Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2008 (169. évfolyam)
2008 / 9. sz. - RENESZÁNSZ ÉV - KOVÁCS LÁSZLÓ: A reneszánsz fizikája - betekintés és kitekintés
Kovács László • A reneszánsz fizikája. A RENESZÁNSZ FIZIKÁJA - BETEKINTÉS ÉS KITEKINTÉS Kovács László dr. habil., főiskolai tanár, NYME Fizika Tanszék klad@ttmk.nyme.hu Bevezetés A fizikatörténeti dolgozatoknál azt kérem tanítványaimtól, hogy legyen munkájukban mindig valami eredeti: saját vélemény vagy összehasonlítás. Elvárom, hogy legyen az írásokban levéltárban talált adat, olyan leírás, amely eddig még nem jelent meg nyomtatásban vagy az interneten; olyan tény, amely régi folyóiratokban, évkönyvekben eldugottan szerepel. Most szégyenkeznem kell, mert a reneszánsz fizikájával kapcsolatban én magam nem tudok saját munkát felmutatni. Láttam ugyan a Loire menti Amboise-ban a Leonardo da Vinci sírját őrző St. Hubertuskápolnát, de nem jártam szülőfalujában, a Vinci melletti Anchianóban. Láttam Oxfordban a Sheldonian melletti múzeumban Galileo Galilei távcsövét, láttam síremlékét Firenzében a Santa Crocéban, de nem volt türelmem végigolvasni a Discorsi-t. Nem fényképeztem le Simon Stevin szobrát a róla elnevezett téren, szülővárosában, a hollandiai Bruges-ben, de még csak fényképet sem találtam az Eugen Simonis alkotta szoborról. Nem ellenőriztem személyes megtekintéssel, hogy legenda-e vagy valóság. Stevin sírkövére a lejtőre helyezett gyöngysort - meglátásának zseniális ábrázolását - vésték. Nem volt a kezemben Giambattista della Porta 1558-tól kiadott húsz könyvéből, a Magiae Naturalisból a 8. könyv, amely a fizikai kísérletekről szól, és az angol fordítást, a Natural Magicket is csak az interneten tudtam megnézni, így csupán annak felsorolása következik, hogy mit találtam kedvenc forrásaimban. Összességében azt állapítottam meg, hogy a reneszánsz idején nem végeztek korszakalkotó kísérleteket, nem volt átfogó elmélet, de megjelentek ezek csírái. A fizika vándorútján nagyon messze van még Eötvös Loránd és Albert Einstein, Michael Faraday és James Maxwell, de közel vagyunk már Galileihez és Isaac Newtonhoz A harmónia születése Fizikatörténeti forrásaimban a kezdet és a vég A fizika kultúrtörténete. Ebben a páratlan műben Simonyi Károly „modern tudománytörténeti munkák" alapján felsorolja, hogy a szerzők miért ítélik el a 16. század tudományát. Túlzottan építettek az antik tudományra, ez lekötötte a legkiválóbb elmék szellemi energiáit. Előtérbe helyezték a filológusokat, megvetették a közvetlen múlt eredményeit. A százéves angol-francia háború akadályozta a késő középkor két tudományos központjában, Oxfordban és Párizsban a szellemi élet soss