Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 48. (1997)
1997 / 4. szám - Utassy József: Akit Losonci Anna áhít; Egy kancsó bor tüzénél; Holnaptól Te mesélsz
UTASSY JÓZSEF Akit Losonczi Anna áhít Költőt belőlem te neveltél, kicsit magad is költő lettél, mert szerettél, nagyon szerettél. Eger városnak szépe voltál, derekad karcsú aranyoltár, rámhajoltál, zsoltárra zsoltár. Fakadt a fű, ahova néztél, dagadt a szívem, ha becéztél: sebes idő, lassulj meg, késsel! Tizenhét éves vagyok, suhanc, hagyj itt örökre, hová suhansz idő, idő, te nagyárnyú arc! Én vagyok itt Balassi Bálint, akit Losonci Anna áhít... Szerelmünk helyén ősz fűszál ing. Egy kancsó bor füzénél Egy kancsó bor tüze mellett melegszem, vagyok ama kártyabéli Makk Ász, akinek tíz ujját nyaldossák a lángok, mert kutyája is a tűz, viháncoló ebe. Egy kancsó bor tüze hevíti arcom, pillangókat pillogok magam elé, tavaszt, hisz úgy kell a kikelet, akár e pohár bor, miként epohár bor a mennyezet alatt.