A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-23 / 25. szám

Történelmi tükör (1972. VI. 26. - 1972. VII. 2.) JÚNIUS 26 1820-ban ezen a na­pon született Berzen­­­czey László, az 1848— 49-es magyar szabad­ságharc egyik kiemel­kedő egyénisége, a székely felkelés vezé­re. (Elhunyt 1884- ben.) JÚNIUS 27 . 1867-ben ezen a na­pon született Peter Rovnienek, az ameri­kai szlovákok egyik vezetője. (Elhunyt 1933. XI. 19-én.) JÚNIUS 28 1712-ben ezen a na­pon született Jean Jacques Rousseau francia filozófus, pe­dagógus és író. (El­hunyt 1778. VII. 2-án.) 1812-ben ezen a na­pon született Jozef Ignacy Kraszewski lengyel író. (Elhunyt 1887. III. 19-én.) 1867-ben ezen a na­pon született Luigi Pirandello Nobel-dí­­jas olasz drámaíró. (Elhunyt 1936. XII. 10-én.) 1912-ben ezen a na­pon hunyt el Jules Guesde forradalmár, újságíró, a francia munkáspárt megala­pítója. (Született 1845. XI. 11-én.) 1942-ben ezen a na­pon hunyt el Janko Kupala belorusz köl­tő. (Született 1882. VII. 7-én.) 1947-ben ezen a na­pon hunyt el Stani­slav Koska Neumann cseh szocialista költő, nemzeti művész. (Szü­letett 1875. VI. 5-én.) JÚNIUS 29 1577-ben ezen a na­pon született Paul Rubens nagy flamand festő. (Elhunyt 1640. V. 30-án.) 1862-ben ezen a na­pon született Radó Antal költő, műfordí­tó és irodalomtörté­nész. (Elhunyt 1944. XI. 22-én.) 1879-ben ezen a na­pon született Móricz Zsigmond. (Elhunyt 1942. IX. 4-én.) 1594-ben ezen a na­pon hunyt el Balassi Bálint költő. (Szüle­­tett 1554. X. 20-án.) 1884-ben ezen a na­pon született Szép Er­nő író, újságíró. (El­hunyt 1953. X. 2-án.) JÚLIUS 1 1872-ben ezen a na­pon született Louis Blériot francia pilóta, aki 1909-ben elsőként repülte át a La Man­che csatornát. (El­hunyt 1936. VIII. 3- án.) JÚLIUS 2 1877-ben ezen a na­pon született Her­mann Hesse svájci író és költő. (Elhunyt 1962. VIII. 9-én.) JÚNIUS 30 T­ermészetvédelem Lassan már semmi sem marad, amit az emberi társadalomnak ne kéne védelmeznie. Védelmezzük a gyermekeket és az anyákat, a ter­mészetet, a történelmi emlékeket és a régi városrészeket, a népi emlékeket, sőt magát az embert is önmagától. Minderre mérhetetlen erőfeszítéseket teszünk és nagy hivatali apparátust hoztunk létre. Mindez egészében rendjén is lenne, mert az egyes intézkedéseinket a szükség és a konkrét tapasztalatok diktálták. Szomorú azonban, hogy lassan mindent nagy hivatali apparátussal kell védelmeznünk. Vegyük például a természetet. Mivé lenne az ember és az emberi élet a természet nélkül? Bölcsen mondogatjuk: „Természet anyánk,é­s mégsem viselkedünk vele szemben gyermekhez méltóan. A technika, az ipar, a gépek, amelyek legtöbbször megkönnyítik az életünket, (néha azonban kellemetlenné is teszik) a természet nélkül mit sem érnének. Fa, szén, olaj, de főleg élelem nélkül mivé lenne az ember? Bizony a természet ajándékai nélkül egyáltalán nem létezhetnénk! És mégis akadnak még köztünk olyan emberek, akik mindezt nem értik, vagy önző érdekből nem hajlandók megérteni. Vannak akik önző szeszélyből és kedvtelésből képesek felgyújtani az erdő fáit. Másoknak viszont ugyanakkor teljes erejüket meg kell feszíteniük, hogy megvédelmezzék mindazt, ami az embert szolgálja. Ez bizony az értelmes emberek számára érthetetlen. Óvnunk kell tehát az em­bert a saját kíméletlenségétől is, és meg kell hiúsítanunk az önzők kártevését. Ha az emberekkel beszélgetünk, próbáljunk hatni rájuk, hogy néha ezen is gondolkozzanak el. Mert időbe telik, amíg az em­ber megtanulja, s aztán külön időbe, míg az ember meggyőződik róla, hogy a természet valóban az emberiség „szülőanyja“, védelmezője és táplálója! Csaton Sándor Szúráról (párkányi) ol­vasónk azt szeretné tudni, hogy mi az a pszichoterápia? A pszichoterápia lelki betegségeknek pszichikai ráhatással (felvilágosítás, ne­velés, rábeszélés, éber szuggesztió stb.) történő gyógyítása. Pintér Kálmán nyitrai olvasónk arról ír, hogy a görög mondavilágban minden mesterség­szfiinek van istenfik. Azt sze­retné tudni, hogy ki volt a kovácsmes­terség istene? Héphaisztosz — Zeusznak, a legfőbb istennek és feleségének, Hérának a fia, a monda szerint a tűz és a kovácsmes­­terség istene, az Istenek fegyverkovácsa. Sántán született, és Héra ezért ledob­ta az Olümposzról. Belezuhant az Okea­­noszba, de semmi baja sem történt, mi­vel Eurünomé és Thetisz tengeristennek pártfogásukba vették. Az ő tenger alatti barlangjukban cseperedett fel, és ott ta­nulta ki a kovácsmesterséget. Mikor mestere lett szakmájának, szép arany­trónust készített és elküldte anyjának, az ajándék azonban inkább a bosszú, mint a szeretet megnyilvánulása volt, mert mihelyt Héra a trónusra ült, bék­lyók pattantak ki belőle, és megakadá­lyozták, hogy felállhasson. Egyetlen isten sem bírta kiszabadítani; kezdetben szörnyen szidták Héphaisztoszt, végül azonban nem maradt más hátra, mint hogy érte küldjenek. Csakhogy Héphaisz­tosz nem vágyott vissza az Olümposzra, s ebből nem is csinált titkot Hermész, az Istenek követe előtt. Az Istenek ek­kor fortélyhoz folyamodtak: elküldték hozzá Dionüszoszt, a bor Istenét, ez le­itatta, majd szamárháton az Olümposzra vonszolta. Héphaisztosz emelkedett han­gulatában megfeledkezett a régi sére­lemről, kiszabadította az anyját és el­határozta, hogy ezután az istenek szék­helyén fog lakni maga is. Mindjárt azt is eldöntötte, hogy megházasodik, szülei pedig — testi fogyatékosságáért — a legszebb feleséggel kárpótolták: Aphro­ditét, a szerelem és a szépség istennőjét adták hozzá. Savanyú Tibor, žitinai (zsolnai) olva­sónk valami közelebbit szeretne tudni Josef Drásal, a legendás magasságú cseh életéről. Josef Drásal 2 méter és 32 centiméter magas volt és 186 kilogrammot nyomott. Húsz évig a világot járta és abból élt, hogy cirkuszban mutogatta hatalmas alakját. Az így szerzett pénzen Holebo­­vóban házat vásárolt. Élete tragikusan végződött. Gyomorkelést kapott és abban halt meg. Egyes állítások szerint azon­ban éhenhalt 1888-ban, 44 éves korában. Ugyancsak Savanyú Tibor tette fel azt a kérdést, hogy milyen az egyes népek átlagmagassága? Természetesen az összes népek átlag­magasságát nem sorolhatjuk fel. Egy, a Német Demokratikus Köztársaságban megjelent publikáció szerint a skótok és a skandináviai népek átlagos magas­sága 175 cm, néhány indián törzs, a szudéni négerek és a polinézok átlagos magassága 174 cm, az angoloké 173, a belgáké és a csehszlovákoké 169 cm, a németeké és az oroszoké 169 cm, a franciáké és az olaszoké 186 cm, a ma­gyaroké 163 cm, a spanyoloké 162 cm, a Japánoké 158 cm, a busman négereké 143 cm és az afrikai pigmeusoké 138 cm. A CSEMADOK Központi Bi­zottságának képez hetilap-I Megjelenik az OBZOR Kiadóvállalat gon­dozásában. Fő­szerkesztő: Major Ágoston. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesz­tő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók. C 398. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná ezpedicia tlače, Bratis­lava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 156,— Kčs. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahiva­tal és levélkézbesítő. INDEX : 45432 Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon Prandl S. felvétele

Next