Akadémiai Közlöny, 1962 (11. évfolyam, 1-15. szám)
1962-01-26 / 1. szám
AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1962. január 26. . A kisipari (háziipari) szövetkezetek a közvetlen készpénzbevételekről és azok felhasználásáról havonta ugyancsak a Ts 107. sz. jelentési űrlapon, az azon feltüntetett rovatoknak megfelelő részletezésben, a hátlapon közölt útmutatás szerint adnak jelentést. B) A készpénzbevételek közvetlen felhasználására nem jogosult gazdálkodó szervek — a kiskereskedelmi tevékenységet is folytató szervek kivételével — házipénztárállományukkal kapcsolatos adatokat negyedévenként a Ts 108. sz. nyomtatványon az eddigi módon közlik a számlájukat vezető bankfiókkal, az űrlap hátlapján megadott kitöltési útmutatás szerint. Az állami költségvetésből gazdálkodó szervek továbbra sem adnak jelentést házipénztár-állományukról. C) Adatszolgáltatás a béralap-felhasználásról A béralap-felhasználásról szóló adatszolgáltatást szabályozó 4/1961. MNB sz. körlevélben (megjelent a Pénzügyi Közlöny 1961. évi 5. számában) foglalt rendelkezések továbbra is érvényben maradnak azzal a kiegészítéssel, hogy 1962-től kezdődően új beosztású Ts 61. és 62. sz. (a Magyar Beruházási Banknál BlM 10/a sz.) jelentési űrlapokat rendszeresítünk, amelyek a számlavezető bankfióktól igényelhetők. Az új nyomtatványok a munkabért terhelő levonások közlésére szolgáló rovatokat is tartalmazzák. A rovatokat a hátlapon közölt útmutatás alapján kell kitölteni. D) Az állami, tan-, kísérleti és célgazdaságok a készpénzforgalommal kapcsolatos jelentéseiket 1962- től kezdődően (első ízben az 1962. január havi forgalomról) nem a B. ÁGI 825. sz. Pénzügyi jelentésen, hanem a Ts.107. sz., illetve Ts.10f1. sz. nyomtatványokon; a béralap-felhasználásra vonatkozó adatszolgáltatást pedig nem a Tо. 202. sz. Munkabérelszámolási kimutatás hátlapján, hanem a Ts. 61. sz. Adatszolgáltatás a béralap felhasználásról elnevezésű nyomtatványon adják meg. 4. Eljárás a körlevél rendelkezéseinek megszegése esetén Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ebben a körlevélben foglalt rendelkezéseket megszegő vagy kijátszó/gazdálkodó szervvel szemben a számlavezető pénzintézet — a cselekmény miatt esetleg indított büntető eljárástól függetlenül — a pénzforgalomról, a bankhitelről és a bankellenőrzésről szóló 6/1961. (III. 7.) Korm. számú rendelet 16. §ában felsorolt intézkedéseket alkalmazhatja. Ilyen intézkedésekre elsősorban abban az esetben kerülhet sor, ha a gazdálkodó szerv a) a jogcím közlését elmulasztja, b) a jogcímet nem a valóságnak megfelelően jelöli meg, c) a körlevélben előírt jelentésadási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti, illetve nem a valóságnak megfelő adatokat közöl. MAGYAR NEMZETI BANK Melléklet a 1311961. MNB. számú körlevélhez. A PÉNZTÁRI TERV JOGCÍMEINEK TARTALMA I. KIFIZETÉSEK Munkabér Ennél a jogcímnél, a tervidőszakban ténylegesen kifizetésre kerülő és a béralapot terhelő összegeket kell figyelembe venni az alábbi részletezés szerint: Államigazgatási bérek Ide tartoznak az állami költségvetésből gazdálkodó szerveknél, intézeteknél és intézményeknél a 01 és a 02 rovatokról folyósított bérek. Vállalati bérek Ezen a jogcímen a következő fizetéseket lehet teljesíteni: törzsbérek : a teljesített darabszám után járó — vagy bármilyen módon a teljesítménnyel összefüggő bérek (teljesítménybér); a normális termelési feltételektől való eltérés vagy az anyag sajátosságai miatt a darabbérben dolgozóknak utalványozott pótlék (,,pótidő”) címén kifizetett összegek; a teljesített munkaidő után járó bérek (órabér, havibér); a dolgozóknak az önhibájukon kívül selejtté vált munkadarabokért fizetett bérek; az állásidőre fizetett bérek; a teljesített túlórák alapbérei; prémiumok, jutalékok, tekintet nélkül arra, hogy a dolgozó ezt alapfizetésként vagy alapfizetésen felül kapja; pótlékok : a munka különleges körülményei miatt járó pótlékok; különleges beosztás vagy képesítés után járó pótlékok; a tanulók és átképzésök oktatásáért, munkamódszer átadásáért járó pótlékok; a túlórapótlékok és a havibéresek túlóradíjai; a személyi pótlékok; a készenléti díjak; a hűségjutalmak; kiegészítő fizetések ; az alap- és pótszabadság idejére járó bér; a munkaszüneti napokra munkateljesítés nélkül járó bér; az étkezési és tisztálkodási szünetre fizetett bér; az állami kötelezettségek teljesítése miatt vagy más, a törvényben megengedett okból mulasztott munkaidőre járó bér; a tanulmányi munkaidőkedvezmény után fizetett bér; a szoptató anyák munkaidőkedvezménye után fizetett bér; a tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött dolgozók bére, ha ez a vállalatot terheli; a le nem töltött felmondási időre járó bér; a természetbeni juttatások fogyasztói áron megállapított értéke, illetve értékének azon része, amelyet a dolgozó térítés nélkül kap.