Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1968 (75. kötet = Új folyam 13. kötet)

1968 / 6. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1968. ÉVI CXXVIII. KÖZGYŰLÉSE - HOFFMANN GYÖRGY: A Pugwash-mozgalom egy évtizede

hetnek. Például a fejlődő és fejlett országok egyetemei és egyéb oktatási intéz­ményei között kialakított szoros együttműködés, a tanszemélyzet kölcsönös cseréje, neves szakemberek meghívása, az egyetemeken folyó kutatás szín­vonalának javítása mind hozzájárulhat a jelenlegi szakember­hiány felszá­molásához. A fejlett országok azzal is segítséget nyújthatnak, hogy oktatási intézményeikben lehetővé teszik a fejlődő országok ösztöndíjas diákjainak tanulását. Gondoskodni kell azonban arról, hogy ezek végzésük után hazájuk­ban megfelelő munkakörülményeket és megélhetést találjanak, ellenkező esetben továbbra is érvényesül, hogy a szellemi kapacitás jelentős része a fejlett országokba vándorol. A szükségletek és erőforrások feltárásához, a gazdasági növekedéshez ma már elengedhetetlen a megfelelő kutatási, fejlesztési bázis. A fejlődő or­szágokban különös jelentőségük van az alkalmazott kutatásoknak. Például a nagy területen szétszórt települések energiaellátása vagy az agrotechnika fejlesztése egy sor kutatási témát kínál. Az Addis Ababa-i konferencia megálla­pítása szerint a mezőgazdasági termelés növeléséhez a vízellátás javítása, jobb vetőmagok, műtrágya, növényvédő szerek alkalmazása, a termelők fokozottabb ösztönzése stb. szükséges. Emellett az egyes területeken mutat­kozó élelmiszerhiány felszámolásához ma még az élelmiszer-felesleggel bíró országok segítségét is igénybe kell venni. Sok helyen a táplálkozás nélkülözi a kellő mennyiségű teljes értékű fehérjét, ami súlyos betegségekre vezet és csökkenti a fizikai és szellemi akti­vitást. Ezen az állapoton pl. fehérjedús növények termesztésével, az állat­tenyésztés és halászat fejlesztésével stb. lehet változtatni. A jövőben szóba jöhetnek olyan új eljárások is, mint fehérje nyerése ásványolajból mikroorga­nizmusok segítségével, a növényi proteinek javítása szintetikus aminosavak alkalmazásával stb. Az édesvíz-források felkutatása és a vízellátás nehézségeinek felszámolása az ipar, mezőgazdaság és az egészségügy szempontjából kulcsfontosságú. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretében ezen a területen néhány év óta széleskörű tudományos munka folyik. Jelenleg fennáll az a veszély, hogy némely országban a gazdaság nem fejlődik a népesség növekedése által előírt ütemben. Nemzetközi együttműködés keretében elvégzett ilyen irányú kvantitatív vizsgálatok nagymértékben elő­segítenék a probléma feltárását és megoldását. A fejlődő országok gazdasági, tudományos megsegítésével kapcsolatban a Pugwash konferenciákon a részletmegoldások mellett felvetettek több figyelemre méltó általános szempontot is. A feladatok egy részének megoldásához (pl. az élelmiszerellátás javítá­sához) nemcsak a korszerű termelés és tudomány eredményeinek alkalmazására van szükség. Emellett lényeges faktorként kell számításba venni az egyes országok történelmi, vallási hagyományait, gazdasági és szociális viszonyait. Bár a fejlett országok által nyújtott segély fontos szerepet tölthet be, mégis a fejlődő országok gazdasági növekedése döntő mértékben függ saját erőfeszítéseiktől. Ezért ezen országok nevelési rendszere akkor lesz hatásos, ha fejleszti a tanulók kezdeményező készségét, éleszti a kísérletező kedvet és egészséges kritikai szellemet alakít ki. Sok fejlődő ország felbecsülhetetlen értékű kulturális hagyománnyal és műemlékkel rendelkezik. A segélyprogramok és a fejlesztés tervezésénél gon­dolni kell arra, hogy a kultúra ezen értékei a jövő számára megmaradjanak.

Next