Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1981 (88. kötet = Új folyam 26. kötet)

1981 / 6. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1981. ÉVI, 141. KÖZGYŰLÉSE - Akadémiai aranyérem - 1981. Straub F. Brunó - Az 1981. évi Akadémiai díjak

Az MTA elnöksége az 1981. évi Akadé­miai Aranyérmet Straub F. Brunonak, az MTA rendes tagjának, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézete igazgatójának ítélte oda a biokémia terü­letén kifejtett nagy jelentőségű tudomá­nyos munkájáért, hazai és nemzetközi tudományszervezői, tudománypolitikai te­vékenységéért, . Straub F. Brúnó kutatómunkáját Szent-Györgyi Albert tudományos iskolájában kezdte, s hamarosan maga is iskolaterem­tővé vált. A modern biokémiai kutatások kiváló hazai képviselője, nemzetközileg ismert és elismert nagy műveltségű bio­kémikus. Száznál több tudományos dol­gozata jelent meg szűkebb szakterülete, a fehérjék, enzimek szerkezetéről és műkö­déséről, legújabban az enzimkomplexek in vivo működéséről. Több mint három évtizeden át vett részt az egyetemi képzésben. A mai jeles biokémikus kutatók, oktatók nagyrészt az általa irányított műhelyekből kerültek ki. Tankönyvei, kézikönyvei — mint a mo­dern biokémia alapozó összefoglalásai — magyar és idegen nyelven több kiadást értek meg; ezeken immár több egyetemi nemzedék nevelkedett. Az MTA elnöksége az 1981. évi köz­gyűlésen az előzetesen kiküldött bizottság javaslata alapján az alábbiakat részesí­tette Akadémiai díjban: KÉRY LÁSZLÓ, az irodalomtudományok doktora, a Nagyvilág főszerkesztője ,,A sötét láng prófétája. A regényíró D. H. Lawrence" című (Gondolat, 1978.) mo­nográfiájáért, amely számos új eredményt hozott és a magyar anglisztika kiemelkedő teljesítményének tekinthető. TORMA ISTVÁN, az MTA Régészeti Intézetének csoportvezetője, HORVÁTH ISTVÁN, a Balassa Bálint Múzeum (Esz­tergom) igazgatója és H. KELEMEN MÁRTA, a Balassa Múzeum (Esztergom) muzeoló­gusa a „Magyarország régészeti topog­ráfiája" című (Akadémiai Kiadó, 1979.) sorozat 6. kötetéért, mely Komárom megye esztergomi és dorogi járásának topográ­fiáját dolgozza fel, teljes képet ad a terület régészeti települési viszonyairól, az egyes korszakok történeti fejlődéséről. Akadémiai Aranyérem 1981 Straub F. Brúnó Kezdeményező szerepet vitt a mole­kuláris biológiai kutatások feltételeinek hazai megteremtésében, Akadémiánk egyik legkorszerűbb kutatóintézete, a Szegedi Biológiai Központ létesítésében. Hét éven át volt a Központ főigazgatója; nevelői, szervezői tehetsége és nemzetközi tevé­kenysége révén a fiatal intézet hamarosan a kutatás nemzetközi élmezőnyébe került. Straub F. Brúnó jelentős részt vállalt és vállal a magyar és a nemzetközi tudo­mányos közéletben. Hosszabb ideig volt az újonnan alakult Biológiai Tudományok Osztályának titkára, majd az Akadémia alelnöke, jelenleg az elnökség tagja. A magyar tudományt több éven át képvi­selte a Tudományos Uniók Tanácsában (ICSU), amelynek egy cikluson át elnöke is volt. Az Országos Környezetvédelmi Tanács vezetőjeként sokat tett a hazai környezetvédelem megszervezéséért. A Magyar Tudományos Akadémia el­nöksége Straub F. Brúnó rendes tag ki­emelkedő tudományos eredményeit és tudományos-közéleti tevékenységét kíván­ta megbecsülni a legmagasabb akadémiai elismerés, az Aranyérem adományozá­sával. Az 1981. évi Akadémiai díjak ZIMÁNYI JÓZSEF, a fizikai tudományok doktora, a KFKI tudományos tanács­adója, a Részecske- és Magfizikai Kutató­intézet osztályvezetője az összetett nuk­leáris rendszerek ütközésének vizsgálata terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő kutatási eredményeiért. BÁLINT ANDOR, a biológiai tudományok doktora, az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) tszv. egyetemi tanára, DÁNIEL LAJOS, a biológiai tudomány­ok kandidá­tusa, nyug. tudományos főmunkatárs, MANNINGER ISTVÁN, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, nyug­­tudo­mányos osztályvezető és NÉMETH JÁNOS, a mezőgazdasági tudományok kandidá­tusa, a MÉM Gabonatermesztési Kutató­intézetének tudományos osztályvezetője a kukoricanemesítés területén — különö­sen a fehérje- és olajtartalom növelésére, az aminosav összetétel javítására, a be­tegségekkel szembeni ellenállóképesség ja­vítására — folytatott kiterjedt és igen eredményes kutatómunkájukért.

Next