Abauj-Kassai Közlöny, 1908. február (37. évfolyam, 26-50. szám)
1908-02-01 / 26. szám
XXXVII. évfolyam, 1908.—26-ik sz. Kassa, szombat február 1. _________________j. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KosjtHte 16. a. Telefon 150. Semmit sem költünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszaküldésére nem vállakozunk. A lap megjelenik MINDENNAP. t 1 T---------------------i ABAUJ-KASSAI POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő : Szekkes* Károly. — Kiadótulajdonos : A párt. HMM feltételei Kassán Vidéken Egész évre 14.— 20.— Félévre . . 7.— 10.— V.évre . . 3 50 5.— Egy hóra . . 2 kor.1 Egyes szám 4 fill. Hirdetési díj megállapodás szerint. Hirdetési és elő fisii díjak a kiadóhivatalt bérmentve küldenek. s ! A vasúti forgalom fellendítése. Lássá, január 31. Amit lapunkban már hirdettünk, most valóra válik. A Máv ebben az esztendőben óriási befektetések részese lesz s ezektől bízvást várhatjuk, hogy a magyar államvasutak hatalmasan fel fognak lendülni. Kossuth Ferenc miniszter és nagyrahivatott munkatársa Szterényi József államtitkár programmjuk sarkalatos pontjává tették a Máv reorganizálását s az ország tetszése között hajtják végre programmjukat. A reorganizálás első feltétele volt a vasutasok fizetésének és szolgálati viszonyainak rendezése. Ez már meg van valósítva, el van intézve. A Máv százezernyi személyzete, eltekintve a szocialista izgatások áldozatától, helyzetével meg van elégedve, ami nagy dolog ebben a szociális forrongások által nyugtalanított világban. Következik tehát a programm második részének végrehajtása : a befektetések, a Máv vonalainak teljes kiépítése, a felszerelése, kiegészítése. Egyelőre kilencven millió koronát szánt erre a célra a kormány. De a kilencven milliós beruházás csak kezdet és aránylag rövid idő alatt újabb, sokkal nagyobb beruházás fog következni . A legközelebbi időkben a kereskedelemügyi miniszter a törvényhozás elé viszi azt a törvényjavaslatot, mely a kereskedelemügyi kormány nagyszabású beruházási programmját foglalja magában. Az új beruházási törvény rendelkezései szerint körülbelül 20 millió korona van előirányozva azokra az építkezésekre, amelyekre Budapest különböző pályaudvarain szükség lesz. A törvényjavaslat költségvetése egy nagy fűtőház felállítását is magában foglalja, mely a fővárosban lesz felépítendő. A fiumei kikötő forgalma lebonyolításának megkönnyítésére és zavartalanabbá tételére illetőleg a fiumei vasúti építkezésekre 12 millió korona van előirányozva. A múlt idők bűneiből keletkezett forgalmi zavarokat hatványozta az a körülmény, hogy az újabban épült helyiérdekű vasutak saját személy- és teherforgalmának lebonyolítására a Máv vagyonjait használta. A forgalmi zavarok óriási károkat idéztek elő és általános panaszra adtak okot. Az új törvényjavaslat meg fogja szünteti a forgalmi zavarokat, amennyiben az új vicinálisok építése összhangba fog jönni az államvasutak teljesítőképességével. De nemcsak a forgalmi zavarokat van hivatva a beruházási törvényjavaslat megszüntetni, hanem mindazokat a bajokat, melyek meggátolják legnagyobb üzemünk, az államvasutak fokozatos fejlődését. Az előbbi kormányok is csináltak beruházásokat az államvasutak számára, sőt kétszer is, 1899-ben és 1904 ben. Az eredmény azonban mi volt? Az, hogy most a régi bűnöket az egész magyar közgazdaság szörnyen megsínylette és maga a kereskedelemügyi miniszter kénytelen volt bevallani, hogy elődei az államvasutakkal helytelen gazdálkodást űztek. Könnyebb valami egészen újat produkálni, mint rosszat jóvátenni. Az államvasutakat újra lábra állítani, gyors és észszerű intézkedésekkel szinte művészetszámba megy. Az adóreform a közgyűlésban. (Folytatás.) Lássá, jan. 31. A kiküldött bizottság által készített s a közgyűlés által elfogadott memorandum s végül a jövedelmi adónak a városi lakosság s főleg az iparosok s kereskedőkre nézve lesújtó vonatkozásait világítja meg. Egyedül a kereseti adó alapja az, amelynek a törvénytervezetben nyilvánvaló aránytalan emelése közvetlenül kihat a jövedelmi adó emelésére és így a kereseti adó mellett ez az úgynevezett fokozatos jövedelmi adó nem adókiegyenlítést, hanem egyszerűen egy el nem viselhető — az egész kontinensen legmagasabb tételű, igazságtalan — adópótlékot, sőt kétséget kizáróan kétszeres megadóztatást jelent. Hogyha most mindehhez hozzávesszük, hogy a jövedelmi adó alá be vannak vonva azok a túlnyomólag a városi lakosság vagyonát tevő részvények és járadékok szelvényei, amelyek eddig adómentességet élveztek, nyilvánvaló, hogy a városi lakosságra nézve ez nem is kétszeres, hanem háromszoros megadóztatást jelent és ezért bizonyos, hogy ezen adónak 46.000,000 contingensében igen jelentékeny teheráttolás rejlik a városi lakosságnak munkája verejtékéből élő iparos és kereskedő osztályaira. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal felhívni a tekintetes törvényhatóság figyelmét arra, hogy a védelmi adó kulcsa 20,000 koronán felül már nem észrevehetően és 200,000 koronán felül pedig egyáltalán nem emelkedvén, itt is a nagy tőke és nagybirtokkal szemben azt a kedvezést tapasztaljuk, amely egy igazságos és igazán fokozatos jövedelmi adó behozatalát és keresztülvitelét kizárja. Igen nagy hibája ezen adóreformjavaslatoknak nézetünk szerint az is, hogy épen az ipart és kereskedelmet űző lakosság adóterhének megállapításánál teljesen figyelmen kívül hagyta azon meggyőződésünk szerint hazai iparunk és kereskedelmünk fejlődésére döntő szempontot, hogy ipari és kereskedelmi jövedelmünkre nagyobb terhek ne rakassanak, mint amilyenek az osztrák kereskedelmet és ipart terhelik. Mert tekintve, hogy az Ausztriával megkötött vámszerződésben és az azzal kapcsolatos törvényekben amúgy is eddig ismeretlen előnyök biztosíttattak az osztrák ipar és kereskedelemnek Magyarországon, a most már teljesen szabadon versenyző ezen iparos és kereskedő osztályokkal szemben, egy súlyosabb teher teljesen védtelenné teszi a magyar iparos és kereskedő osztályokat és ezen kereseti ágaknak mindnyájunk által óhajtott fellendülését lehetetlenné teszi. Márpedig úgy a kereseti, mint a jövedelmi adó tételeiben is, hatásában is aránytalanul súlyosabb, mint Ausztriának a hasonló kereseti osztályokat terhelő adói. És Ausztriában gondoskodtak a disparitás kiegyenlítéséről és átalakítva az iparadót enyhe reáladóvá, azt ténylegesen és tartósan 25% a *e is szállították. Ez a törvénytervezet azonban akkor akarja sújtani a városok polgárságát ezen teherrel, amidőn nem leszállítja, hanem bevallottan legalább háromszorosan és egyes fogyasztási adók tervezett monopolizálásával még sokkal nagyobb mérvben emelni akarja épen ezen osztályok terheit. Ezen teheremeléssel és azzal, hogy a tényleges adótételek percentekkel és a tényleges adóteher milliókkal nagyobb a magyar iparos és kereskedő osztályok vállain, mint amilyennel az osztrák kereskedők és iparosok vannak megróva, teljesen kizárja a magyar ipar és kereskedelem versenyképességét saját hazánkban és még a reményt is megöli, hogy azok fellendülése és önállósítása valaha elérhető legyen. Ezt pedig Magyarországon megcsinálni csak az állam vitális érdekeinek feláldozásával lehet és ezért ezen törvénytervezetet ilyen formában és ilyen tendenciával törvénnyé emelni nem szabad. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Az adóreform tulajdonképen nem politikai kérdés, mert amint nem szabad jó adóreformot egy kormány iránt való bizalmatlanságból visszautasítani, épen úgy néma lehet a rossz adóreformot egy kormányhoz való bizalomból elfogadni. A legveszedelmesebb politikai kérdéssé válik azonban az adóreform, ha azon társa-