Akadémiai Értesítő, 36. kötet (1925. évfolyam)

Előadások és cikkek - Császár Elemér: A "Zalán futásá"-nak százéves fordulóján

Jelentés a N­agy jutalomról és a Marczibányi mellékjutalomról 160 terjedelmű levéltári apparátus segítségével világítja meg a megye kialakulását és fejlődését, annak betelepítését és a településtörténeti kutatás rendszeres keresztülvitelével arra a pozitív eredményre jut, hogy a tótság szlovén ősei a IX. században csak a Nyitra és a Vág folyó völgyében laktak és onnan húzódtak tovább és hogy a vármegyében a XIII. század elején a lakott helyek még mind a folyó parton, vagy a hegyek lábainál voltak és a közbül eső vidék betele­pítése a XIII. században történt és úgyszólván teljesen a magyarság munkája volt. Nagyon értékes a zólyomi királyi uradalom primitív gazdasági viszonyainak és igazgatási szervezetének ismertetése, valamint a jobbágyfiúkról szóló fejezet, kikből a megyei köznemesség fejlődött ki. A Magyar Történelmi Társulat által megindított újabbkori történeti források sorozatában Steier Lajos kötetét kell kiemelnünk (Beniczky Lajos visszaemlékezései és jelen­tései az 1848/49. évi szabadságharcról és a tót mozgalmakról, Budapest, 1924.), mely az 1848—49-i tót mozgalmaknak és kapcsolatban a szabadságharc több fontos mozzanatának elsőrendű forrását képező Beniczky Lajos-féle naplót terje­delmes bevezetéssel ellátva bocsátotta közzé. A kiadvány fősúlya és becse a visszaemlékezéseken és a közölt iratok­bon fekszik, melyekből e kor történetének írói még hosszú ideig meríteni fognak. De nem kevésbbé értékes a kiadónak bevezető kritikai ismertetése, mely a bécsi és az országos levéltárak anyagának lelkiismeretes felhasználásával ismerteti a felvidéken 1848—49-ben lejátszódott eseményeket, a tót mozgalmakat, a világosi fegyverletétel előzményeit stb. A közzétett túlnyomó részben egészen új anyaggal ez a munka a szabadságharc irodalmának egyik legértékesebb termékét képezi, márcsak azért is, mert Beniczky Lajos a felvidéki­ bányavidéki viszonyoknak és embereknek egyik legalaposabb ismerője volt, aki mint Kossuth és Görgey bizalmasa, a polgári és katonai kormány közti ellentétekről a legpontosabban informálva volt. Szekfű Gyulának a lefolyt cyclusban megjelent művei közül A magyar állam életrajza (II. kiadás, Budapest, 1924.) című történelmi tanulmányát emeljük ki, melynek német nyelvű és első magyar nyelvű kiadása 1918-ban jelent meg. A munkát az a gondolat vezeti, hogy a magyar állam kezdettől fogva egészen 1867-ig egy nemzetnek, a magyar nemzetnek az alkotása és hogy a magyar állam kezdettől fogva egészen a mai napig a keresztény-germán kultur­közösségbe tartozik. A magyar történetnek csak azon ada-

Next