Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1968 (75. kötet = Új folyam 13. kötet)

1968 / 6. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1968. ÉVI CXXVIII. KÖZGYŰLÉSE - HOFFMANN GYÖRGY: A Pugwash-mozgalom egy évtizede

mint 90 ország elfogadott, teljesen megfelelőnek látszik szükséges ellenőrzés céljára." A Szovjetunió javaslatára a genfi leszerelési értekezlet az ellenőrzésnek ezt a rendszerét fogadta el. A tervezet most az ENSZ elé kerül és remény van arra, hogy 1968 az atomsorompó egyezmény megkötésének éve lesz. Az előbbiekben a fegyverkezés korlátozására irányuló erőfeszítésekről volt szó. A korlátozás azonban az általános és teljes leszerelésnek csak az első lépését képezi. A további teendők kidolgozása nem könnyű feladat. Megemlítjük ezzel kapcsolatban Gromiko egy érdekes javaslatát, melynek kidolgozásához a Pugwash konferenciák nagymértékben hozzájárultak. Ez a „minimális elrettentés" vagy „nukleáris esernyő" néven ismert elképzelés, melyet a következőkben lehet összefoglalni:4 A leszerelés első lépéseként megsemmisítik a nukleáris fegyvert célba juttató eszközök legnagyobb részét, csak egy minimális erőt, „esernyőt" hagynak meg, mely elegendő arra, hogy az agresszort elrettentse, de nem elegendő termonukleáris háború folytatásá­hoz. A leszerelés időtartama alatt a világbiztonságot a Szovjetunió és az Egyesült Államok garantálnák. A Pugwash konferenciák a nukleáris fegyverek mellett már régóta jelentős figyelmet szentelnek a tömegpusztító fegyverek másik két csoport­jának, a biológiai és vegyi fegyvereknek is. Ennek indokoltságára mutat az, hogy számos szaktekintély szerint e fegyverek olyan fejlődési fokot értek el, hogy pusztító hatásuk vetekszik a nukleáris fegyverekével. B. Chisholm vezér­őrnagy, a biológiai fegyverek szakértője így vélekedik erről:­ „A kutatások jelenleg azzal a céllal folynak, hogy az általánosabb beteg­ségek (pl. kolera, tífusz stb.) baktériumait sokkal virulensebbé tegyék, úgy­hogy az oltás és a többi jelenleg alkalmazott módszer a fertőzött számára nem szolgáltatna védelmet. A kutatások e vonala az emberiség jövőjére nézve igen veszélyes." A 17. Pugwash konferencia határozottan állást foglalt a kémiai és bioló­giai fegyverek alkalmazása ellen:­ „Rendkívül fontos, hogy minden nemzet szigorúan ragaszkodjék az 1925-ös genfi egyezményhez, melyet az Egyesült Nemzetek 1966-ban egyhangúan jóváhagyott. Felhívunk ezért minden nem­zetet, hogy bármely konfliktus esetén tartózkodjon bármilyen kémiai és biológiai fegyver használatától." A fegyverkezési versenyt, a tömegpusztító fegyverek fejlesztését erősen sarkallja a nemzetközi feszültség növekedése, amihez nagymértékben hozzá­járulnak a lokális konfliktusok. A konfliktusok megelőzése és a már meglevők megoldása A lokális háborúk amellett, hogy a népeknek temérdek szenvedést okoznak, egyben magukban rejtik a konfliktusok szélesedésének veszélyét. Idézzük ezzel kapcsolatban az 1958-as bécsi konferencia nyilatkozatának (Vienna Declaration) néhány mondatát:7 4 J. ROTBLAT: im. 158. 1. 5 PH. NOEL-BAKEB: im. 13. 1. 6 Statement on the 17th Pugwash Conference of Science and World Affairs, Pug­wash Newsletter, 1967. Oct. — 1968. Jan. 44. 1. 7 J. ROTBLAT: im. 90. 1.

Next