Abauj-Kassai Közlöny, 1912. december (41. évfolyam, 275-298. szám)

1912-12-01 / 275. szám

2. oldal. hanem a választottak kölcsönöz­zenek fényt az állásnak. Az az idő már lejárt, mikor úgy lehetett okoskodni, hogy akinek az Isten hivatalt ád, észt is ád hozzá. Az ilyen szerencsevadászok a város közönségének terhére vannak s csak a kiadásokat szaporítják, mi­után az ő ügyefogyottságuk miatt mellék munkaerőre szorul a vá­ros. Ma már elsősorban a képzett­ség és rátermettség kell, hogy figyelembe jöjjön a választásnál a nem a puszipajtásság. A közgyűlés tehát a választá­soknál akkor fog a legigazságo­sabban eljárni, ha egyedül a vá­ros érdekét fogja szem előtt tartani, ami fölötte kívánatos is. ABAUJ-KASSAI KÖZLÖNY 275. szám. Sári néni. (Szegény kis Juliska. — Leleple­­zett keritőnő. — Jó lelkű néni. — Didi bécsi.) Kassa, november 30. Fica Juliska takaros kis leány volt, odalent született a bérces Erdélyben Kolozsvárott. Szeretett volna egy kis világot látni, meg azután azt is hallotta, hogy abban a ménkű nagy városban, ott a Duna partján, Magyarországon, sokkal több a pénz s ha valami jó házhoz bekerül, ott egy dolgos leány rövid idő alatt élére rakhatja szépen a garast. Szőtte, szövögette a kis Juliska álmait, sóvárgó lelke átsegítette hegyeken, völgyeken s képzelet­ben már látta magát a tengernagy város rejtelmes zugó árjában, amint szorgos igyekezettel munkálkodik s rakosgatja félre bukszájában a fényes koronákat­-­Meséltek arról is neki, hogy a nagy város ezernyi veszedelmet is rejt magában s könnyen megesik, hogy elveszti ott a lelkét az olyan jámbor, egyszerű fajtájú emberfia, mint ő. A kis Jucika azonban kinevette ezeket a bolondos meséket s ha­mar kiverte a fejéből, amikor út­nak indult. Mert hát csakugyan elindult, bátran és vakmerően s egyszerre csak azt vette észre, hogy ott van a zsibongó zajban, abban a kábító forgatagban, amilyenről még az álmai sem regéltek s tudtak igazi képet festeni. Kábultan, szédítő fejjel indult el a fel- és alárohanó emberek között, céltalanul rótta ide-oda a fényes utcákat s bámulta az ezernyi színben pompázó kira­katokat. A kis hamvas arcú Ju­liska kábultan bolyongott, nem tudott hová menni. — Mit keresel, kis leány ? — hangzott egyszerre mellette egy nyájas hang. Elegáns urinő állott mellette s biztatóan mosolygott reá. Fica Juliska örült, hogy végre valaki szólott hozzá, de még job­ban örült, hogy első ismeretsége ilyen jól ütött ki. Az urinő arcá­ról csak úgy sugárzott le a nyá­jasság. Elmondta neki híven, hogy mi­ként került Budapestre s hogy mit akar ebben a csillogó nagy városban. —• Szerencséd van kis leányom, — mondta az urinő — épen egy kis cselédet keresek. Ha kedved van, hozzám beszegődhetsz. És a kis cselédleányka ment a jóságos Asztalos Sárival, aki ezer fényű utcákon keresztül elvezette őt egy hatalmas, pompás külsejű házba, Asztalos Sári keleti kénye­lemmel berendezett lakásába. A jóságos arcú Asztalos Sarolta asszonyom egyike volt a Fauszt­­beli Márta asszonyok legveszedel­mesebb fajtájának: ártatlanságra leselkedő, fiatal leányhúst éhező, lélekkufár, ördögszülte lelkű as­­­szonyság, amilyen a romlott er­kölcsű nagy­város miazmás leve­gőjében gombamódra terem. A kis Juliska elbukott. Tizen­három éves korában elvesztette legnagyobb kincsét: a becsületét. Múltak, teltek a hetek, a hó­napok. Juliskából Juliette lett. És a szegény kis Juliette ott sirt, ahol senki sem látta­­­Egy szép napon Asztalos Sa­­rolta lakásába hívatlan vendégek jöttek. Szigorú kinézésű urak. De­tektívek. Juliskát kihallgatták és Juliska zokogva mondotta el gol­gotáját. Asztalos Sarolta hűvösre került és Juliskát a gyermekmen­­helynek átadták. Fica Juliska Kassára került. S itt egy jó lelkű család magához vette. A selyem ingeB Julietteből újra Juliska, újra kis cseléd lett és boldogan élte napjait. Egy szép napon Juliska láto­gatókat kapott. Egy hölgyet és egy urat. Budapestről jöttek. A kis leány vendégeitől nagyon megijedt. A vendégek Juliskának cukrot hoztak és jövetelük célját azzal indokolták, hogy Juliskát Buda­pestről ismerik és lévének átuta­zóban, hát — gondolták magukban — a kis Juliskát megnézik. Julis­kát látni kívánták és több semmit. A rendőrség a budapesti vendé­­gek különös látogatásáról tudomást szerzett és nagy titokban a nyo­mozást megindította. A napokig tartó nyomozás megdöbbentő ered­ménnyel végződött, mert megálla­pítást nyert az, hogy az egyik lá­togató Asztalos Sarolta Irma nevű leánya és az úr Sári néni vad há­­zastársa, Kis Dénes volt, akik Ju­liskát azért keresték fel, hogy a december havában megtartandó tárgyaláson vallja azt, hogy a be­csület útjáról „saját önszántából lépett le“ és emiatt több ízben Sári néni testileg meg is fenyítette s ha ezt fogja vallani, 500 koronát fog kapni. Ebből azonban nem lesz semmi, mert a kassai rendőrség idejeko­rán a maffia számítását keresztül húzta és Sára asszonyom meg fog bűnhődni a sok ártatlan Julis­­kákért--­ HÍREK. Kassa, november 30. — Kinevezés Az igazságügy­­miniszter Szeyffert Antal katasz­teri biztost a X. fizetési osztályba ideiglenes minőségű fogalmazóvá és földadónyilvántartási biztossá a kassai pénzügyigazgatósághoz ki­nevezte. — Karácsonyi kiállítás a javító­intézetben. December hó 1 án nagyarányú munkakiállítás nyílik meg a javítóintézetben. Kiállítás alá kerülnek az ipariskola műhe­lyeiben készült kisebb és nagyob­­bára iparművészeti irányú cikkek. Az ipariskola különösen azon ipar­cikkekre helyezett súlyt, amelyek Magyarországon vagy egyáltalá­ban nem, vagy csak igen kis mér­tékben készülnek és amelyekkel karácsony táján a külföldi ipar rendszerint elárasztja a magyar piacot. Lehetővé akarja tenni az ipariskola igazgatósága ezzel az alkalmi kiállítással azt, hogy Kassa közönsége, legalább egyszer az évben, jutányos áron juthasson hazai gyártmányú és iparművé­szeti irányú tárgyakhoz. A munka­kiállítás december hó 1 től decem­ber hó 31-ig lesz nyitva és dél­előtt 8-tól 12 ig és délután 2-től 6-ig tekinthető meg. — Uránia munkásgimnázium. Az Uránia munkásgimnázium de­cember hó 1 én délután 3 órakor kulturelőadást tart, amelyen Bó­­bita Endre munkásgimnáziumi igaz­gató „A napról“ (vetítésekkel) fog előadást tartani. — A Széchenyi Szövetség de­cember hó 1-án délelőtt 11 óra­kor a vármegyeház nagytermében ünnepi matinét tart, melyen s megnyitó beszédet Végh Kálmán Mátyás, gazd. akad. hallgató, ügy­vezető elnök mondja Az ünnepi beszédet pedig Bernáth­ István, a Magyar Gazda-Szövetség igazga­tója, közgazdasági iró. Magyar népdalokat énekel Várady Margit a kassai Nemzeti Színház művész­nője s többen szavalni fognak. — Elhalasztott hangverseny. A holnapra hirdetett Wilhelmus­­hangverseny közbejött akadályok miatt bizonytalan időre elhalasz­­tatott. — Brutális férj. Szakál András favágó tegnap este beszeszelt álla­potban családjának tagjaira fejszét emelt és mint mondá: „vérben akarok fürdeni.“ A megrémült gyerekek segítségért kiáltottak és jött a rendőr, aki a beszeszelt csa­ládirtó jelöltet a rendőrségre be­kísérte. Lecsukták. — Az egészség és gyógyulás könyve éppen most jelent meg. Egy tapasztalt, elismerten első­rangú orvos megtanít benne arra, mikép őrizhetjük meg, fokozhat­juk és szerezhetjük vissza teljes erőnket és egészségünket; hogyan nyerhetünk biztos, gyors és ala­pos gyógyulást, ha ideggyengeség, hisztéria, általános idő előtti gyen­­geségi állapotok, ideges gyomor- és bélbántalmak, emésztési zava­­­rok, álmatlanság, főfájás, ideges szívbajok, hátfájás, ischias, görcsök, reu­ma, köszvény, büdösek és más makacs betegségek életünket elke­serítik. Ezen nyolcvan oldalt ma­gában foglaló, képekkel díszített könyvet mindenki ingyen és bér­­mentve megkapja az Elektro Vi*­talizer Orvosi Rendelő Intézettől (Budapest, VI. Andrássy­ ut 27. I. em. 50.) Ha egészséges akar lenni, úgy kérje azonnal ezen világhírű könyvet. — Cifra nyomorúság. Budapest­ről kétségtelenül meg van álla­pítva, hogy a kétes existenciák városa és lakosságának nagy része nem tud megélni a keresetéből, a jövedelméből, tehát mellékjövede­lemre van utalva. A hivatalnok délutáni vagy esti foglalkozást keres, a tanár, vagy a tanító pri­vátórákat. De a mellékjövedelem forrása nem mindig a mellékfog­lalkozás; lehet az a forrás a kártya, a lóverseny és az adósságcsinálás is. Pásztor Mihály, a kiváló szo­ciológus, »Cifra nyomorúság« című könyvében megdöbbentő adatokat közöl minderről. Különösen érde­kes az a statisztika, a­melyben a könyvekről beszél. Ha egy-egy új könyvsorozat megjelenik, tömérdek vevője akad, aki rögtön az anti­­quáriumba viszi a megrendelt könyveket, anélkül, hogy csak bele is nézne. A magyar könyvek nagy része tehát nem a kultúrát szol­gálja. Jelentős kivétel itt a Tolnai Világlexikona, melyet csak az kap­hat meg, a­ki előfizetője a Tol­nai Világlapjának, húsz korona bolti ár helyett csekély három ko­ronáért kötetenkint a húszötköte­­tes hatalmas könyvtárt. A kultú­rának legbőségesebb és legolcsóbb forrása lesz ez a munka, melyet a legkiválóbb magyar írók, tudósok és szakemberek alkotnak meg har­mincezer illusztráció kíséretében. Érdekes, hogy bár­ csak ez év de­cember 15-én jelenik meg az első kötet ezen lexikonból, az érdek­lődés már­is oly óriási, hogy az új előfizetők tömegesen jelentkez­nek, nehogy ezen pompás kedvez­ménytől elessenek. Mint értesü­lünk, nem csak az előfizetők, hanem akik számon kint veszik a lapot, is hozzájuthatnak e mun­kához. — A gyermek egészsége a leg­féltettebb családi kincs. Ha a gyer­mek a Zoltán féle csukamájolajjal táplálkozik, nincs baj, mert a be­­tegségekkel szemben ellentálló, edzett lesz. Az angol gyermekha­landóság azért sokkal alacsonyabb mint a miénk, mert ott nincs csa­lád, hol a gyermekek a hidegebb évszak alatt ne fogyasztanának csukamájolajat, s e célra nincs ki­válóbb a Zoltán-félénél, mely kap­ható 2 koronáért Zoltán B. gyógy­­tárában Budapest és a gyógyszer­­tárakban. — Három liba. Három liba, há­rom hízott liba tegnap délután egy kis sétára indultak. Nem csoda, kellemes volt az idő. A séta azon­ban hosszúra nyúlt, mert öreg este is lett és a libák, a három hízott liba nem jött haza. A libák szo­morú gazdája, a csavargó libáit a rendőrségen bejelentette és a

Next