Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2006 (167. évfolyam)
2006 / 8. sz. - VÉLEMÉNY, VITA - BENCZE GYULA: A tudomány szabadsága kinek a szabadsága?
Magyar Tudomány • 2006/1 A TUDOMÁNY SZABADSÁGA KINEK A SZABADSÁGA? Bencze Gyula tudományos tanácsadó, KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet gbencze@mki.kfki.hu Boda Miklós A tudomány szabadsága nem a tudósok szabadsága című cikkében (Élet és Irodalom, 2006. június 2.) igen érdekes és nagyvonalú módon értelmezte a tudomány művelője fogalmát: „Kik a tudomány művelői? Pléh Csaba szerint a tudományos fokozattal rendelkező kutatók, míg szerintem és a modernebb társadalmakban mindazok, akik a tudománnyal valamilyen módon foglalkoznak, pl. diákok, felnőtt hallgatók, oktatók, kutatók." Boda Miklós véleménye érdekes módon egybecseng Paul Feyerabend, „a tudomány fenegyereke"szavaival (Feyerabend, 1984): „A tudomány nem hétpecsétes titok, amelyet csak többéves felkészülés után lehet felnyitni és megérteni, hanem olyan értelmiségi szakma, amelyet bárki, akiben megvan az érdeklődés hozzá, megvizsgálhat és megkritizálhat, s amely csak azért tűnik nehéznek és mélynek, mert tudósok hada folytat szisztematikus ködösítő kampányt azért, hogy ilyennek tűnjön. (Igaz, nem minden tudós és tudomány vesz részt ebben a kampányban. A tekintélyre áhítozó társadalomtudományok sokkal sárosabbak ebben, mint a természettudományok. Az állami szerveknek habozás nélkül el kell utasítaniuk a tudósok véleményét, valahányszor okuk van ene. Minél több Liszenko-ügy, annál jobb... Háromszoros hurrá tehát a kaliforniai fundamentalistáknak, akik elérték, hogy a tankönyvekből egy ideig kimaradjon az evolucionista elmélet dogmatikus megfogalmazása, s helyére a Teremtés Könyvének ismertetése kerüljön". Mielőtt elgondolkodnánk a tudományról, nem árt tisztázni, mit is értünk rajta. A hétköznapok embere precíz definíció nélkül is fogalmat tud magának alkotni a tudományról, e fontos emberi tevékenységről. A dolgot jelentősen leegyszerűsítve, a tudomány a bennünket körülvevő tempészetre - beleértve saját magunkat és az emberi társadalmat is - vonatkozó megfigyelések, tapasztalatok és ismeretek rendszere. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a tudásanyag állandóan kiegészül, átalakul, más szóval fejlődik, másrészt az egymást követő generációk öröklik ezt a szellemi kincset. Talán nem haszontalan kezdetnek néhány kiemelkedő tudóst is idézni ezzel kapcsolatban, akik a maguk területén (a „ tudomány művelésében") „ voltak valakik". A tudomány lényegét tökéletesen fogalmazta meg Nicholas C. Metropolis, a Manhattan projekt egyik veteránja. Egy kutatócsoport vezetőjeként Los Alamosban ő tervezte és építette meg a MANIAC (Mathemati cal Analyzer, Numerical Integrátor and Com puter) becenevű, első nagyteljesítményű elektronikus számítógépet 1952-ben, majd annak utódját, a MANIAC II-t is. Az ő nevéhez feződik továbbá a Monte Carlo-módszer néven ismert és széles körben használt numerikus eljárás elméleti alapjainak kidolgozása. 1008