Abauj-Kassai Közlöny, 1910. augusztus (39. évfolyam, 174-197. szám)

1910-08-02 / 174. szám

XXXIX. évfolyam. Szerkesztőség is kiadóhivatal Harang­ u. 9 Telefon 150 1111*DHTÉSZ díj megállapodás­a szerint. = HEU.IELEIUK a u. 5 órakor. 1910. — 174. szám. Kassa, Kedd, augusztus 2. Abauj-Kassai közlöny POLITIKAI HAPILAP. Előfizetési feltételek: Kassán Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 3.50 Egy hóra K 1.50 Vidéken Egész évre K 20.— Félévre K —< 0 — Negyedévre K 5.— E­gy hóra K —­Eóy :s szám­ára­­ 1 fillér Főszerkesztő: STEKKER KÁROLY Felelős szerkesztő: LEKLY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda Üdülés és hazafiság. Régi betegsége a magyar embernek, hogy semmit sem becsül meg igazán, a­mi a magáé. A nagy Széchényi, az első igaz európai értelemben vett magyar, elsőnek hangoz­tatta fajunk hét főbűneinek egyik legsúlyosabbikát, az ide­gen majmolását és szeretetét. És e nyavalyánk azóta nem csak hogy nem csökkent, de még növekedett is. Eszmében, anyagban, külömb nekünk az, a­mit nem a mi hazánk ter­melt , és még a földet, levegő­jét és vizét is többre becsüljük, ha­nem a miénk. A nyár kellő közepén va­gyunk, abban az időszakban, a­mikor mindenki, a­kinek csak némileg módjában van,rövidebb­­hosszabb időre­ leteszi a meg­szokott napi munka robo­tját és üdülésre, pihenőre megy, hogy új munkára, új tevékeny­ségre friss erőt gyűjtsön. Kiürül­nek a városok és a felfrisítésre vágyók serege szétoszlik a vi­lág minden tája felé. Betegek és egészségesek, ki gyógyulást, ki­pihenést keresve menekül­nek a fülledt kőhalmazok kö­zül, hogy a hegyek és erdős hüsén s a gyógyító források habjai között töltsék a kánikula elviselhetetlenül forró napjait. A magyar föld természeti kincsekben páratlanul gazdag. Fürdői és üdülőhelyei fekvés, klimatikus viszonyok, vízbőség, forrásaik ereje tekintetében nagy részt nem állanak mögötte a külföld leghíresebb világfürdői­nek; egyikük másikuk felül is múlja azokat. A Balaton, a pa­zar szépségekben bővelkedő ma­gyar tenger környékén, maga egy sereg pompás üdülőhelyet kínál, a Tátra, a melynek tájai párjukat csak Schweiczban le­lik, Erdély hévizei, bővelkednek fürdőhelyekben, melyek nincse­nek a kényes európai kom­fortnak sem híján. Hol van a világon szebb, jobb fürdő és üdülőhely mint pl. Tátrafüred, Trencsén-Tep­­litz, Pöstyén, Balatonfüred, Her­­kulesfürdő stb. Mégis mit tapasztalunk ? A magyar fürdőzők tömege még mindig állhatatosan és feltartóz­­hatatlanul a külföld felé árad. Mindenütt a világ minden tá­ján, az összes divatos világfür­dőkön magyar szó hangzik és magyar pénz cseng a svájci alpenhüttétől az esztendei stran­dig. A magyar fürdők nagy ré­sze pedig üres, pang és néhány odavetődő idegenből él. Sokkal nagyobb ennek a szomorú valóságnak a jelentő­sége, mintsem a felületes szem­lélő gondolná. A tömérdek ma­gyar pénz, a­mely itt az or­szágban épen úgy megkaphatná a maga ellenértékét, idegenbe megy és ezt követi múlhatat­lanul az, hogy hazai fürdőink, a­melyek kincseiket hiába kí­nálják, nem virágozhatnak fel és tulajdonosaik minden áldo­zatkészsége mellett is elszen­vednek a kellő pártolás éltető melege híjján. A magyar közönségnek, mi­kor üdülőhelyét megválasztja, kétszer is meg kellene fontolnia, mielőtt a külföld mellett dönt. Ma már a magyar fürdők ellen felhozott panaszok: a komfort hiánya, drágaság stb. miatt mind­inkább vesztenek igazságukból, bár még mindig nem érték el a külföld mintáját. A természet pedig gyógyító erő tekintetében pazarul ruházta fel őket. Ha itthon kevesebbet és rosszabbat találnánk, mint a külföldön, ak­kor is kötelességünk volna azt gyámolítani, a­mi a miénk; ha a hazai jót hanyagoljuk el, ez nem­csak bűn, hanem — bal­gaság. Szemetes kocsi és tejpiac. Csont és rongyszállítás. j j Bacillus~Világ Kassán. " jár Kassa, augusztus 1. "Nem akarunk ijesztgetni, nem is ütjük félre a harangot, csak figyelmeztető szagunkat emeljük fel s arra tartunk számot, hogy az illetékes faktorok megszívleljék s beismerve igazunkat, tegyenek is róla. Kolera és tífusz-járvány ólál­kodnak felénk közel és távolban, de ha még ez a kettős veszedelem nem fenyegetne is, a kánikulai napok kettőzött éberségre kell, hogy indítsák a közegészség hiva­tott őreit s nem elég csupán a piacvizsgálattal az élelmiszeráru­­sok nyugalmát néha-néha meg­zavarni , a vendéglők, korcsmák és kávéházak tisztaságát ellen­őrizni, hanem figyelembe kell részesíteni az igazi bacilluster­­jesztő állapotokat is, hogy minden esetleges bajnak elejét vehessük. Ilyen bacillusterjesztő a városi szemétfuvarozásnak az a rette­netes anomáliája, hogy a Fő utcai házak szemétjét, erjedésbe ment konyhahulladékait minden reggel éppen abban az időben szedi fel a szemetes kocsija, mikor a tej- és zöldségpiac áll. Aki nem hiszi, ne restelje , figyelje meg és látni fogja, hogy a házak szemétjével, piszokjával teli ládákat, kosarakat hogyan borítja a szekérbe a kocsis • a kiboritás s a tartály odaverése után micsoda bűzös por száll el éppen a tejes kannákba s a ki­rakott zöldségre, túróra. És ki vállal felelősséget azért, hogy ez a szemétpor, — ami egymagában is undorító, — nincs-e telve miaz­­mákkal, bacillusokkal, melyeket a város lakói a megvett tejjel, túró­val s zöldséggel hazacipelnek és egészségüket tudatlanul esetleg megfertőzik ? Azt hisszük, hogy ezt az álla­potot senki sem találhatja a köz­egészségüggyel, s a tisztasággal m­egegyeznnek. Miért muszáj annak a szemetes kocsinak éppen a piac idejében a Fő­ utcán járni? Hiszen a nap 24 órából áll s így könnyen lehet erre a célra alkalmasabb időpontot találni. Mert nem elég ám vala­mely vállalatot házi kezelésbe venni, hanem egy kis ésszel, gondolko­dással okos rendszert is kell abba önteni. El is várjuk a szemét­­fuvarozás felügyelőségétől, hogy ezt a rettenetes anomáliát sürgősen megszünteti. Egy másik, talán még kirívóbb ázsiai állapot a szemétre kidobott s onnan kikapart erjedésbe ment csontoknak és szemétdombokról gyűjtött rongyoknak a környező községekből, sőt egész Zemplén megyéből szekereken történő Kas­sára való fuvarozása. Ezzel a pi­szokkal, rothadt csontokkal egy egész bacillus-világ tartja bevonu­lását Kassára. Aki nem hiszi, nézze meg az eperjesi vámháznál, mikor szeke­reken hozzák a bacillusokat és viszik egyenesen az Uj­ utcára Deutsch Adolf szatócshoz, aki boltjában nemcsak fűszernemüsket, hanem tejet is árul s az udvarán büdös csontok s piszok rongyok raktára van. Tessék most már kombinálni, ha összefér-e a specsrájjal és tejjel való kereskedés bacillus tenyésztő vállalattal ? Ez a türhetlen állapot már nemcsak a közegészségügy őreit, de a rendőrséget is a legközelebb­ről érdekli s éppen azért kérdjük tőlük, ha megengedhetőnek, he­lyénvalónak s megtűrhetőnek tart­ják-e ezt a kutyabagosra is az ázsiai bélyeget ütő állapotot Kassán ? Ki hallott egy modern nagy városról — a­milyennek Kassát is szeretnők hinni — olyat, hogy oda a környező vidék szemét­dombjainak büzhödt csontjait és penészes rongyait szekereken sza­badon bevihessék és a város egy népes, rendezett utcájának kellő közepén beraktározzák s ezzel a bacillusoknak szabadalmazott me­legágyat biztositanak ? Fenyegető veszedelem környé­kez, amely a felelősséggel tartozó

Next