ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS XVIII. SZEGED 1981

Balázs Mihály: Veronai Gábor és Szanoki Gergely verses vitája

BALÁZS MIHÁLY VERONAI GÁBOR ÉS SZANOKI GERGELY VERSES VITÁJA Jól ismert Mátyás és a Jagellók küzdelmének 1474 őszén lejátszódott epizódja. Kázmér lengyel király és fia, Ulászló, 1471-től Mátyással együtt cseh király, hadai betörtek Sziléziába, s Boroszló ostromába kezdtek. A város megsegítésére siető Mátyás ügyes halogató taktikával, rajtaütésekkel, éheztetéssel, s a krónikás szerint azzal is, hogy „szép piacokat töltete a táborba és arra felküldé az városbeli szép asszonynépeket, és azokkal nagy táncokat jártata a vitézekkel és polgárokkal az lengyeleknek és cseheknek láttára, őnekik bosszúságukra"­, vereséget mért ellen­feleire. Kázmér fegyverszünetre kényszerült és kivonult Sziléziából, a diplomáciai küzdelem azonban folytatódott. Ennek egy epizódjáról ad számot Maciej Miecho­wita, a külföldön és Lengyelországban egyaránt híressé vált De duabis Sarmatus szerzője másik művében, a Chronica Polonorumban. Elmondta, hogy 1474 őszén, amikor a fagyok, illetve a táborban kitört pestis miatt a lengyel és cseh csapatok Boroszló ostromának megszüntetésére kényszerültek, Gábor egri püspök gúnyverset írt a lengyelekre, amelyre Szanoki Gergely válaszolt. Miechowita idézi is mindkét vers első disztichonját. Sokáig csak ennyi volt ismert ebből az érdekes polémiából, míg Heinrich Zeissberg az Ossolinskiek lvovi gyűjteményében egy kéziratcsomóban rá nem akadt a versek XV. századi másolataira. A kéziratot Andrzej Bielowski aján­dékozta 1847-ben az intézetnek, s már ő is az említett Miechowita locussal hozta kapcsolatba. A vita teljes egészében azonban mégsem rekonstruálható, mivel a Szónoki Gergely válaszát tartalmazó egyik lap hiányzik, így a kézirat a lengyel humanista versének csak a befejező részét őrizte meg. Teljes egészében fennmaradt, tehát Gábor egri püspök verse, míg Szanoki Gergely művének első disztichonját Miechowita krónikájából, befejező 23 sorát pedig az említett kéziratból ismerjük. Zeissberg­ közölte e műveket, az ő nyomán tud róluk a lengyel szakirodalom, s a polémia körülményeit részletesen elemezte a lengyel politikai költészetet áttekintő monográfiájában Juliusz Nowak-Dluzewski." Úgy gondolom, megérdemli e vers­váltás, hogy nyilvánosságot kapjon, s érdemes rámutatni néhány olyan mozzanatra is, amely elkerülte a lengyel kutató figyelmét. Gábor egri püspök kétségtelenül a ferences rendi Veronai Gábor, pápai legátus, aki 1465-ben érkezett Magyarországra, s nagy szerepet játszott Mátyás külpolitiká­jának alakításában. Erdélyi, majd egri püspök lett, sőt 1477-ben Mátyás bibornokká 1 Heltai Gáspár: Magyar Krónika, bev. Varjas Béla. 319. 2 Heinrich Zeissberg: Zwei Gedichte über den unterrichteten Abzug der Polen von den Mauern Breslaus 1474. Zeitschrift des Vereins für Geschichte und Alterthum Schlesiens 1870. 373—378. 8 Juliusz Nowak-Dluzewski: Okolicznosciowa poezja polilyczna w Polsce. Srednowiecze. Warszawa. 1963. 102—108.

Next