Akadémiai Közlöny, 1957 (6. évfolyam, 1-22. szám)

1957-01-20 / 1. szám

1957. január 20. AKADÉMIAI KÖZLÖNY átmenetileg szünetel, vagy csökkent mértékben folyik, a vállalat törzsállománya dolgozóit a felügye­letet gyakorló miniszter által meghatározott lét­számkeretben rendkívüli szabadságra lehet kül­deni. Ennek ideje alatt, legfeljebb azonban 3 hóna­pig, a dolgozót havonta havi átlagkeresete 50 százalékának megfelelő térítés illeti meg. (2) Az esetben, ha a dolgozó a rendkívüli szabad­ságolást nem fogadja el és a vállalat munkaviszo­nyát felmondással megszünteti, a jelen rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 7­ § Áthelyezés (1) Az 1. §-ban meghatározott időszak alatt végrehajtott átszervezés esetén a dolgozó alacso­nyabb munkabérrel járó munkakörbe is áthelyez­hető. Ilyen esetben a dolgozó részére egyszeri munkabérkiegészítést kell folyósítani. Ez a bérki­egészítés az áthelyezést megelőző havi átlagkeresete és az új munkahelyén elért első havi keresete közötti különbözet. (2) Áthelyezés esetében az egyszeri munkabér­kiegészítést új munkahelyén a szokásos bérfizetési napon kell a dolgozónak folyósítani. (3) Ha a dolgozó az áthelyezést nem fogadja el, a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti (Mt. 30. § (1) bekezdés c) pont.) Ez esetben megilletik a vállalat részéről történő felmondás esetére jelen rendeletben biztosított kedvezmények. 8­ § . Munkanélküli segély (1) Munkanélküli segélyt kell folyósítani annak a munkaviszonyban nem álló személynek, akinek munkaviszonya 1956. évi október hó 23. után az Mt. 29. § (1) bekezdés a)—c) pontja alapján szűnt, illetőleg szűnik meg és munkaviszonya megszűnése előtt öt éven belül legalább három évet munka­­viszonyban töltött, vagy a munkaviszony meg­szűnését megelőző egy éven át folyamatos munka­­viszonyban állott. A katonai szolgálatban, a beteg­­állományban és az Mt. V. 106. §-a alapján távol töltött idő jelen rendelet alkalmazása szempontjá­ból munkaviszonyban töltött időnek számít. (2) A munkanélküli segély összege az elbocsátott dolgozónak 1956. októberét megelőző egy havi — családi pótlék nélkül — átlagkeresetének 30 százaléka, amely összeg azonban havi 300 Ft-nál kevesebb és 600 Ft-nál több nem lehet. (3) A munkanélküli segélyben részesülők szá­mára a munkanélküli segélyen felül minden eltar­tott családtag után 40 Ft-ot kell folyósítani. El­tartott családtagnak kell tekinteni a segélyben részesülővel egy háztartásban élő személyeket, akiknek eltartásáról a törvényes rendelkezések szerint a segélyben részesülő köteles gondoskodni, amennyiben azok önálló keresettel vagy jövedelem­mel nem rendelkeznek. (4) Munkanélküli segélyt a dolgozó részére folyamatosan legfeljebb 26 hétre lehet folyósítani. Nyugdíjas, vagy nyugdíjra igényjogosult munka­­nélküli segélyt nem kaphat. Nem lehet munkanél­küli segélyt folyósítani arra az időszakra, amelyre — a dolgozó átlagkeresetét figyelembe véve — a jelen rendelet alapján kifizetett összes felmondási járandóságok az elmaradt munkabért pótolják. (5) A dolgozónak a munkanélküli segélyre vonatkozó jogosultsága ismét megnyílik — kivéve a nyugdíjjogosultakat — ha a korábbi segélyezés megszüntetése óta legalább hat hónapon át munka­­viszonyban állott. (6) A rendes családi pótlékot akkor is folyósí­tani kell, ha a dolgozót munkanélküli segély nem illeti meg. (7) A segélyt havonta utólag kell folyósítani. A segélyből csak a gyermektartási díj vonható le. (8) A munkanélküli segélyt és a családi pótlékot a dolgozó lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága folyó­sítja. (9) Meg kell szüntetni, a munkanélküli segély folyósítását, ha a dolgozó : a) munkaviszonyba lépett, b) nyugdíjra igényjogosultságot szerzett, c) iparengedélyt kapott, d) valamilyen hasznothajtó jogosítványt kapott, feltéve, hogy ebből eredő havi jövedelme a 200 Ft-ot meghaladja. (10) Nem folyósítható munkanélküli segély annak a dolgozónak, akinek öt kataszteri holdnál nagyobb területű szántóföldje, vagy egy katasz­teri holdat meghaladó szőlője, kertészete vagy gyümölcsöse van. 9­ § A munkanélküli segély csak a munkakönyv bemutatása esetén folyósítható és a kifizetés tényét a munkakönyvbe be kell jegyezni. Az átlag­­keresetre vonatkozó vállalati igazolás beszerzéséről a dolgozó gondoskodik. Mindaddig, amíg ilyen igazolást a munkanélküli segély folyósítását végző szervnél nem mutat be, részére csak a legalacso­nyabb segély fizethető ki. Felmondás esetén a vállalat a dolgozó részére a munkakönyv kiadásakor a munkavállalói igazoló lapra köteles a dolgozó átlagkeresetét is (Mt. V. 140. §) rávezetni. 10. § Munkaközvetítő irodák (1) A munkanélküli dolgozók elhelyezkedését a munkaközvetítő irodák segítik elő. Az 1957. évi január hó 1. napjától a vállalatok munkaviszonyt az ország egész területén csak a munkaerőgazdálko­dási szervek munkaközvetítése útján létesíthetnek. (2) Kivételt képeznek a fegyveres testületek és az olyan munkakörök, amelyeknek betöltése válasz­tás útján történik, a vezető munkakörök, valamint azok a­­munkakörök, amelyekre az MTH elnöke kivételt tesz. Az MTH elnöke ezt a jogkörét a megyei munkaerőgazdálkodási osztály vezetőire átruházhatja. 11­ § (1) A dolgozók kötelező munkaközvetítését a tanácsok végrehajtó bizottságainak munkaerő­gazdálkodási szervei a szakszervezetek ellenőrzése mellett látják el.

Next