Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1987 (94. kötet = Új folyam 32. kötet)
1987 / 7-8. sz. - A TUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL - PALLÓ GÁBOR: Portrévázlat Szilárd Leóról. Beszélgetés a készülő életrajz amerikai írójával
A TUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL PORTRÉVÁZLAT SZILÁRD LEÓRÓL Beszélgetés a készülő életrajz amerikai írójával Az egyik visszaemlékezés tünékenynek, megfoghatatlannak nevezte Szilárd Leót, az 1898-ban Budapesten született és 1964-ben Kaliforniában meghalt természettudóst. Annak a nevezetes tudósgenerációnak volt tagja, amely itthon nevelkedett és külföldön érte el a világhírt alapvető tudományos eredményeivel. Magyarországon olykor felbukkan Szilárd neve beszélgetésekben, a napisajtóban, de még viszonylag hiteles portréval sem rendelkezünk róla, nemhogy kész életrajzzal. Aki ismeri nevét, főként azt tudja róla, hogy ő kezdeményezte az Einstein által aláírt ama nagy jelentőségű levelet, amely végül is az atombomba kifejlesztéséhez vezetett. Némelykor fölmerül igen jelentékeny atomfizikusi tevékenysége is, sőt, egyesek — teljesen alaptalanul —, azt hiszik, Nobel-díjat is kapott. Nem könnyű Szilárd-életrajzot írni, írásaiból, visszaemlékezéseiből megjelent ugyan már két kötet (M.I.T. Press 1972,1978) és a harmadik is előkészületben van, de munkásságát nagyobbrészt levelekből, iratokból, beadványokból, jelentésekből kell összeállítani. Életművéhez képest meglehetősen keveset publikált, és akkor is eléggé elszórtan, szakmai, politikai, kiadványokban, a napisajtó hasábjain, hogy szépirodalmi műveit (pl. A delfinek hangja) ne is említsem. Éppen ezért értékelhetjük nagyra a Washingtonban élő William J. Lanouette tevékenységét, aki Szilárd Bélával, a tudós Amerikában élő villamosmérnök testvérével közösen, foglalkozik Szilárd Leó több tudományágat felölelő munkásságával. Előbb az MTA vendégeként, majd a budapesti Pugwash-értekezlet alkalmából érkezett Magyarországra Szilárd itteni nyomait kutatni. Minthogy saját kutatási témám igen közel esik Lanouettéhez, igyekeztem segíteni nyomozását, hosszú beszélgetéseket folytattunk, és végül megkértem, próbáljunk vázlatot készíteni az eddig összegyűlt anyag alapján. Ennek legjobb formája — mivel a kutatás még nem záródott le — az interjú lehet, amely valamelyest pótolhatja a nálunk még ismeretlen pályaképet. * Hogyan jutott arra a gondolatra, hogy éppen Szilárd Leó életrajzával foglalkozzon ? A tenyésztő atomreaktorról írtam egy cikket az Atlantic Monthly Magazine számára, és ahhoz, hogy megértsem ezt a fajta reaktort, valamennyire meg kellett értenem az atomenergia hasznosításának történetét. Először a láncreakcióét, majd annak az eljárásnak a történetét, amellyel több energiahordozót lehet kapni, mint amennyit fogyasztunk, azaz a tenyésztő reaktorét. És azt találtam, hogy mindkettő Szilárd Leó gondolata volt, akit korábban, a 60-as években csak mint fegyverkorlátozási szakembert ismert a közvélemény, és jómagam is, aki sokat foglalkoztam a különféle fegyverkorlátozási tárgyalások politikai problémáival. Amikor tehát eljutottam a tenyésztő reaktorhoz, rájöttem, hogy Szilárd áll ezen gondolatok mögött, és egyáltalán nem közismertek az eredményei. Gondol-