A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-23 / 25. szám
FIDEL CASTRO LÁTOGATÁSA Dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának elnöke mostani afrikai és európai utazása során hivatalos, baráti látogatást tett Guineában, Algériában, majd meglátogatta az európai szocialista országokat: Bulgáriát, Romániát, Magyarországot, Lengyelországot, az NDK-t, s dr. Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának és Ľubomír Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának elnöke. 1927. augusztus 13-én született az Oriente tartomány Biran Mayari helységében. Ott kezdte meg tanulmányait, és 1937- ben Havannában folytatta. A középiskola befejezése után a havannai egyetem jogi fakultásának hallgatója lett, s aktív résztvevője volt a diákok politikai harcainak. Egyetemi tanulmányait 1949-ben fejezte be, majd rövid ideig magánügyvédi gyakorlatot folytatott. Később elnyerte a jogi doktori tudományos fokozatot. 1952. március 10-én, közvetlenül a Batista katonai puccs után Fidel Castro történelmi jelentőségű okmányt terjesztett a legfelső bíróság elé, megbélyegezve a puccsot s büntető szankciókat követelve. 1953. július 26-án megszervezte a Moncada-laktanya elleni támadást kilencvenöt ifjú társával. A támadás sikertelen volt, csak tizenheten maradtak életben, ám az Alagran Piedra hegységben őket is elfogták. Batista emberei megkísérelték Castro meggyilkolását, elvtársai azonban a veszély láttán éhségsztrájkot kezdtek, így életét sikerült megmenteniük. Fidel Castrót elítélték; a moncadai hősök elleni per során mondta el 1953. október 16-án „A történelem fel fog menteni“ című híres beszédét. Castrót és elvtársait tízévi börtönre ítélték s Pinos szigetére száműzték. A hatalmas erejű titlakozó megmozdulások eredményeként kétéves kényszermunka után kiszabadult, de az ország elhagyására kényszerült. 1956. november 25-én a „Granma“ parancsnokaként 82 társával elhagyta Mexikó Tuxpan kikötőjét, s 1956. december 2-án partra szállt Oriente tartományban, Los Coloradosnál (Belice). Érkezésük után három nappal az expedíciót felfedezték és szétszórták Batista erői. Castro csak tizenkét emberét tudta magával vinni a Sierra Maestrába, ahol partizánháborút kezdett a diktatúra ellen. 1957. január 17-én huszadmagával megtámadta a La Plata kaszárnyát, s ott aratta első győzelmét. 1958 februárjában megnyitotta a Frank Pais néven ismert második keleti frontot, ezt testvére, Raul Castro vezette. Fidel Castro azután a sziget nyugati részének elfoglalását tűzte ki célul: augusztus 21-én a Camillo Cienfuengos vezette „Antonio Maceo“ oszlop El Saltóból, az Ernesto Che Guevara parancsnoksága alatt álló „Ciro Redondo“ oszlop pedig Las Mercedesből kezdte meg előnyomulását. Miután a forradalmárok elfoglalták Santa Clarát. 1958. december 31-én Castro parancsot adott partizánjainak: előre Havannába! Előrenyomulásuk közben elfoglalták Santiago de Cubát. Fidel Castro 1959. január 8-án mondta el történelmi jelentőségű beszédét Havannában, s ezzel mintegy megkoronázta a forradalom győzelmét. 1959. február 16-án lett a forradalmi kormány elnöke s a Szocialista Forradalom Egységes Pártjának — amely 1965-ben felvette a Kubai Kommunista Párt nevet — megalakulása, 1952 óta első titkára. 1959 májusában egy latin-amerikai utazás alkalmával Fidel Castro részt vett 21 állam bizottságának Buenos Airesben tartott ülésén, 1960-ban ott volt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, 1963 áprilisában és 1964 januárjában a Szovjetunióba látogatott, 1971 novemberében pedig Chilébe, Peruba és Ecuadorba utazott. Fidel Castro a Szovjetunió Hőse és a Lenin-rend kitüntetettje. KUBA az Antilla (Karib)-tenger hasonnevű szigetén, az Egyesült Államok Florida államától 145 km-re, a Mexikóiöböl és az Atlanti-óceán között terül el. Sík, mocsaras, keskeny öblök által tagolt partjait 1600 kis korallsziget övezi, azonkívül hozzá tartozik a nagyobb Pinos-sziget is. Területe 114 524 km 2. A 8,4 millió főnyi lakosságnak 70 százaléka európai származású kreol, 17 százaléka mulatt, 12 százaléka néger, a többi kínai és spanyol. Cukornád termelésére és feldolgozására specializálódott agráripari ország, ahol az amerikai tőke sokéves uralma következtében hosszú ideig jellegzetesen monokultúrás gazdálkodás folyt. A mezőgazdaságilag megművelt, igen termékeny terület 50 %-át cukornád foglalja el, amelyet nyerscukornak dolgoznak fel. A cukortermelésből ered a nemzeti jövedelem 90 %-a és a kivitel 75—85 °/o-a. A világ nádcukortermelésének 28 °/o-át és cukorexportjának 42 %-át Kuba adja, s mindkettővel első helyen áll a világon. A forradalom győzelme — 1959. január 8 — után más gazdasági ágazatok is fejlődtek, de a gazdaságfejlesztés alapvető eszköze a cukortermelés maradt. Ehhez kapcsolódik a szeszfőzés és a világhírű kubai rum gyártása is. További fontos termékek: már az őslakó indiánok állai Fiatal kubai lányok Hemingway egykori lakóházának — ma múzeum — kertjében is termesztett dohány, kávé, kakaó, kukorica, rizs (a legfontosabb élelmiszer), ananász, citrusfélék, manióka, banán, kókuszdió. Biztató eredményeket értek el a szarvasmarha tenyésztésben és a halászatban. Az élelmiszerfeldolgozáson kívül fontos szerepe van a színesfém-ércek bányászatának, a villamosenergia-termelésnek és az építőanyag-gyártásnak. Az amerikai monopóliumoktól örökölt elmaradott infrastruktúra, a termelő és feldolgozó üzemek rossz műszaki állapota az alkatrészellátási nehézségek s az igen jelentős idegenforgalmi bevételek kiesése miatt a gazdaság nem tud kellőképpen fejlődni. Ez számottevően hat az export hullámzására. Kuba kereskedelmi forgalmának több mint felét a szocialista országokkal bonyolítja le. A tőkés országok Kuba exportjából 20,9 százalékkal részesednek. A kivitel sajátos szerkezetű: főleg cukrot, melaszt, dohányt, cigarettát, szivart, kávét, nikkel- és krómércet szállítanak külföldre. Az import főként a Szovjetunióból származó alapanyagokból (kőolaj, nyersanyagok stb.), különféle termelőberendezésekből (járművek, építőipari és mezőgazdasági gépek és teljes gyárberendezések), közszükségleti cikkekből (pamutszövet, húskonzerv, étolaj stb.), valamint az infrastruktúra modernizálásához szükséges felszerelésekből áll. A kereskedelmi kapcsolatokon kívül széles körű műszaki-tudományos együttműködés valósult meg a szocialista országok és Kuba között. Segítséget nyújtanak gyárak, üzemek, az út- és vasúthálózat rekonstrukciójában, gazdaságfejlesztési tervek kidolgozásában és kubai fiatalok szakképzésében is. Együttműködnek tudományos témák kutatásában. A szocialista országok sokoldalú segítsége tette lehetővé, hogy a forradalmi Kuba megvédhesse, továbbfejleszthesse gazdaságát és szocialista vívmányait az amerikaiak és szövetségeseik blokádja, valamint a kubai ellenforradalmi emigránsok támadáskísérleteivel szemben. A MAI NAP pontosan harminc órát számlál. Ennek oka a földrajzi távolság Prága és Havanna között — kereken 9500 kilométer, amit a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság 1L—82 mintájú utasszállító gépe egyetlen közbülső leszállással — Montrealban — tesz meg. De CUBA Havanna — a város nyugati negyede, „madártávlatból”