Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1983 (90. kötet = Új folyam 28. kötet)
1983 / 5. sz. - KÖNYVSZEMLE - KERÉNYI FERENC: Szilágyi Ferenc: Csokonai művei nyomában (Akadémiai Kiadó, 1981. 742 l.)
tekint, azt, amely nem engedi, hogy a racionalizál-,,t"-ból racionalizált,,ó" váljék. Susánszky János azonban nem elégszik meg azzal, hogy általános szempontokat hangoztasson a résztvevők bevonásával és megnyerésével kapcsolatban. A bemutatott módszerek mind az érdekeltek szervezésbe való bevonása terén, mind a szervezési szakismeretek alkalmazásában túllépnek az ösztönösség, a tapasztalatokból levont következtetések, a logikus belátásra építő szervezés és az egy-egy szervezési résztechnika alkalmazásának szintjén. E szervezési módszerekben mind az érdekeltek aktivizálásának, mind a felhasznált eszközrendszernek tudományos megalapozottsága van. Az ismertetett racionalizálási módszerek többségének — különösen a kötetlen fantázia serkentő csoportmódszereknek és a racionalizálási technikák kombinációinak szerves részét képezi a csoportmunka. A csoportmunka módszereinek alkalmazása túlmutat a szervezés esetenkénti eredményein, általánosan növeli a vállalati szervezet problémamegoldó és önszervező képességét. Susánszky János egyik alapvető tézise, hogy a racionalizálási technikák sajátos didaktikával oktathatók és begyakorolhatók. A racionalizálás oktatásának viszszatérő hangsúlyozása és nemkülönben az egész munkára végig jellemző didaktikai igényesség a magatartás-tudományok szemszögéből nézve különösen előtérbe állítja a csoportmunka „animátorainak" szociális készségfejlesztésére vonatkozó hazai oktatás, általában a csoportdinamikai szemlélet és képzés fontosságát. Többek között a szervezéstudománynak „A racionalizálás módszertana" c. könyvben megjelenő igénye tükrében is határozottan körvonalazódnak az ezzel kapcsolatban megoldandó képzési problémák. A szervező munkában két szélső helyzetként különböztetjük meg a szakértő modell és az önfejlesztő modell szerint végrehajtott szervezéseket. A szakértő Szilágyi Ferenc több mint negyedszázadot töltött el Csokonai Vitéz Mihály életművének kutatásával. A negyedszázados Csokonai-szolgálat kutatási eredményei ezúttal 38 műhelytanulmányban kerülnek az olvasók kezébe; közülük a nagyobb hányad, 22 első ízben itt jelenik meg. (Önmagában modell szerint a szervező szakemberek (specializált szervező szakemberek vagy ezek team-jei) végzik a szervezést és bocsátják javaslataikat vezetői döntésre, majd szakmailag irányítják és ellenőrzik a szervezési előírások bevezetését. Az önfejlesztő modellben a szervezet tagjai fokról fokra fejlesztik szervezési képességüket. Az e modell szerint végzett szervezés abból indul ki, hogy a megvalósítás csak olyan módon és azon a színvonalon történik meg, amelyet a szervezet tagjai elfogadnak. A szervezet szervezési akciók sorozatán keresztül fejleszti önmagát, szervezőképességét és szervezési megoldásait. A szervezőmunka szakértő modelljét és önfejlesztő modelljét két szélső helyzetként felfogva Susánszky János modellje a Racioteam csoporttechnika keretében megfogalmazott önfejlesztő modellhez áll közelebb. „A racionalizálás módszertana" című könyvnek, mint alapmunkának sajátos jellemzője, hogy összegyűjti és rendszerezi a szakirodalomban eddig szétszórtan megtalálható módszereket és technikákat, így mutatja be Susánszky János többek között a racionalizáló szervezés analitikus módszereit, az időtanulmányok készítésének technikáit, a munkakörnyezet vizsgálati módszereit, a mozgásregisztráló módszereket, a regisztrátumelemző és munkamódszer-ésszerűsítő metodikákat. A racionizálási technikák kombinációiból a szerző által kifejlesztett Racioteam csoporttechnikát kell kiemelnünk, amelyet az elmúlt évek során számos vállalatnál sikeresen alkalmaztak. Susánszky János könyve a szervezéstudomány hazai fejlődésének kimagasló mérföldköve. Éppúgy mintául szolgálhat a tudományos igényességre, mint az elmélet és a gyakorlat termékeny összekapcsolására. Kiérdemli ezért mind a szervezéselmélet művelőinek figyelmét, mind a vállalati vezetők és szakemberek érdeklődését. (Műszaki Könyvkiadó, 1082. 1031.) Nemes Ferenc Szilágyi Ferenc: Csokonai művei nyomában is figyelemre méltó, tiszteletre érdemes szerzői szándék a másod-, harmad- vagy sokadközlésekből egybeálló tanulmánykötetek szokásának világában.) A szerző „gyakorlati textológia-módszertannak" nevezi könyvét. Valóban az: a mértéktartással válogatott, kitűnően szer