Alkotmány, 1901. január (6. évfolyam, 1-27. szám)

1901-01-01 / 1. szám

ALKOTMÁNY. 1. szám,­ váltás bennünket részesített, majd a következőket mondja: Amíg tudniillik a föld hatalmasai az emberek nagy részét önkényuralmuk vak eszközeinek, rab­szolgáknak tekintették, akiket kények-kedvek szerint eladhattak, szabadságuktól, éltéktől megfoszthattak, amig a nőt maguknál alantabb álló lénynek s a férfiú szolgálójának tekintették és sok helyen minden emberi jogoktól megfosztották, addig a keresztény­ség szelíd tanai következtében emberhez méltóbb állapotok kezdettek uralkodni. Lassan kint ledőltek a bálványok s azok templomai, sőt ezek közül sok az igaz Isten templomává lett: megszűnt a szenvedé­lyeknek, a bűnöknek tisztelete ; átalakult az életmód s nemcsak az emberi szív vadonai műveltettek meg azáltal, hogy a régi vad, pogány erkölcsök helyébe szelidebbek és isteni erények léptek, hanem a föld vadonai, rengetegei is megmunkáltatak, az emberi­ség különféle iparra, mesterségre, hasznos munkál­kodásra szoktattatott A régi kegyetlen, önkényes és csupán a zsarnoki kényurak tetszésétől függő törvé­nyeket lassanként áthatotta Krisztus szelleme; az egyházak mellett nemcsak kolostorok, de iskolák is épültek s ezekben az ifjú emberiség nyert lelki és szellemi táplálékot Szóval, Krisztus szelíd uralma áldásosan terjedt mindenfelé és lassanként szabá­lyozója, átalakítója, alapja lett az emberi élet összes viszonyainak. Világrészünknek s az úgynevezett mü­velt népeknek egész fejlődése és polgárisultsága a keresztény szellemen épült fel. Igaz, hogy időn­ként ismét felébredtek az emberben a régi, vad indulatok; támadtak uj és téves tanok, melyek még vérontásokat is idéztek elő, zsarnokok, kik az emberiséget kényuralmok alá akarták hajtani s maga a nép is hol itt, hol ott lázadt fel Isten és az ő törvényei ellen, de mindezek összeesnek azzal a ténynyel, hogy ilyenkor úgy az egyesek, mint tömegek, letértek Isten útjairól. Nem egyszer pata­kokban ömlött az ártatlanok vére, égbe kiáltva bo­­szuért és csupán akkor állott ismét helyre a rend és békesség, midőn az emberek belátták tévedései­ket és visszatértek a helyes útra. Ezen állapotok hullámzanak végig a földön, úgy­szólván bizonyos időszakokban és csak valamely erős elhatározás ké­pes ismét lecsendesíteni az így felzaklatot hullámokat. Elmélkedéseit így fejezi be: Íme, Szeretteim az Úrban, röviden vázoltam azon kimondhatatlan nagy jótéteményeket, melyekben a keresztény vallás immár tizenkilenc századon keresz­tül részesíti az embereket. Csak oly röviden tehettem ezt, amennyire az egy szent beszéd keretében elfér. Tisztelendő lelkipásztoraitoknak, akiknek feladata az, hogy titeket az üdvössé­g útján vezéreljenek, lesz ezen­túl is feladatuk az, hogy szent vallásunk igazságait, áldásait veletek egyenként is megismertessék. Hallgas­satok azért az ő szavaikra, mert hiszen nem ők beszél­nek hozzátok, hanem az Isten, a mi Atyánk, a mi Meg­váltónk, a mi Megszentelünk szól az ő ajkaikról, midőn Isten igéjét hirdetik nektek, akár a szószék­ről, akár az oltárról, akár a gyóntatószékből, akár az iskolában, akár a betegágynál szólanak hozzátok. Ha ti az ő szavaikra figyeltek, ha felveszitek lelketekbe Isten igéjét, akkor mindazon áldásokban, melyeket a mi édes megváltó Jézusunk szerzett számunkra, bő­ven lesz részetek nektek is. Még egyszer végiggondolva mindazokat, ami­ket ez órában hallottatok, boruljatok le hála­telt szívvel a mi Istenünk oltára előtt, hálát adva Neki, nem csupán az elmúlt esztendőben vett jókért, de azokért is, amelyekkel tizenkilenc száza­d­on keresztül az emberiséget elárasztotta és kérve őt nemcsak arra, hogy ezen esztendőben, amelybe léptünk, hanem az idők végeiglen maradjon velünk, az utánunk következő nemzedékekkel és tegyük le az ő mennyei trónjának zsámolyára a mi hűségünk­nek, szeretetteknek, imádásunknak, hódolatunknak megváltását Megható szép imádsággal záródik be a fendőri szellemű pásztorlevél, szintén megindultak. A Kossuth-párt szervezke­désre való felhívásokat küldözget széjjel s a biz­tatásra például Orosházán már megegyeztek abban, hogy a kerület függetlenségi jelöltje Bikádi Antal dr. ügyvéd legyen. Csak meg ne bukódjon! Kecskeméten Hévizy János kegyes­rendi tanár, Keszthely volt képviselője lesz a függetlenségi jelölt, abrudbányán pedig — ahol január 10-ikén lesz időközi választás — Boér Béla volt polgármestert jelöli a szabadelvű párt. * A választások dolgában két kérdés tolakodik előtérbe. Tiszták lesznek-e S­tellát olcsók és mikor lesznek ? Néhány nap előtt hírt adtak az újságok az igazságügyminiszternek egy rendeletéről, mely­ben a választások közeledésére való tekintettel utasítást ad a bíróságok és ügyészségek tagjai­nak magatartására nézve. A Magyar Nemzet, mely maga is közölte ezt a rendeletet, ma este kijelenti, hogy az igazságügyminiszter ilyen ren­deletet nem bocsátott ki, illetőleg még 1892 január 15-én bocsátotta volt ki. Ez tehát örven­detes csalatkozás azoknak, akik a galvanizált rendeletből már téli választásokra is következ­tettek nagy rémlátásukban. A választások idejét — noha Széll Kálmán ugyan begombolkozik s várakozás ellenére még újévi beszédében sem akar felvilágosítást adni a választások időpontjáról — megközelítőleg azért meg lehet állapítani. A félhivatalosok csak annyit mondanak, hogy aratás előtt választ az ország. Tekintetbe véve a parlament hátralevő munkáját, melyet szűkös számítással is alig lehet április közepe előtt elvégezni, valószínű, hogy május elsején meglepi Széll Kálmán az országot a parlament feloszlatásával. Hogy a választások mennyibe kerülnek, az a jelölteket érdekli leginkább. A képviselő­­választás az idén összeállított választói laj­trom alapján történik s a választók száma liberális hírek szerint — amelyek talán túl­zottak — mintegy félmillióval meggyarapo­dott, ami némely honatyai kebelnek a fuvardíjak miatt nem esik jól. Egy lap így számítja ki egy kerület minimális árát: Egy apróbb hadjárat vagy nagyobb hadtestek próbamozgósításának költségeivel fog vetekedni a jövő évi választási költség és ez összeget 7—800 ember viseli, minden kerületbe átlag két jelöltet számítva, ki a saját választóit befuvarozza és arra a napra élelemmel látja el. Ehhez jön a zászló, egyes szokásos ünnepélyekkel­ járó kiadások, a jelölt saját költségei. Ezt mind összeadva, átlag legalább is tízezer koronára van szüksége minden jelölt­­nek, mielőtt szerencsét próbálna bármely kerület­ben. Ez már a legolcsóbb kerületek egyike lesz-Kassán nincsenek nagyon megelégedve a vá­lasztók megszaporodásával. Kassa lakossága most már megközelíti a 40.000 lelket s most már arra gondolnak, hogy Kassa városának is legyen 2 választókerülete. Holott nyilvánvaló, hogy új kebletek felállítása helyett az ország érdekének inkább felelne meg a mostani számnak az apasztása.* Vannak képviselők, akik azzal a nyomasztó tu­dattal mennek neki az új választásoknak,hogy még a régiből vannak elintézetlen számláik. A szentesi negyvennyolcas körből kizártak most egy Füsti Molnár Lajos nevű polgárt, amiért Molnár Je­nőhöz, a város képviselőjéhez levelet írt. Azt kéri a levélben, fizessen ki neki Molnár Jenő 49 forint 61 krajcári kortesköltséget. A kortes­költség, melyet Füsti Molnár Lajos követel, a következő címeken van fölszámítva: 1. Végig muzsikáltattam a felsőparti utcákon magamat................................................. 8 frt 8 kr. 2. Betértem a Bese korcsmájába, meg­ittunk 12 liter bort _____________4 frt 80 kr. 3. Onnan mentünk Strasserhez hajna­lig mulattunk .......................................12 frt —­kr. 4 Innen Tóth Sándorhoz pálinkára mentünk_____...___...________3 frt 70 stb. stb. stb. Összesen: 49 frt 61 kr. * Amennyi jelölésről van híradás, oly kevés be­számolóról hallani. A szabadelvű párt politikusai nem is igen hajlandók arra, hogy személyesen is felkeressék becses választóikat. Nem ok nélkül attól tartanak, hogy az ilyen látogatások esetleg kellemetlen következményeket vonhatnak maguk után. Ifj. Vojnich Sándor mondott legalább be­számolót, de ő is nyílt levelet küldött szabadkai választóinak. A nyílt levél felhalmozza a leg­­járatosabb szabadelvű szólamokat; érdekes azonban egy része, mely a néppárt programmjából hasít ki megint valamit. Ami az adóreformokat illeti, idevonatkozólag örömmel jelenthetem tisztelt választópolgárok, hogy adórendszerünk reformja küszöbön van, még­pedig olyképpen, hogy például a kisebb földbirtok az új adóreform következtében igen tetemes teherkönnyeb­­bítésben fog részesülni, mert beszüntetve az általá­nos jövedelmi pótadót, mi a földbirtokra nem keve­sebb, mint 6 millió forintot, vagyis 12 millió korona tehercsökkenést jelent — ez a földadónak egy­hatod része — s igy már ezen adóágban ez összeggel fognak az érdekeltek kevesebbet fizetni, mint eddig s emellett természetesen biztos kilátás van arra is, hogy ezen adóreform a pótadók egyenletesebb és igazságosabb megoszlása a legszegényebb néposztály súlyos terhein is enyhíteni fog s igy ez nagy lépés lesz az agrár­szocializmus megszüntetésére is. Már csakugyan közel vannak a választások. Óvári Ferenc, a nagyvázsonyiak bizalmának birtokosa a beszámolók terén reformot létesített. Elküldte választóinak az arcképét­­ egy nap­tárban.* Az újévi üdvözletek árja megindult már ma és a miniszterelnöki palotába egymásután érkeznek a törvényhatóságok újévi üdvözletei. Mezei Mór választói is eleget tettek már kötelezettségek­­nek s üdvözölték Büttl Tivadart is, a párt elnökét, meg Mezei Mórt is. Miért ma üd­vözölték egymást?! Rosesone sem ma nin­csen, sem holnap nem lesz; mit csináltak október 24-én, amikor valóban újévi ünnepök volt?! Nos, nem akarjuk a dolgokat firtatni, legyen nekik holnap is sono tovo. * Az új század elején Bánffy is akar szerepelni, ha már e még mostani század vége őt csúfol megbuktatta. De minő lesz e szereplés? 1901. január 9-ére a Bukott egy értekezletet hívott össze Budapestre, hogy itt határozzák el, vagyon foly­tassák-e Széll ellen a harcot, vagy adják be derekukat. Veszprémből is meghívtak többet erre a kon­ferenciára. Újévi hangulatok. Budapest, december 31. Holnap reánk köszönt egy új esztendő és vele az új század. Ily napokon inkább reménykedni szoktak az emberek, mint emlékezni, a keserű emlékeknél többre becsülik a vidám szórakozá­sokat. Mindazonáltal vannak elegen országszerte, akik félelemmel és aggodalommal kémlelnek bele a jövőbe. Leginkább az altruisták félnek : az országgyűlési képviselők. Az új esztendő meg­hozza az új választásokat A képviselők kivonul­nak ország házából az országba, hadd váljék el künn a gyepen, ki a legény. A legtöbben ettől azért félnek, mert ezen a gyepen lehet legkön­nyebben a fűbe harapni. * A választásokra való készülődés foglalja le az emberek érdeklődését és tetterejét. Szerte ala­kuló pártgyűlések folynak, képviselőjelölések történnek s a titkos intrikák — ott, ahol —­ ­ Kedd, 1901. január 1. Néppárti kör Duna- Bogdányban. Budapest, december 32.. A néppárt szervezkedésének újabb megerősödése bizonyult be tegnap Duna-Bogdányban, ahol a lelkes néppárti polgárok az egységes szervezkedésben lát­ván az összetartó erőt, néppárti kört alakítottak. Ez­­a néppárti kör a félegyházi néppárti kör mellett a második Magyarországon s méltán Útmutatásul szol­gálhat az ország többi néppárti községeinek Az alakuló gyűlésre leutaztak az országgyűlési néppárt részéről Zichy Aladár gróf orsz. képviselő, és Bonitz Ferenc, az Alkotmány felelős szerkesztője, s velük együtt jelen voltak Zaitz Géza gépészmérnök, Prikorovitsch Antal plébános, Wallenfeld Mihály kőbányatulajdonos az összes választók. Az alakuló gyűlést délután fél háromkor nyitotta­ meg Wolf Mátyás házában. Grósz Ferenc dunabogdányi segédlelkész. Lelkes megnyitó szavaiban az egybegyűlt választók viharos tapsai és éljenzései között üdvözölte a megjelent vendégeket, különösen pedig Zichy Aladár grófot. Ezután vázolta a néppárti körnek,­ mint politikai körnek szükségességét és célját Aj gyűlés propozicióit elfogadta s a kör megalakítását kimondotta. Első dolga lévén az uj körnek a tiszti­kar megalakítása, megválasztották egyhangúlag el­nöknek Gr­ósz Ferenc segédlelkészt, alelnöknek Ru­­dolf József szódagyárost, háznagynak Wallenfell Mátyás kőbányatulajdonost, pénztárosnak Bittinger János vaskereskedőt, jegyzőnek Besch Rezső kántor-­ tanítót, könyvtárosnak Jeszenkovics József tanítót Ezután Grósz Ferenc elnök felolvasta és magva­, rázta meg az alapszabályokat, melyeket a gyűlés, változtatás nélkül elfogadott Az alapszabályok fel­olvasása után megválasztották a kör tiszteletbeli tagjainak a néppárt ősz vezérét, Zichy Nándor

Next