Abauj-Kassai Közlöny, 1909. november (38. évfolyam, 250-273. szám)
1909-11-03 / 250. szám
XXXVIII. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal Harang u. 9 Telefon 150 Hirdetési Dia megállapodáso= szerint. = MEG JELENIK d. ni. 5 órakor. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő , pőszerkesztő: Szerkesztő : 1909.250. szám. StEbyLtY GYÜLIR STEK^Ef* Y^AQQUY 1 Kassa, Szerda, november 3. Előfizetési feltételek: Kassán Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 3.50 Egy hóra K 1.50 Vidéket* Egész évre K 20.— Félévre K 10.— Negyedévre K .— Egy hóra K — Egyes számára 4 fillér. HH^SOSTY FEHENIC Döntő események küszöbén. A szörnyen hosszúra nyúlt politikai válságban a holnapi nappal a döntő események egész sora veszi kezdetét, melyekről azonban még ma sem volna képes senki olyan előzetes kijelentést tenni, mely akár a megoldás sikerét, akár annak létre nem jöhetését bizonyossággal jelezhetné. És a döntő események küszöbén ez a bizonytalanság jellemzi legjobban a helyzet sivárságát A döntő események a holnapi minisztertanáccsal veszik kezdetüket, melyet csütörtökön a függetlenségi párt intéző bizottságának ülése, majd a függetlenségi pártértekezlet s mint a döntő események záró köve, végül a képviselőház összehívása fog követni. A szerdai minisztertanács elé nagy érdeklődéssel tekint a politikai világ, mert e tanácskozáson a kormány végleges megállapodását fogja határozat alakjában kifejezni a király azon óhajával szemben, hogy a koalícióban volt pártok keressenek s találjanak módot a további együttműködésre, vagyis a kooperációra. A kooperáció létrehozása érdekében a nyilvánosság kizárásával folytak a munkálatok s így ebben leli magyarázatát az egymástól elütő vélekedések szélsősége. Teljesen objektív szemüvegen át nézve a dolgokat, a pártok együttműködésének lehetőségét bizonyos közös célok keresztülvitelére talán nem is tartozik a legnagyobb nehézségek közé, miután a pártok program m elveit nem alterálja. A kérdés csak az önálló banknak terminushoz kötése körül forog. Az kétségbevonhatatlanul igaz, hogy az önálló bankhoz és a gazdasági önállóság megteremtéséhez teljes jogunk van és itt ezúttal az önálló bankra vonatkozó királyi vétóval szemben felmerül az a kérdés, ha vajon érdemes-e a bank fölállításának időhöz kötése akkor, mikor ezzel újabb összeütközést idézünk föl a király és a nemzeti között s ha vajjon fűződik-e az önálló banknak 1911-re való felállításához olyan országos érdek, melyért érdemes alkotmányjogi összeütközést támasztani és újabb alkotmányválságba sodorni a nemzetet a sok nyomorúsággal együtt, de a sikernek minden komolyabb kilátása nélkül? Avagy észszerűbb mindent elkövetni arra, hogy a megoldás szabályait elhárítva olyan kibontakozást keressünk, mely amellett, hogy előhaladást biztosít, de másfelől nem ütközik bele a királyi vétóba. A válság békés megoldása tehát ennek a kérdésnek eldöntésében rejlik az egyik oka, de ennél sokkal súlyosabb a másik, az t. i. hogy a korona még nem is sejteti, hogy mi módon óhajtja megoldani a válságot s ennek elérésére minő engedményeket óhajt adni. E tekintetben csak két biztos dolgot tudunk t. i. hogy a király alkotmányos megoldást akar, ami — úgy tetszik — a pártok együttműködésében állna és a másik, hogy az önálló banknak vetőt mond s a függetlenségi pártnak a vezetést kizárólag átadni a Justh-csoport miatt nem hajlandó. A többire nézve a korona ez ideig nem nyilatkozott s igy sejteni sem lehet elhatározását. Bizonyos továbbá, hogy a koalíció fel nem támasztható, fúzió sem lehetséges, marad tehát, kivezetőül a pártok együttműködése, mert a pártok csak ez után vállalkozhatnak elveik feladása nélkül közös célok megvalósítására. A békés megoldás alkotmányosan csak így képzelhető, miután a korona sem zárkózhatik el engedmények adása elől, mert az ország a tetemes terheket nem vállalhatja máskép. Ezt a korona is jól tudja. Engedmények tehát lesznek, csak a pártok egyezzenek meg, amit az ország érdeke föltétlenül megköveteli még egy: hogy az osztrákok támadását, amely Magyarország minden gazdasági, pénzügyi, vasúti és móri érdeke ellen válságos irtóháború alakjában jelentkezik, csak egyesült erővel lehet visszaverni s gazdasági érdekeinket megvédeni. Vezérek és pártok ezt fontolják meg. Koldustársadalom, iparosok biztosítása. A karcagiak a kamarákhoz. Kassa, november 2. No ne tiltakozzék nagyon senki az ellen, ha őt is a koldusok közé sorozzuk. Bizony a cilinderes urak, nagy tollbokrétás kalapú szép hölgyek is a vállukon hordják a koldustarisznyát — csak ügyesen rejtegetik. Szégyenlős dolog is egy kicsit ez a nagy szegénység. S évről-évre jobban vicsorítja ránk a fogát. Alig is tud a mai ember egyebet mint panaszkodni és harcolni embertársai ellen. A nagy küzdelmek mindig erőpazarlással járnak. A lelki harcok kétségbeesést, a kenyérharcok koldusbotot nemzenek. Több mindig társadalmunkban a letörött, legázolt ember, mint a diadalmaskodó. Különösen abban a táborban, ahol a gyomor nemcsak filozofál és szónokol, hanem éhségében korog is. A társadalmi élet gondolkodói nem is nevezik másnak a mai egymás hegyvn-hátán licitáló szociális mozgalmakat, mint az éhes gyomrok önkénytelen korgásának. Rendes biológiai folyamata az ember szervezetének. És kiküszöbölhetetlen szimptóma, mert a jóllakott emberek nem a XX század típusai. Azonban a koldusok hierarchiájában is van fokozat. Vannak megelégedett, tolakodó, alázatos és szemtelen koldusok. Ha a társadalmunkat ilyen kolduskasztokba osztanánk, nagyszerűen ráismernénk az egyes osztályokra. Az alázatos, együgyű, jómagával tehetetlen, épen azért üres tarisznyájú koldusai a mai társadalomnak az iparosok. A hajdan boldog, megelégedett, saját csinos kis házában, mester portáján parancsoló magyar iparos polgár ma, nem nagyítunk, mikor azt írjuk, hogy könnyekkel puhítja panaszos kenyerét. Legsoványabb, legszárazabb kenyeret manapság a kisiparosoknak osztott az élet. S az is milyen fösvény kézzel osztotta! Családos iparosembernek évrőlévre 12 hónapból áll a nagyböjtje. S ha a jelen keserveit, szenvedéseitt még el tudja valahogy nyögni, megzavarja álmait, törekvéseit, becsületes munkáját, imádságát, egész benső világát lelkének legnagyobb árnyéka: a jövő gondja. Ma már ritka kegyeltje a sorsnak, aki a kisiparos műhely szerszámaival a maga számára apró házacskát, negyedholdas kertecskét, öregségére panasztalan kenyeret tehetne félre. A műhelyben öregszenek meg, roskadnak össze a mai iparosok, a műhelyben ravatalozzák fel a szegényes November hó 21-én a Schalkház nagytermében nyi Vecsey han Előjegyzéseket már most elfogad VITÉZ A