Akadémiai Közlöny, 1962 (11. évfolyam, 1-15. szám)
1962-01-26 / 1. szám
AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1962. január 26* az alábbi e), a vállalatoknál pedig az egyes munkaügyi kérdések és az állományon kívüli béralap felhasználásának szabályozásáról szóló 122/1959. (18—19) Mü. M. számú utasítás 8. pontja az alábbi f) ponttal egészül ki: „munkaidő-beosztásuktól függetlenül azok a saját jogú nyugdíjasok, akiknek munkabére a havi 500,— Ft-ot nem haladja meg.” 2. Ez az utasítás 1962. évi január hó 1. napjával lép hatályba. Nyers Rezső s. k., Kisházi Ödön s. k., pénzügyminiszter, munkaügyi miniszter. Lázár György s. k., az elnökhelyettes. A munkaügyi miniszter 11/1961. (XII. 23.) Mü. M. számú rendelete a munkaközvetítő irodák felállításáról és működéséről szóló 1/1957. (I. 5.) MTH számú utasítás kiegészítéséről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 15/1956. (XII. 29.) számú rendeletében foglalt felhatalmazás alapján — figyelemmel a 26/1957. (V. 3.) Korm. számú rendelet 1. §-ára — a következőket rendelem: 1 § (1) A munkaközvetítő irodák felállításáról és működéséről szóló 1/1957. (I. 5.) MTH számú utasítás (a továbbiakban Utasítás) 4. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti, míg (2) és (3) bekezdése 4/A. § alatt (1) és (2) bekezdésre változik. (2) Az Utasítás 4. §-a (1) bekezdésének a 9/1959. (VIII. 18.) Mü. M., valamint az 1/1960. (II. 14.) Mü. M. számú rendelet szerint kiegészített része az Utasítás 4. §-ának (2) bekezdésévé válik. (3) Az Utasítás 4. §-a a következő (3)-—(4) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) Vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek, szövetkezetek (termelő- és földművesszövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, ezek szervezetei) és a magánmunkáltatók budapesti munkahelyre vidéki dolgozót — ideértve azt is, akinek Budapesten csak ideiglenes lakása van — csak kötelező munkaközvetítés útján alkalmazhatnak. Vidéki dolgozó közvetítésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott munkakört a munkáltató budapesti állandó lakással rendelkező dolgozóval betölteni nem tudja, és ilyen dolgozót részére a munkaközvetítő szerv nem tud biztosítani. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a vezető és a —jogszabály rendelkezése folytán — pályázat útján betöltendő munkakörökre, továbbá az államhatalmi és államigazgatási, bírói és ügyészi szervek ügyintéző munkaköreire, valamint a fegyveres és rendészeti testületek polgári alkalmazottaira.” (4) Az Utasítás 4/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A munkaközvetítési kötelezettség — a 4. § (3) bekezdésében szabályozott eset kivételével — áthelyezés esetére nem vonatkozik.” 2. § Ez a rendelet az 1962. évi január hó 1. napjával lép hatályba. Kisházi Ödön s. k., munkaügyi miniszter Közlemények A Magyar Nemzeti Bank 13/1961. MNB számú körlevele a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank valamennyi számlatulajdonosa részére a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek és, a termelőszövetkezeti csoportok kivételével A készpénzforgalommal kapcsolatos adatszolgáltatás A készpénzforgalom vizsgálatával kapcsolatos banki feladatok megfelelő ellátása érdekében — figyelembe véve a 6/1961. (III. 7.) Korm. számú rendelet 14. §-ában megállapított bankellenőrzési hatáskört — szükségessé vált, hogy a bankszámlával rendelkező gazdálkodó szervek (a továbbiakban: gazdálkodó szervek) készpénzforgalmának lebonyolítása során és a készpénzforgalmi jelentések elkészítésénél 1962. január hó 1-től kezdődően a jelenleg érvényes előírásoktól részben eltérő és a következőkben részletezett módon járjanak el. A körlevél rendelkezései nem vonatkoznak a fegyveres testületekre és azokra a társadalmi szervezetekre, amelyeknek a Bank felmentést ad. A készpénzforgalommal kapcsolatos adatszolgáltatásnál a gazdálkodó szerveknek továbbra sem kell pénztári terveket készíteniük. A korábbi állapottal szemben annyi változás történt, hogy a pénztári terv ún. jogcímeit — amelyek összhangban állanak a fizetések jogalapjával — a Bank részben átcsoportosította, részben bővítette. A pénztári terv jogcímeinek tartalmáról a körlevél melléklete részletes tájékoztatást nyújt a gazdálkodó szervek részére, és lehetővé teszi,hogy a gazdálkodó szervek a készpénzmozgások jogalapját a valóságnak megfelelően tüntessék fel a megbízásokon és jelentéseken. A jogcímközlés módjait és a gazdálkodó szervek ezzel, valamint a készpénzforgalmi jelentésekkel kapcsolatos feladatait a következőkben szabályozzuk: 7. Az egyes jogcímek tartalmának meghatározása a készpénzforgalommal kapcsolatban A gazdálkodó szerv bankszámlájára történő befizetésnél, illetőleg a bankszámláról történő kifizetésnél a pénzintézetnek, illetve a postának adott megbízáson vagy a megbízáshoz csatolt okmányon fel kell tüntetni a fizetés jogalapjának megfelelő pénztári terv jogcímet A melléklet felsorolja ki- és befizetések szerinti csoportosításban azokat az eseteket, amelyek útmutatásul szolgálnak a fizetés jogcímének megjelölésénél. Ha a gazdálkodó szerv nem tudja elbírálni, hogy a ki- vagy befizetés a pénztári terv