Aetas, 2008 (23. évfolyam)
4. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Lucian Hölscher: Új annalizmus (Történelemelméleti vázlat) Kistantal Tamás fordítása
I. Történelem és esemény A narratív történelem legjelentősebb elméletei szerint a történelmi elbeszélés lényegében nagyobb ívű cselekménystruktúrája révén tekinthető fejlettebbnek a krónikánál. A történelmi elbeszélést képező cselekmény legalább három összetevőből áll: egy kiinduló helyzetből, mely meghatározza a történet alakulásának feltételeit; egy végállapotból, mely a kezdetitől alapvetően különbözve a történet következményeit foglalja magában, valamint egy középső részből, fordulópontból, melyben a kiinduló szituáció a végsőbe megy át. Eszerint egy történeten belül minden esemény ahhoz az általános diszkurzív kontextushoz kötődik, mely jelentést biztosít számára. Másképp fogalmazva: egy történelmi esemény jelentése annak elbeszéléséből származik, hogyan is esett meg, és mi következett belőle, így a történelmi elbeszélés kétségkívül kielégít egy sajátos történelmi kíváncsiságot, következésképp a kérdéses esemény történeti magyarázatának számít. Azonban egy ilyen magyarázat csupán a fikcionális eseményeknél kielégítő - vagyis olyanoknál, ahol az események nem többek egy történet elemeinél. A valódi eseményeknél, melyek a történelmi elbeszélés szempontjából egy nem-irodalmi világ elemei, több probléma is felbukkan: 1. A múlt minden valódi (tehát nem fiktív) eseményét úgy kell értelmezni, mint amelyek nem egy, hanem számos - sőt, akár végtelen - történet elemei lehetnek. Ennek fényében lényegtelen, hogy a „történelmet" történeti fikciónak vagy a valódi események tényleges kontextusának tekintjük, hiszen az események egyik esetben sem csak egy bizonyos történet elemeiként léteznek. Számos olyan történet vagy kontextus képzelhető el, melyeknek az adott esemény valamilyen elemévé válhat. Ám ha az esemény potenciálisan végtelen számú történet „kereszteződésében" helyezkedik el, történeti jelentése többértelművé, sőt kimeríthetetlenné válik. 2. A történelem modern fogalma mégis arra a feltételezésre épít, hogy a történelmi elbeszélések, eseménykombinációk tulajdonképpen egy mindent felölelő kontextusnak, magának a „Történelem"-nek a részei. Úgy tűnik, e metafizikai hipotézis megoldja az események kimeríthetetlen sokértelműségének problémáját, ám valójában nem kínál megoldást. Egy eseménynek tulajdonított történelmi jelentés csak bizonyos ideig lehet igaz - lényegében addig, amíg megtaláljuk a szóban forgó esemény mélyebb, tágabb értelmét. Ellenben az esemény valódi, mindent felölelő jelentését csak az idők végezetén ismerjük meg. Amíg el nem érünk idáig, csupán a mögöttünk lévő történelemdarabkákat próbálhatjuk megragadni, és rejtve maradnak előlünk azok a jelentések, melyeket egy múlt vagy jelenbeli esemény a jövőben kaphat.6 4 Dante, Arthur C.: Analytical Philosophy of History. Cambridge, 1965. [Magyarul részletek olvashatóak: A narratívák szerepe a történeti magyarázatban. Ford.: Marno Dávid. In: Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között. A modern történelemelmélet problémái. Budapest, 2003. 61-83.; Szubsztantív és analitikus történetfilozófia. Temporális nyelv és temporális szkepticizmus. Ford.: Adorján Zsolt et al. Szabad Változók, 2004/1.] Ricoeur, Paul: Temps et récit. Paris, 1983. [Magyarul részletek: Ricoeur: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Ford.: Angyalosi Gergely et al. Budapest, 1999. 255-372. - a ford.] White, Hayden: Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth Century Europe. Baltimore and London, 1973. [Magyarul a könyv Bevezetője olvasható: A történelem poétikája. Ford.: Kisantal Tamás-Szeberényi Gábor. Aetas, 16. évf. (2001) 1-2. sz. 134-164.]; White: The Content of the Form, i. m. 5 Koselleck, Reihart: Geschichte. In: Geschichtliche Grundbegriffe: Historisches Lexikon zur politisch-sozialen Sprache in Deutschland. Stuttgart, 1972. I. 647-717.; Rüsen, Jörn: Grundzüge einer Historik. 3 vols. Göttingen, 1983-1989. II. 47ff. 6 Benjamin, Walter: „Über der Begriff der Geschichte" [1940] In: Gesammelte Schriften. Frankfurt, 1974. Bd. 1.2, 691-703. [Magyarul: Benjamin: ,A történelem fogalmáról". Ford.: Bence György.