ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS XII. SZEGED 1972
Petőfire emlékezünk - Nacsády József: Az irodalmi népiesség és az 1848/49-es forradalom
ről, emellett hasznos gazdasági ismereteket és szépirodalmat is közöl.60/11 Petőfi maga is gondolt arra, hogy elvállalja a lap szerkesztését, de az Életképek lekötötte, s ezért ajánlotta Aranyt, aki végül Vas Gereben szerkesztő társa lett.51 A néplap megindítása Táncsics hasonló kezdeményezése — a Munkások Újsága 1848. ápr. 2-án indult — tapintatos megkerülésének tűnik. Bár a szóban forgó választmánynak maga Táncsics is tagja volt Vörösmarty, Petőfi, Nyáry Pál, Fényes Elek és Sükei Károly mellett, a választmány mégsem az ő már működő lapját vette át és fejlesztette tovább. (Pedig ez Táncsics anyagi gondjait is enyhítette volna. Más kérdés, hogy Táncsics aszkézisig menő puritánsága még az új kormány szubvenciójától való függést is vállalta volna-e.)52 Ha föltételezzük, hogy Petőfi úgy gondolhatta, Arany minden ponton osztja elveit — s ezt van elég okunk föltételezni 53 — ,bizonyosnak kell vennünk azt is, nem minden megfontolás nélkül ajánlotta Aranyt szerkesztőnek, mint akin kívül senkit nem tartott e föladatra alkalmasabbnak.54 Emellett mellőzhetőnek tartjuk annak a boncolgatását, hogy mi volt Petőfi véleménye Táncsicsról mint emberről és politikusról: a feladat nemcsak kitűnő tollat és politikai tapintatot, hanem olyan fölfogásbéli kiegyensúlyozottságot is kívánt, amely a nemzeti érdekek egységén belül a parasztság oldalán marad, s olyan személyt, akit a lehető legszélesebb — nemcsak radikális — körökben is népszerűség övez. E feltételek mindegyike nem volt meg Táncsicsban. Arany előbb hosszan és aggályosan tájékozódott.55 Pedig ő maga nagyon is jól érezte a néplapok szerepének fontosságát. Egész forradalom alatti pályafutása során különös érzékenységgel reagált a parasztság köreiben tapasztalható, a polgári forradalom és szabadságharc iránti közöny és az indokolt vagy indokolatlan gyanakvás jeleire.56 községi tisztviselői minőségében szerzett tapasztalatai is okos néplap égető szükségessége mellett szóltak. Petőfihez írott egyik levelében meg is vallja ilyen irányú régi vágyát, s egyben módosítaná is a szépirodalomnak eredetileg csekély teret szánó laptervet: „De ha a szépirodalom sem lesz belőle kizárva, akkor alkalmasint concurrálok (t. i.: pályázok), mert régi kedvenc eszmém költői hatást gyakorolni a népre s ezt ily úton tehetem csak legczélszerűbben és sikeresebben. S ki a népet ismeri, tudni fogja, hogy nála a mennyit az értelemhez, meg annyit az érzelemhez kell szólni, ha az ember sikert óhajt. Emelni a népet az irodalomban lassan-lassan, nem oly mellékes feladat, hogy már a jelen időben tekintetet sem érdemelne. Ez úton akarnék én hatni, ez lenne elemem. Hiába írunk mi népverseket az Életképekbe, hiába adunk ki pengő forintos Toldikat stb., a népre nem hatnak, de ha az ő olcsó — hihetőleg nagyon elterjedő lapjában írnánk, az nem lenne sárba dobott gyöngy. Ez a véleményem a néplapról."57 A néplap feladatának és jellegének ez az értelmezése nemcsak önvallomás, hanem az állandó és nagymértékben az érzelemre apelláló, hatást kiváltani hivatott néplap alapelvének meghatározása is — a forradalom idejére alkalmazott népies program. so/a A néplap alapítás körülményeiről legújabban részletesen szól Varga János: A „Dicsőséges nagyurak" és a pesti forradalom. Petőfi és kora. Bp. 1970. 403. 1. 5* V. 6^ Voinovich Géza: Arany János életrajza I. köt. 211.1., Arany Ö. M. X. köt. 583—93.1. 52 Az Életpályám szerint Táncsics Szemerével, az akkori belügyminiszterrel való összekülönbözése az oka annak, hogy Szemere a Nép Barátját támogatta, s nem a Munkások Újságát. (Bp. 1949.246—50.1.) 53 Lásd: Sőtér István: Nemzet és haladás 81.1. 5* Levele Aranyhoz 1848. ápr. 18-án. 55 Részletesen lásd Voinovich i. m., illetve Keresztúry i. m. 53 A nemzetőrség toborzásának nehézségeiről többször panaszkodott, a Nép Barátjába írott cikkei, a Losonczi István c. költeménye is ezért íródtak. 57 1848. ápr. 22.