Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1987 (94. kötet = Új folyam 32. kötet)
1987 / 7-8. sz. - TANULMÁNYOK - HERMAN JÓZSEF - IMRE SAMU: Nyelvi változás - nyelvi tervezés Magyarországon
TANULMÁNYOK Herman József—Imre Samu NYELVI VÁLTOZÁS — NYELVI TERVEZÉS MAGYARORSZÁGON* A tanulmány témája tudományos-kulturális életünk és közéletünk számos időszerű problémájához kapcsolódik. A gazdag problémakörből kiválasztott kérdések azt bizonyítják, hogy a nyelvtudomány és más társadalomtudományok, sőt a nyelvtudomány és egyes természettudományok között szükséges és lehetséges az együttműködés, éppen a nyelvnek az emberi életben elfoglalt középponti helyénél fogva. I. 1. A nyelvészet sajátos helyzetben levő tudomány. Tárgya, a nyelv nem csupán a mindennapi társadalmi élet, cselekvés állandó közege és eszköze valamennyiünk számára, hanem széles körű, tudatos gondolkodás, reflexió tárgya is. Hiszen mindenki, aki ír, olvas, idegenekkel találkozik, vagy éppen idegen nyelvet tanul, valamiféle véleményt alakít ki a nyelv lényegéről, egyik vagy másik nyelvi kérdésről. Ennek a nyelvre vonatkozó naiv tudásnak a birtokában sokan meglepetéssel, s nemegyszer idegenkedéssel veszik tudomásul, hogy a nyelvtudomány a nyelv működésének és történeti módosulásainak mechanizmusát tanulmányozva, az utóbbi, már majdnem 200 év során a nyelvvel kapcsolatos köztudat fogalmait messzemenően részletező, elmélyítő s a naiv tudat számára itt-ott nehezen megközelíthető fogalmi rendszert alakított ki. Ez teszi szükségessé, hogy előadásunk bevezetéseként néhány magyarázó szót szóljunk azokról a fogalmakról is, amelyek előadásunk címében szerepelnek, s ez a magyarázat talán érthetővé fogja tenni, hogy témánk miért s hogyan kapcsolódik tudományos és kulturális életünk, sőt közéletünk számos időszerű problémájához. 2. Vegyük először a nyelvi változás kifejezését. Ma már a művelt köztudat számára magától értetődő, hogy a nyelvek a társadalom életével összefonódva léteznek, s mint minden társadalmi jelenségnek, történetük van, változnak, legalábbis addig, amíg ténylegesen használják őket; csak a holt nyelvek változatlanok. Mégis érdemes egy pillanatra a nyelvi változás kérdésénél már e bevezetés során megállni. Későbbi mondanivalónk szempontjából lényeges megjegyezni, hogy a nyelvtudomány két, egymástól különböző, bár összefonódott, egymásra ható váltó . Elhangzott az MTA 1987. április 1-i felolvasó ülésén. Magyar Tudomány 1987/7—8