A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-23 / 25. szám

r Ma és holnap Az eddigiek során egy-egy egysé­ges termelőszövetkezet, egy-egy falu kapcsán próbáltam a szövetkezeti gaz­dálkodás helyzetéről, múltjáról, jele­néről s jövőjéről a lehetőségekhez mérten hiteles képet adni, valahogy úgy, hogy ezekben a kis egységek­ben azért benne legyen az adott já­rás is. Az alábbiakban — már amennyi­ben ez néhány gépelt oldalon lehet­séges — megpróbálok egy járás gaz­dasági helyzetéről képet adni. A le­­vicei (lévai) járás mezőgazdaságának jelenéről, jövőjéről a Járási Terme­lési Igazgatóság legilletékesebbjei tá­jékoztattak: a növénytermesztés helyzetéről Pavel Bukoven főagro­­nómus és Malis Ján mérnök, szak-, előadó, az állattenyésztésről pedig Starke Aristid mérnök, főzootechni­­kus. — Járásunk földrajzi helyzeténél fogva azok közé a járások közé tar­tozik, amelyekben minden alaptípus megtalálható a növénytermesztésre — mondja Pavel Bukoven. — A mező­­gazdasági területnek több mint a há­romnegyede, pontosan 76,8 százaléka a kukoricakörzetbe, 22,4 százaléka a répakörzetbe tartozik, a maradék­­pe­dig a burgonya-, illetve a hegyi kör­zetbe sorolható. Ennek alapján a termelés fő iránya a gabonatermesz­tés és a takarmányfélék termesztése. Kisebb mértékben termelünk a já­rás területén ipari növényeket és zöldségféléket. — Milyen az arány az egyes nö­vényfélék között? — Az 1972-es vetéstervek alapján a gabonafélék a kukoricával együtt 63 százalékát adják az össztermelés­nek, a szántóföldi takarmányokból a vetésterületre 26 százalék jut, s 7 százalék az ipari és a speciális nö­vényfélék területe. A levicei (lévai) járásban a szö­vetkezeti gazdálkodás 1960 óta sokat fejlődött. A növénytermesztés ered­ményei majdnem megkétszereződtek.­ * Ennek bizonyítására elég, ha a főbb termények adatait ide írom, így 1960- ban búzából a járásban átlagosan 20,8 mázsát, árpából 26,1 mázsát, ku­koricából pedig 32,9 mázsát takarí­tottak be egy hektárról. Az elmúlt év eredményei ugyanebben a sor­rendben: 41,9, 39,9, illetve 40 mázsa.­­ — A terméshozamok növekedése elsősorban a jobb talajművelésnek, a minőségileg jobb és magasabb ho­zamú fajták termesztésének s nem utolsósorban a nagyobb mennyiségű tápanyagnak köszönhető. — A tervek szerint milyen irány­ban lehet vagy lehetne tovább emel­ni járásunk területén a növényter­mesztés színvonalát? — Járásunkban a növénytermesz­tés fejlesztésére, a terméshozamok emelésére­­ többirányú lehetőségek mutatkoznak, s ezeket távlati tervek alapján valósítjuk meg. Jelenleg 99 egységes földművesszövetkezet és há­rom állami gazdaság termel a járá­sunkban. 1980-ig három agrocentru­­mot alakítunk ki, ami azt jelenti, hogy összesen 23 egységes termelő­­szövetkezetünk és egy állami gazda­ságunk marad. Az agrocentrumok kialakításával szeretnénk elérni a maximális gépesítést. A tervek sze­rint például minden agrocentrumnak külön repülőtere lesz, hangárokkal, a pilóták számára lakásokkal s ter­mészetesen minden járulékos felsze­reléssel. De mondom, ez távlati terv. Vannak közelebbi terveink is, ame­lyek közé a gépesítés fokának az emelése, valamint a növénytermesz­tés szakosítása tartozik. Az utóbbi­ról Máliš mérnök elvtárs adhat rész­letesebb felvilágosítást. A gépesítés terén jelenleg az a helyzet, hogy a gabonafélék gépesítése eléri a 99 szá­zalékot. Azért nem mondok száz szá­zalékot, mert ez a gyakorlatban el­érhetetlen. Ellenben sok lehetőség van a kukorica, a cukorrépa és a szántóföldi takarmányok gépesítésé­re. A kukorica művelése 50 száza­lékra gépesített, a cukorrépáé alig haladja meg a húsz százalékot. Az ötéves terv végére szeretnénk elér­ni az előbbinél a kilencven, az utób­binál pedig a hatvan százalékot. Járásunk területén a természetes adottságoknál fogva nagy lehetősé­gek mutatkoznak az öntözéses szán­tóföldi növénytermesztésre, amit mostanáig alig vagy csak nagyon kis mértékben használtunk ki. A jelen­leg öntözött terület nem éri el a négyezer hektárt. 1975-ig ezt a te­rületet 10 ezer hektárra növeljük. Már folyamatban van a csatornahá­lózat kiépítése. Máliš Ján mérnök előtt egy dosszié fekszik. Tanulmány a levicei (lévai) járás szőlő- és gyümölcstermesztésé­nek fejlesztésére. .. Mi a lényege ennek a tanul­mánynak? — Járásunkban az elmúlt időszak­ban nem fordítottak kellő gondot a gyümölcs- és szőlőtermesztésre, ho­lott nagyszerű lehetőségeink vannak rá. Mezőgazdasági üzemeinkben je­lentős földterületek vannak, amelye­ket a fekvésük miatt nem lehet meg­művelni, viszont teraszok létesítésé­vel nagyszerűen felhasználhatók sző­lő és gyümölcsösök telepítésére. Ter­mészetesen e földterületek rekultivá­ciója jelentős anyagi befektetést igé­nyel. A befektetések azonban nagyon gazdaságosak s viszonylag gyorsan meg is térülnek. Ez a tanulmány az 1980-ig elvégzendő teendőket foglal­ja össze. Jelenleg járásunk területén 990 hektár nemes szőlő és 402 hek­tár termő gyümölcsös található. 1980- ra a szőlőterületet 1174 hektárral, a gyümölcsösök területét pedig 1245 hektárral növeljük. Ezek a számok megfelelnek a lehetőségeinknek s fe­dezik javassal a szükségleteket, ame­lyek a népgazdasági tervekből ránk hárulnak. — Milyen idő alatt térülnek meg a gyümölcsösök és szőlőkertek tele­pítésére fordított kiadások? — Eddigi tapasztalataink szerint a szőlő telepítésének a költségei, bele­számítva a rekultivációs munkákat is, 7—8 év alatt térülnek meg. A gyü­mölcsösökre fordított kiadások pedig 8—10 év alatt hozzák be a kiadáso­kat. Ehhez még hozzá kell számítani egy pénzben ki nem fejezhető tételt is, azt, hogy olyan területekről van szó, amelyek ez idáig semmilyen jö­vedelmet nem adtak, vagyis teher­tételként szerepeltek, akár a szövet­kezetek, akár a járás számláján. Starke Aristid mérnökkel, a Járá­si Termelési Igazgatóság főzootechni­­kusával a járás állattenyésztésének alakulásáról beszélgettünk. — Mérnök elvtárs, először is azt szeretném megkérdezni, hogy véle­ménye szerint a járás állattenyész­tésében mit tart a leglényegesebb­nek az utolsó tíz évben?­­ Ha nagyon röviden akarnék a kérdésre válaszolni, akkor azt mon­danám, hogy azt a minőségi válto­zást, amely az említett tíz év alatt bekövetkezett járásunkban az állat­­tenyésztésben. A minőségi változás lényege azonban az, hogy a járás állatállománya egészségileg pozitív értelemben megváltozott. S ez, ter­mészetesen egyben megváltoztatta a Bodrogköztől Csallóközig Az épülő baromfifeldolgozó Csendélet a legelőn Az épülő tejüzem

Next