Abauj-Tornavármegye Hivatalos Lapja, 1929 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-03 / 1. szám

2­ 1. szán Abauj-Tornavármegye Hivatalos Lapj­ ­aszon különös gond fordítandó arra, hogy a vas­úton, állomási közúton, a Szent Anna utcán és a Kossuth Lajos utcán épült hidak alatt a jég és a hó azonnal kitisztittassék, a jég az egész mederszakaszon összetöressék és a zajlás idején csáklyás őrök aka­dályozzák meg a mederbe kerülő nagyobb tárgyak gerendák stb összehordását. Figyelmeztetem úgy a főszolgabírákat, valamint a zsilipes gátak tulajdonosait, illetve kezelőit, hogy az ily gátaknál a jégzajlás beálltakor a gát fölött álló jég a zsilipek rövid időre való lezárása által elért vizszinfelemelés utján mozdítható és mozdítandó meg és megmozdulás után a zsilipek felnyitása által bocsájtandó le azonnal s ezután a zsilipek a jégzajlás egész tartama alatt nyitva tartandók. A Kishernád—bársonyosi malomcsatornától fe­­nyegető bajok megelőzése szempontjából még a kö­vetkező különleges rendelkezéseket teszem: a) igazgatója utján hívom fel a Kishernád—bár­sonyosi malomtársulatot, hogy a szurdoki leeresztő zsilip fölött, a Hernád anyamedrében, az időjárás megenyhülésekor azonnal a vízfolyás sodrában, vagy­is a jobbparton egy méter széles és 50 méter hosszú csatornát vágasson a jégbe és ezt folyton jégmentes állapotban tartsa a jég elmeneteléig, továbbá, hogy a malomcsatornából közvetlen a zsiliptől kezdve 20 méter hosszban, az iszapot és homokot azonnal tisz­títássa ki és pedig azért, hogy a csatorna üresen ne maradhasson s ekként a keletkező űr a felső jég megvastagodása utján ne teljék be, ami a csatorna teljes befagyására vezetne. b) az egyes malmok tulajdonosait, illetve ke­zelőit arra utasítom, hogy a duzzasztási magaslatot az egyes malmoknál állandóan tartsák fenn, eltiltva őket attól, hogy a vizet jégzajlás idején bármikor is lebocsássák és azután újból kezdjék a viz raktáro­zását, minek következménye az, hogy a malmok alatt levő szakaszon, túlságosan alacsony vizállás miatt a jég fenékig képződik. Utasitom továbbá a malmok tulajdonosait, illetve kezelőit, hogy jégzajláskor a dolgozó zsilipeket zár­ják be, a szabadrugó zsilipek jelződeszkáit annyira eresszék le, hogy a víz jéggel ezeken átbukva, az engedélyezett magasságon túl ne emelkedjék, mikor pedig a csatornába ömlő patakvíz a csatornában a víztömeget már megszaporította, a szabadrugók zsi­lipjei teljesen kiemelendők. Minden malom kezelője felelősség alatt tartozik arról gondoskodni, hogy a zajló jég a szabadrugók táblái felett meg ne torlódhassék, mely célból köteles lesz minden malom kezelője a jégzajláskor a malom mellett éjjel nappal annyi munkaerőt készen tartani és foglalkoztatni, amennyi a cél elérésére az adott körülmények között feltétlenül elegendő. A Kishernád—bársonyosi malomtársulatot és a kötelékébe tartozó egyes malmokat illető rendelkezé­seim végrehajtásának ellenőrzését és pedig az a) alattiakra nézve a gönci, a b) alattiakra nézve az encsi, illetve a szikszói járás főszolgabirájának köte­lességévé teszem, felhíva őket, hogy szerezzenek meggyőződést a végrehajtásról, mulasztás esetén pe­dig a rendelkezéseket a mulasztó költségére hajtsák végre. Az abaujszántói járás főszolgabiráját a több­ször előfordult bajok és panaszok alapján itt külön is utasítom, hogy a gibárti vízmű kezelőjével a jelen rendeletemben foglalt különösen pedig a jegelésre és jéglebocsátásra vonatkozó rendelkezéseket a legszi­gorúbban hajtassa végre s ennek megtörténtéről a szükséghez képest többször is személyesen győződ­jék meg. Az egész vármegyét illetőleg még kötelessége a főszolgabiráknak a netalán létező védművek megvizs­gálása, esetleges kijavítása, a védekezési és mentő­eszközök számbavétele, a kézierő számbavétele, ké­szenlétbe helyezése s általában a teendők beosztása. B) A vármegye útvonalain levő műtárgyakat, hi­dakat illetőleg: A kir. építészeti hivatal feladata a folyók befa­gyása esetén a nagyobb hidak jármait és jégtörőit kijegeltetni, az összes kisebb hidak s átereszek alatt a jeget, havat kitisztittatni, a nagyobb hidakat állé­konyság szempontjából azonnal megvizsgálni, a hiá­nyokat rögtön orvosolni, a nagyobb hidakhoz kellő mennyiségű eszközt, jégcsáklyát stb. készletbe he­lyezni, az útbiztosokat, útkaparókat kellően kioktatni, a mentőszolgálatot közöttük előre beosztani akként, hogy netaláni zajlás idején az illető hídnál tartóz­kodjanak — s végül az ügyeletes éjjel-nappali szol­gálathoz szükséges fáklyáról gondoskodni. A nagyobb hidaknál a mentési munkálatot já­rási tisztviselő (főszolgabiró vagy szolgabiró) vezesse. Önként értetődő, hogy mérnöki szakközeg jelen­léte esetén a mentési munkálat annak szakvéleménye szerint vezetendő. C) Csendőri, távirdai, katonai segédlet. Értesitem címzetteket, hogy beálló veszély ese­tén, ha a rendelkezésre álló munkaerő elégtelennek

Next