogy mindenről tüzetes tájékozást szerezve célszerű javaslatokat tegyen. Ez a bizottság bizonnyal érvényt fog szerezni dr. Szauberer Béla azon he­lyes indítványának, hogy az idei szőlő­termés mint must adassák el s ez által a város megszabaduljon a bor­kezelés nagy kiadásaitól. Hasonlólag azt a fát is, amit állítólag csak rend­kívüli eszközök igénybevételével le­het szállítani, lábon kell eladni, mert különben meglévén a kiadás s ha nincs eladás, nincs bevétel se, ez pedig megrontja a költségvetést. Szóval nagyon is itt az ideje, hogy a városi gazdálkodásban a régi rossz rendszerrel szakítsunk, hogy a tanács az előirányzatot betartsa s ha múlhatatlanul szükséges, akkor kérjen idejében póthitelt. A polgármester pedig erős kezekben tartsa a veze­tést, hogy diszharmóniák ne okozza­nak kárt a városnak. A tanulságokból okuljunk mind­nyájan. A Kazinczy-kör üdvözlete Rákosi Jenőhöz. Lassá, junius 16. A kassai Kazinczy-kör választmánya szerdán este ülést tartott, melynek napi­rendjén a legkimagaslóbb pont a „Buda­pesti Hírlap“ negyedszázados jubileuma alkalmából Rákosi Jenőnek, mint a kör dísztagjának üdvözlése volt. Miután Münster Tivadar elnök az ülést megnyitotta, Kovács Zsigmond ügyvezető titkár azon indítványt terjesztette elő, hogy a Kazinczy-kör Rákosi Jenőhöz üdvözlő iratot intézzen s egyben be is mutatja an­nak szövegét. A választmány egyhangú lelkesedéssel hozzájárulván az indítványhoz a jubilánshoz az alábbi üdvözlő levelet intézte : Méltóságos Rákosi Jenő főrendi­házi tag­árnak, a Budapesti Hírlap fő­szerkesztőjének s tulajdonosának Budapest. A kassai Kazinczy-kör mai napon tartott választmányi ülésében egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy Méltóságo­dat, úgy is mint a kör dísztagját, nagy­becsű lapjának a Budapesti Hírlapnak 25 éves fennállása alkalmából a vezetése alatt álló munkatársakkal­­ egyetemben lelkes örömmel üdvözli. Még ma is élénken­­ visszhangzik lelkünkben az a nagyszabású ünnepi beszéd, melyet Méltóságod a kö­rünk által létesített „Kazinczy-emlék­­táblá“-nak leleplezése alkalmával ezet­t meg ezernyi közönség jelenlétében, a vá­­­­ros főutcáján, szabad ég alatt tartott. S­­ mert tudjuk, hogy Méltóságod mindenkor kész szóval és tettel síkraszállni ott, ahol a magyar nemzet szellemi és anyagi erősbüléséről van szó s ennek a szép és nagy eszmének ápolása irányítja minden­kor nagy kulturmissziót teljesítő lapját is : mi innen a kurucok ősi fészkéből, Felső-Magyarország fővárosából annak a szívből eredő ■ kivánatunknak adunk ki­fejezést, hogy Méltóságod és lelkes mun­katársai a negyedszázadon át oly dicső­séges pályafutást végzett Budapesti Hír­lapot ne csak voltak épeni olvasói, de az egész magyar nemzet igazi megelégedé­sére még igen sokáig teljes erőben ve­zessék. A Kassai Kazinczy-kör választmánya nevében Kovács Zsigmond s. k. Münster Tivadar s. k. titkár, elnök. Az ülés második tárgyát a Népkönyv­tárra vonatkozó jelentés képezte, melyet Kovács Zsigmond titkár terjesztett elő s mely szerint a Népkönyvtár forgalma ja­nuár-május hónapokban 2075 kivevő 4733 darab könyvet vett ki, ami igen szép eredmény. A be nem hozott könyvek megkerítése körül Csengery Dezső ügyvédnek díjtalanul teljesített fáradozásaiért a választmány jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Ezután Proche Ede terjesztette be pénz­tári jelentését, melyet a választmány tudo­másul vett. Végül folyó ügyeket intéztek el, töb­bek között dr. Pap Illés indítványára el­határozva azt is, hogy az ide érkező finnek fogadtatásánál a kört Münster Tivadar és Antalóczy Antal fogják képviselni. Ezzel az ülés véget ért. —y, ÚJDONSÁGOK. A finn dalosok. Uaasa, junius 16. A helsingforsi egyetem énekkara, az úgynevezett „Suomen Laulu” magyaror­szági körútjában Kassát, a kuruc várost is megtiszteli látogatásával, hogy itt is bemu­tassa a rokon finn nemzet dalait s azt a testvéri szeretetet, — melyet egyfelől a nyelvtudósok ápoltak s másfelől a két nem­zetnek a sors által ott északon­­ s tőlük itt délen kijelölt közös hivatás : a nyugoti mű­veltségnek előbástyáiul szolgálni, tehát rokon hivatás fokozott, — szorosabbra fűz­zék a szív hangja : a dal által.

Next