Abauj-Kassai Közlöny, 1909. október (38. évfolyam, 223-249. szám)
1909-10-01 / 223. szám
XXXVIII. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth Lajos utca 16. szám. Telefon 150 HIRDETÉSI DÍJ megállapodása szerint. =E RttBOC« IKI.KMK c. 6i. 5 órakor. 1909. — 223. szám. Kassa, péntek, október 1. Abauj-Kassai Közlöny POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : Főszerkesztő: StEKHY GYUKA STEKXER I^ÁHOItY Előfizetési feltételek: Kassán Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 3.50 Egy hóra K 1.50 Vidéken Egész évre K 20.— Félévre K 10.— Negyedévre K 5.— Egy hóra K 2.— Egyes számára 4 fillér. Szerkesztő : HEl^EONY FE^E^C Olvasóinkhoz. A politikai élet látóhatárán mindinkább nehéz, sötét felhők tornyosulnak. Súlyos, válságos időket élünk. Az ország vezető embereinek minden tudása sem elegendő arra, hogy a magyar nemzet jogainak érvényt szerezzenek Bécs mindent fölfaló és Magyarországot lenyűgözve tartó politikájával szemben. Az osztrák császári hatalom súlya nehezedik a magyar alkotmányos király vállaira s az igazság mérlegét nemcsak az osztrák Luegerek, de ezeknek magyar szövetségeseik, a darabontok is erőszakosan nyomják le Magyarország önállóságának és hatalmának megbénítására. Minden magyarnak, a Haza minden hű fiának küzdenie kell e megsemmisítő osztrák törekvések ellen, de mennyivel inkább kell egy sajtóorgánumnak, mely egész életét a Haza önállóságának szenteli. A zyibauj-Kassai Közlöny politikai napilap dicsekvés nélkül mutathat vissza múltjára s büszkén vallhatja, hogy anyagi és szellemi erejéhez mérten megtette kötelességét s meg fogja tenni a jövőben is. Nehéz és fáradságos munkánkban olvasóink és előfizetőink jóakaró támogatása segít és buzdít. Ezt a támogatást, ezt a buzdítást kérjük olvasóinktól a jövő negyedévre is. előfizetési árak: Kassán Vidéken Egész évre .... K20.— Fél évre.................... K10 — Negyedévre ....K 5.— Az A.K. K. szerk. és kiadóhivatala. (P.) Kossuth Ferenc államférfim működésén, kezdettől fogva szemmel láthatólag az a vezérlő gondolat vonult végig, hogy az ország természetes és törvényes jogaiból föladni nem szabad semmit, de a konfliktusok politikája helyett gyakorlati politikát kell folytatni és a függetlenségi programmból fokozatosan meg kell valósítani mindazt, ami békés úton, katasztrófaszerű rázkódtatások nélkül keresztül vihető s aminek a megvalósítása a nemzeti létfentartás és boldogulás szempontjából a legsürgősebb. Ennélfogva mindenkor azt hangoztatta, hogy — a közjogi princípiumoknak állandó és szilárd fentartása mellett — elsősorban a gazdasági önállóságra kell törekedni, mert hite és meggyőződése szerint ez biztosítja az ország anyagi megerősödését és az anyagi erő szolgáltatja az eszközöket az önálló állami élet kifejlesztésére és kidomborítására s úgyszólván automatice megteremti azt a független magyar államot, amely Mohács óta csupán 1848-ban élt egy kis ideig. Ezt hangoztatta Kossuth Ferenc az ellenzéki padokon, ezt hirdette akkor, amikor a koalíciós kormányban tárcát vállalt, ezt hangoztatta következetesen és bátran a miniszteri bársonyszékből, erre tett igen fontos előkészítő lépéseket kormányzási és törvényhozási úton és ezt hirdeti állhatatosan ma is. Tette és teszi pedig ezt Kossuth egyfelől azért, mert a gazdasági önállóság a függetlenségi párt programmjának egyik sarkalatos tétele, másfelől pedig azért, mert ennek a hagyományos nemzeti követelésnek a megvalósítása a fennálló közjogi alapon is lehetséges. Hiszen maga a 67-iki kiegyezés s azután a törvényeknek egész sorozata ezt a jogunkat teljes integritásában kifejezetten fentartotta és a király maga sem vonja ezt kétségbe; tehát az effektuálás egyáltalában semmi legitim akadályba sem ütközhetik. Tette és teszi továbbá ,ezt Kossuth azért, mert hite és meggyőződése szerint a nagyhatalmi állással járó és folyton fokozódó óriási terhek viselésére, — amelyek elől elzárkózni a nemzetközi viszonyok miatt alig lehet — csak úgy képes az ország, ha a szabad gazdasági fejlődés útján új erőforrásokat nyithat. Tette és teszi ezt végül Kossuth azért, mert a gazdasági közösség, a tapasztalat szerint, a monarchia két állama között az állandó súrlódásoknak és viszályoknak kútfejét képezi, s így tulajdonképpen a nagyhaalmi állásnak és a dinasztikus politikának a legfőbb érdeke, hogy ezek a súrlódások végre megszűnjenek s nemzetközi politikánk ne a folytonos torzsalkodásban elgyöngült, hanem a szabad fejlődésben megizmosodott két állam együttes erejére támaszkodhassál Mindenképpen gyakorlati és jogos érdeket kielégítő, a nemzet és király közötti összhangot szolgáló politika tehát az, melyet Kossuth Ferenc a gazdasági önállóság zászlója alatt, egyfelől körültekintő mérséklettel, másfelől céltudatos és rendületlen kitartással követ. Nemcsak nem a konfliktusok kockázatos politikája ez, hanem épen ellenkezőleg, a legbiztosabb út a konfliktusok elkerülésére s a magyar nemzet és a király, valamint Magyarország és a szövetséges Ausztria között az annyira kívánatos megértésre. Örvendetes és biztató jelenség, hogy ezt a békés, alkotmányos, higgadt és mérsékelt politikát — amely nem dinamikus erőhatásokkal dolgozik, hanem a posszibilitás alapján mozog — a nagy és hatalmas függetlenségi párt úgy a parlamentben, mint a parlamenten kívül egységesen, szilárdan, egy szívvellélekkel követi s ezzel biztosítja bölcs vezérének azt az imponáló tekintélyt, amelynek erejénél fogva egyedül lehetséges a döntő tényezőknél sikeresen kapacitálni és megegyezésre jutni. Bízunk is benne, hogy Kossuth szavának az illetékes helyeken meg lesz a kellő sulya és meg lesz a kívánt sikere is. Ha pedig Kossuth okos és a kölcsönös érdekeket egyaránt szolgáló politikája, előbb vagy utóbb, talán nehéz küzdelmek és súlyos megpróbáltatások után mégis érvényre emelkedik s ezzel a magyar gouvernementális politika végre az állandóság medrébe jut, akkor bizton reméljük, hogy azok a honfitársaink is, akik ma még más úton keresik a bonyodalmakból való kibontakozást és a nemzet boldogulását, őszinte szívvel üdvözlik a sikert s nagyértékű szellemi és erkölcsi erejüket örömest szentelik annak a nemes munkának, amely Magyarországot anyagilag erőssé akarja tenni, hogy politikailag szabaddá lehessen. Bármilyen ziláltak is tehát most a pártközi viszonyok, azért mégsem adjuk föl a reményt, hogy Kossuth bölcs politikája és az események fejlődése még egy táborba hoz mindnyájunkat, akik magyarok és hazafiak vagyunk. Kossuth Ferenc politikája. Kassa, szept. 30. Egész évre .... K 14.— Fél évre . . . . .K 7.— Negyedévre ....K 3.50 Egy hóra ....K 1.50 Egy hóra ....K 2.— Egyes számára 4 fillér. A város parlamentjéből Megemlékezés Thaly Kálmánról. — Az iskolák államosítása.—Választások. — A helyi ipar pártolása. Kassa, szept. SO. A városház nagyterme a tegnapi közgyűlés alkalmával ismét jól megtelt városatyákkal. No per-Szinház után roepjüpk az Andrássy-kávéházba........= Színházi vacsora: Nagy adag 1 korona 20 fillér, kis adag 70 fillér. =‰