Alkotmány, 1899. január (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-01-01 / 1. szám

V­lusz Bánftyánusznál a Tisza-klikk felfogása győzött, ez pedig végnélküli harcokat s tel­­jes parlamenti felfordulást jelent. Egy dezinfk­ált beszéd. A politikai figyelme a holnap elhangzó újévi beszédekre irányul. A­ zűrzavaros helyzetből fakadó s néha egy­másnak is ellentmondó hírekkel szemben a holnapi napon fog kitűnni, hogy a béke­­kísérleteket siker fogja-e koronázni vagy pedig a kormány oly helyzetbe kergeti bele a parlamentet és az országot, melynek be­láthatatlan következményei lehetnek. Lapunk más helyén megemlítettük, hogy értesülésünk szerint a szabadelvű párt zöménél Tiszáék harcias iránya győzött. Ezzel szemben az esti órákban igen tiszte­letreméltó forrásból oly hirt veszünk, mely bizonyára élénk örömet fog kelteni ország­szerte. Szól pedig e tudósításunk Tisza Ist­ván gróf teljes kudarcával. Több lap megírta, hogy Tisza István gróf újévi üdvözlete, melyet előzőleg bemu­tatott Bánffy bárónak, szerfölött harcias hangulatú. Így is volt a dolog, ámde a szabadelvű párt higadtabb és súlyosabb ele­mei, (még mindig vannak ott ilyen elemek) kik Bánffyért és Tiszákért nem hajlandók mindent áldozni, kivitték, hogy Tisza István grófok újévi beszédét a szabadelvű pártból ala-­­ ladt egy bizottságnak kellett bemutatnia revideá­­lás végett s bizony e revidiálás Tisza István grófmra balul ütött ki, mert beszédéből a har- i das­s provokáló passzusokat mind kigyomlálták. Ezzel a császármetszéssel rövid időn belül a harmadik súlyos vereség éri a Tisza famíliát. A lex Tiszát a szabadelvű párt maga alaposan elejtette; nemkülömben elejtette Tisza István gróf házelnökségét , most pedig oly operációt végeztek beszédén, mely talán megérteti vele, hogy egy famíliának még­sem lehet egy egész országot kisajátítani. Az adóvégrehajtások felfüggesztése. Ma éjfélkor bekövetkezik az a szomorú állapot, mely méltó aggodalommal tölti el minden, hazáját és alkotmányát igazán szerető ember szívét. A jelen helyzet nyo­masztó súlyát érzi mindenki, de úgy látszik, roppant felelősségének tudatára ébredt maga a kormány is, pedig ezideig hallatlan ciniz­mussal s vakmerőséggel haladt azon az úton, mely a törvénytelenség állapotához vezetett. Ma a pénzügyminiszter az alábbi rendeletet bocsátotta ki, melylyel az összes adóvégrehajtásokat megszüntette az egész ország­ban. A miniszteri rendeletet a főváros pol­gármesterénél ma délután kézbesítették s ugyanakkor megküldték az ország vala­mennyi törvényhatóságának. Hangzik e ren­delet a következőképen: 3568. p. 1. sz. Két rendelet valamennyi pénzügyigazgatóságnak és a fő­városi kir. adófelügyelőnek. Utasítom a címet, hogy jelen rende­­letem vételétől további intézkedésig a köz­­adóknak, a közadók módjára beszerzendő kincstári követeléseknek és egyéb tarto­zásoknak végrehajtás útján való behajtását egész általánosságban szüntesse be. Ehhez képest rendelem, hogy sem a főszolgabiráknak, sem azok segédeinek utielőlegeket ne utalványozzon, valamint az állami végre­hajtókat további intézkedésemig behajtás­sal ne foglalkoztassa. Budapest, 1898. dec. 29. Lukács, s. ki Ellenzéki tanácskos­sok. Az ellenzéki pártok konferenciája. Az ellen­éki pártok tegnapi konferenciája után az ellenzéki p­ártok tagjai tegnap egyik belvárosi felvébáatóan összejöttek s élénk disputa tárgyává tették a po­litikai helyzetet. A párttagok megegyeztek abban, hogy a harcot január 1-én túl is kitartással to­­vábbviszik, hogy a kormány minden szándékát és akaratát lehetetlenné tegyék, mert csakis ezen esetben remélhető Bánffynak elejtése. A kormány úgy számít, hogy január 18­-20-án meg lesz az elnökválasztás, amikorra az ellenzék teljesen kifogy­­ a szónokokból s az uj elnök egészen más irány­­f­ban fogja kezelni a házszabályokat mint Szilágyi­ tette, úgy, hogy legkésőbb március elején a kor­mány megkapja az indemnity t. Kérvények a Tisza-lex ellen. Legújabban a következő községek küldtek be a központi néppárti irodába til­takozó kérvényt a Tisza-javaslat ellen : Pinkekarcsa, Homokmégy Kaplony, Nagy- Géthény, F.-Litke, Moholy, Török-Sz.-Miklós. Részint formahibák, részint más okok miatt nem voltak a képviselőházhoz benyújthatók a következő községek kérvényei: Zala-Tár­­nok, Zala-Örményes, Ölbö, Sajó-Vámos, Csorna, Homok-Bödöge, Kőcser, Bács-Cséb, Kukmér. Eddigelé 330 kérvény érkezett a néppárthoz beadás végett a Tisza-lex ellen. E kérvénye­ket a választópolgárok ezrei és százezrei írták alá, míg a Bánffynak szóló bizalmi nyilat­kozatokat mindössze a kormánypárt végre­hajtóbizottságai 5­6 hivatalnok és árendás írták alá. Könnyű kitalálni, hol az igazi vélemény. Az ellenzék akciója. Horánszky Nándorhoz és az ellenzékhez foly­ton érkeznek levelek táviratok, melyekben az ellen­zéket s azok férfiait kitartásra kérik fel. A köz­vélemény e megnyilatkozásaiban megdöbbentően­­ nyilatkozik meg a legelkeseredettebb hang az uralmi­­ rendszer s annak eljárása ellen. Horánszky Nándor-­ hoz tömegesen érkeznek a levelek, melyekben­­ olyanok is megszólalnak, akik Horánszkyt szemé-­­lyesen nem is ismerik. Leveleket kapott a nemzeti­­ párt elnöke Egerből, Alsó Lendva, Nyíregyháza,­­ Szeged, Sz.-Udvarhelyről, Szügyről, Gálszécsről és Beregszászból. A tiltakozó vidék, Nógrád megye egyesült ellenzékének mai napon tartott értekezlete egyhangú lelke­sedéssel üdvözli a néppárt országgyűlési működését. Scitovszky elnök Hanzély jegyző. A Jászberényi Hírlap közli, hogy Jász- Dósa község képviselőtestülete ma elhatá­rozta, hogy „A történelmi összetartozandóság érzeténél fogva a jászberényi összevásárolt képviselőtestület határozatával szemben Bánffy Dezső díszpolgársága ellen tiltakozik s ezen határozatát hozzájárulás végett a többi független párti községeknek is meg­küldi. Nagyváradon a fogyasztási adó kezelé­sének ellenőrzésére kiküldött bizottság teg­napi ülésében Hoványi Gyula dr. jogaka­­démiai tanár bejelentette, hogy miután a törvényenkívüli állapot most már biztosan beáll, lemond bizottsági tagságáról. Ezt a véleményt osztotta Molnár Imre jogakadémiai tanár is. A szecesszió, Széll és Radó tudtára adták Bánffynak, hogy a pártegység fentartására nincs más mód, mint kimondása annak, hogy nem terveztetik sem a Ház feloszlatása, sem az országgyűlés elna­polása, sem a klotár behozatala. Ezen az alapon sikerült a szabadelvű párt úgynevezett egységét egyelőre megóvni. De csak egyelőre, mert a kom­promisszum tervekben még mindig ott kisért a házszabályok szigorítása. Ezt pedig klót űrnek hívják. Kilépések. Miután Bánffy maga kijelentette, hogy a Tisza-lex benyújtására úgy sem kerül sor, a kép­viselők, kik az exlex állapot közjogilag veszedel­mes voltát be­kezdik látni, szeretnének az obligó­­ból szabadulni. Weiss Berthold konzervgyáros, jótékonyságáról ismert szabadelvű honatya, már bejelentette kilépését Podmaniczky Frigyes párt- és egykori páholyelnöknél. Ezt hirdetik Zay Miklós orosházi képviselőről is, ki azonban várván a s­árkány rendet“, egyelőre benmaradt a pártban. A Tisza-klikk hangulata. A Tisza-frakció, hogy a szabadelvű párt­ban domináló állását megtarthassa, félre­téve a hazafias érdekeket, minden kiegyezést az ellenzékkel rid­egen elutasít.­­ Különösen Pulszky és Tisza István bíznak önmaguk­ban, hogy minden eshetőséggel dacolhat­nak. Kulinyit annyira elfogta a nemes hév, hogy kimondta, ha Tisza Kálmán nem adja be a Házban a Tisza-lexet, Ő maga fogja azt beadni, mert ő törvényjavaslatot írt alá,­­, nem pedig valami haszontalan papírt. A Tisza-klikk rendkívül elbizakodott, mert előre látja Bánffy bukását, melyet ügyes manőverrel ő készített elő. A szabadelvű párt. A szabadelvű lapok több-kevesebb őszinteséggel tagadják az ellentétet és for­rongást, mely a pártban erősen dúl. Maga az a körülmény, hogy a szabadelvű sajtó a párt egységét szokatlan élesen emeli ki, nagyon gyanús. Széll és Radó törekvéseit a kiegyezitésre vonatkozólag nem lehet tagadásba venni. A kompromisszumot min­den szabadelvű, ki a Tisza klikktől némileg független, őszintén óhajtja. Kifogásolt miniszterek. V.__rt A Tisza-klikk lapja, az Országos Hírlap sehogy sem tud belenyugodni abba, hogy a kormány némely tagjai nem védik testükkel a mindenható Bánffyt. Tényleg úgy áll a dolog, hogy Wlassics, Dániel és Erdély miniszterek egyéb dologgal vannak elfoglalva, semhogy Bánffy mellett tartandó üres és lehetetlen védőbeszédek tartására készüljenek. Az Országos Hírlap gúnyolja is Wlassicsékat, írván a következőket: „Alkalmasint tévednek a lapok, amikor válságról, bajokról írnak. Ha az ember Darányi, Wlassics, Dániel, Erdély arcát nézi, a leg­­bájosabb idillnek lehet a szemlélője. Mintha nyoma se lenne semminek, oly nyugalommal beszélnek ezek az excellenciás urak szőlő­­vesszőkről, a mértékhitelesítésről, a tanulók kará­csonyi bizonyítványáról s egyéb világrengető­­dolgokról. Ők alkalmasint a japán­ kabinet tagjai is Kiao-Tsao sorsáról gondolkoznak. Mert hogy a magyar politikáról is tudomást vennének, annak nyomát hiába keresné a nyájas olvasó.“ A főváros és az exlex állapot^^* A Fővárosi Tudósító egyik munkatársa meg-­ interjúvolta Halmos Jánost, Matuska Alajost, Ró­zsavölgyi Gyulát és más fővárosi vezérférfiakat, az exlex állapotnak a főváros gazdálkodására való ha­tását illetőleg. Valamennyien azt felelték, hogy az exlex állapotnak csak közjogilag lehetnek veszedel­mes határai. Az államháztartás és a főváros ügyei­nek vezetése az úgy is rövid ideig tartó törvény­telen állapot miatt sem fognak érezhető kárt szenvedni. Bizalom megrendelésre. A szabadelvű párt elnökéhez egyre-másra ér­keznek a városok hivatalnokseregétől a megren­delt bizalmi nyilatkozatok, melyekben Bánffy bárónak egy felülről jövő kicsiny szelíd nyomásra törhetlen hűséget esküsznek s valóságos dicshim­nuszokat zengedeznek akkor, mikor három évi hírhedt uralma után sikerült az országot a letipor, alkotmány testén keresztül elvonszolnia az exlex állapotáig. Hogy e bizalmi nyilatkozatoknak minő az értékük, azt a jászberényi hírhedt bizalmi nyi­latkozat dokumentálja a legnyilvánvalób­­an. De hogy minő eszközökkel dolgozik Bánffy báró, arra mi is szolgálhatunk teljes megbízható forrásból egy igen érdekes és szerfölött jellemző adattal . Tudvalevő dolog, hogy Láng Lajos, a nagy­bányai kerület képviselője a kormány minden ma­rasztalása dacára követte Szilágyi Dezső példáját s leköszönt alelnöki állásáról, a lex Tisza aláírását pedig megtagadva kilépett a szabadelvű pártból. Láng ezzel szörnyű haragra lobbantotta a minisz­terelnököt, mert mi tagadás benne, a leköszönt al­­elnök, kit a választásokkor Nagybányán nem a legrokonszenvesebben fogadtak, Bánffy báró isme­retes szelíd nyomásának köszönhette a nagybányai kerületet. Megválasztották egyhangúlag a kincstári tisztviselők és bányamunkások s bizony ez egy­hangú választás, melybe igen-igen sok érdekszál futott össze, sok ideig maradandó nyomo­kat hagyott a kegye 3 bányaváros tárga- 1899. január 1.A­jleotmánt.

Next