Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2000 (107. kötet = Új folyam 45. kötet)

2000 / 6. sz. - PÁLYÁNK EMLÉKEZETE - LÓNYAY MENYHÉRT: A Tiszaszabályozás története és nemzetgazdasági fontossága

Pályánk emlékezete A 175 éves Akadémia megidézése lapelődünk, az Akadémiai Értesítő egykori közleményeiből. A Tiszaszabályozás története­ és nemzetgazdasági fontossága Székfoglalóul előadó ápró­l­dikán 1860. LÓNYAY MENYHÉRT ST. Lónyay Menyhért (1822-1884) bölcsészdoktor, politikus és publicista. 1849-ben a Szemere-kormány államtitkára, a Földhitelintézet egyik alapítója. 1867 után magyar, ill. közös pénzügyminiszter, 1872-ben miniszterelnök. 1871-ben grófi rangot kap. 1861-től az Akadémia alelnöke, 1871-től haláláig elnöke. A Tiszavölgyi Társulat alapító tagja 1846-ban, majd annak újjáalakítása után 1878-tól elnöke, a parlamentben és a kormányban a Tisza­szabályozás és a víztársulati ügyek nagy tekintélyű pártfogója. 1860. évi akadémiai székfoglalója idején a Tisza-szabályozás munkái már jelentősen előrehaladtak, de a nagy mű még messze volt befejezésétől, s a befejezetlenséggel járó elkerülhetetlen katasztrófák és viták is hátravoltak. Megnyilvánulása mégis fontos, mert az a szabályozás leendő sikerének bizonyosságát hirdette, amelyet a bekövetkező tények később maradéktalanul igazoltak. Vágás István Midőn első alkalommal van szerencsém a tisztelt Akadémia előtt szót emelni, bocsá­natot kérek, hogy beszédemben nem szorosan tudományos tárgy előadásával foglalkozom.­­ Azonban úgy hiszem, a tárgy, melyet választok, tudományos tekintetben is bír annyi érdekkel, hogy ezen tisztelt Akadémia becses figyelmét kiérdemlendi már azért is, mert egy hazai nagyszerű vállalat körül szerzett tapasztalatok eredményeit mutatja fel, oly vállala­tért, melyet hazai erők kezdeményeztek, folytattak, és Isten segélyével sikerteljesen be is végzendenek. E tárgy a Tisza szabályozása. Érzem ugyan, hogy ezen fontos tárgy kellő kifejtésére nem oly szűk tér igényeltetik, mint a mit egy akadémiai beszéd megenged - melynek meg vannak az idő és türelem által szabott korlátai s így csak a főbb momentumok érintésére kell szorítkoznom, de felbáto­rított - e tárgyat itt a tisztelt Akadémia előtt hozni szóba - más akadémiák példája, hol minden nagyobbszerű munkálatok, melyek hónuk terén foganatosíttatnak, éber figye­lemmel kisértetnek, s a tudomány számára nyert tapasztalatok feljegyeztetnek. Ezen tárgyról értekeznem kötelességérzet rendelé már azért is, mert valljuk meg az igazat, ak­kor, midőn más, tapasztalatokban és eredményben sokszorta gazdagabb nemzetek a tiszai * Rovatunkban a szöveget az eredeti írásmóddal közöljük. 731 Magyar Tudomány 2000. 5. szám

Next