Aetas, 2017 (32. évfolyam)

2017 / 2. szám - MŰHELY - Ratzky Rita: Petőfi és Jókai barátságából épült művészetek palotái

126 Ratzky Rita Műhely A Hétköznapok című regény első fejezetében, mintegy a mű bevezetőjeként a fiatal Jó­kai egy tűzvészt választ retorikai kezdésnek. Hátborzongató, mert benne lehet/benne van a gyermek riasztó komáromi élménye, amelynek romantikus leírása, ha néhol még kissé ne­hézkes is, a világot felforgató élmény és emlék­együttes megjelenítése egy kezdő író eseté­ben bizony nem kis dolog, és rendkívüli tehetségre vall. Úgy próbálom olvasni a művet, mintha még nem létezne az utána következő több tucatnyi munka. Az első fejezet után megtapasztalható, hogy a regény úgy áll össze, mint egy novellasor. Úgy tetszik, akkor ez volt Jókai regényépítő technikája. A szerző az első bekezdés végén felemlíti az egymást gyű­lölő két szomszédot, majd várhatjuk a következő fejezetekben a felnagyított, részletező ké­peket. Ez már ügyes átvezetés, ami igazi nagyepikusra vall. A második retorikai pont az egyik szomszéd bemutatása családja körében. A stílus, a hang rendkívül humoros, míg a szöveg, a történet riasztóan embertelen (a gyermekverésre gondolok). Emlékeztetnek en­gem és bizonyára minden olvasóját A helység kalapácsa ugyancsak egymással állandóan gyürkőző hőseire. Petőfi verses epikája jobb a szóban forgó regénynél, ennek szerény bizo­nyítéka, hogy ma is olvassák még a huszonévesek is, akik Jókait sajnos nem, legalábbis ezt a művét bizonyosan nem. Ahogy azonban egyre előrébb haladunk az olvasásban, arról győ­ződünk meg, hogy ez a munka ugyancsak nagyon jóvá kerekedik ki nem sokkal a bevezeté­se után. A két mű humora hasonlít egymáshoz. Az egymásra gyakorolt hatás letagadhatat­lan, kétséget kizáró. Jókai e regénye fejezeteit népdalmottók vezetik be, amelyek illenek a történetekhez tartalomban, az első fejezethez azonban kevésbé. Ott vége a romantikának, itt megkezdődik a népiesség, amit ekkor csakis a jó baráttól tanulhatott. A Csodák című, harmadik fejezetben, amikor a pénzek „beszélnek” az öreg Gáspárnak, és azt sutyorogják, hogy adja őket oda a hasbeszélő Pistának, már megtapasztalhatjuk, hogy Petőfi példája mind a népiesség, mind a humor tekintetében beérett Jókai művében, ami természetesen csak úgy történhetett meg, hogy ő maga is fogékony volt mindkettőre. Az apa sírja Sz. vá­rosában játszódik, szerkezete az ellentétes szituációkra, a jóra és a rosszra épül. Az ellensé­ges két család gyermekei, ifj. Körmös Pista és Gyékény Lilla beszélgetnek a temetőben, ők nem ellenségek, ők szeretik egymást, de a véletlen kiderítteti velük, hogy testvérek. A fia­talember - úgy huszonkét éves lehet - fegyver nélkül is elvégzi a dolgát, elkergeti az őt tá­madó mostohatestvérét, Tölcsér Jónást, akinek a gúnyneve a faluban: „víznemissza Jónás”. [...azt is megitta, mire soha sem volt­­ az eszét.”]25 Ilyen típusú gúnyneveket használ Petőfi is A helység kalapácsában, lásd például „szemérmetes Erzsók asszony”-t, aki az erkölcsös­ségtől bizony messze volt. A Hétköznapok vizsgált fejezetében ifj. Körmös Pista megvédi a leányt, ahogyan azt kell egy férfiembernek. A szóban forgó rész a narrátor szerint a mában, azaz Jókai jelenében játszódik; a másik a régi világban, a múltban. Mikor is? Az 1820-as években, amikor Petőfi, majd Jókai született. Tehát itt Jókai a szülei generációjáról és a sa­ját koráról ír. A falu meg a város akkoriban még kevéssé volt elválasztható egymástól, kü­lönösen a kisvárosok hajlottak még meglehetősen a falvak irányába. Sz.-nek is egyik része olyan, mint egy falu, a másik, ahogy szerzőnk írja: „Falusi város”.26 Jókai kiváló emberis­merő volt, Petőfinél, azt hiszem, már fiatalkorában is jobb. Ez ebből a műből ugyancsak ki­tetszik. Az egyik női szereplőnek, Lillának a gúnyneve „kis boszorkány”.27 Ahogy a narrátor, aki nem más, mint a szerző, leleplezi őt: senki nem az, aminek látszik, hadd tegyem hozzá, nemcsak hogy a regényben nem, még a valóságban sem. Lilla ugyanis hol úgy viselkedik, mint szerencsétlen, védtelen hölgyecske, hol pedig úgy, mint egy ügyes nő, aki tudja, mikor 25 Jókai Mór: Hétköznapok. Jókai Mór összes művei, 8. köt. 44. 26 Jókai: Hétköznapok, 43. 27 Jókai: Hétköznapok, 45.

Next