Alkotmány, 1901. április (6. évfolyam, 79-103. szám)

1901-04-02 / 79. szám

ALKOTMÁNY. 79. szám, egymás között és itt és csakis is itt és sehol másutt. Ezzel azt hiszi, további diskusszió nélkül be lenne rekeszthető a mai értekezlet. (Általános élénk he­­lyeslés.) Elnök ezek után az értekezletet befejezettnek je­lentette ki.* Az értekezlet utáni beszélgetés folyamán Sírd Lajos volt nemzeti párti képviselő a miniszter­­elnök előtt megjegyezte, hogy ő eddig is gyakran beszélgetett egyes kérdésekről ellenzéki politiku­sokkal, azok nézetei felől is tájékozni akarván magát. A miniszterelnök ezt helyeselte s kije­lentette, hogy szavai nem az ily objektív eszme­cseréir­e vonatkoznak. úgy látszik, ezentúl a Lloyd-klub tagjai csak a miniszterelnöknél történt előzetes tisztelettel­jes bejelentés után beszélgethetnek a nép­pártiakkal.* A «Budapester Tagblatt» szerint a Lloyd­­klub többsége fagyos hidegséggel hallgatta Bes­­senyey nyilatkozatát. A «Pesti Napló» szerint Bessenyey, az extem­­porizáló mókázó tegnap papirosról olvasta nyi­latkozatát, amely tehát «előre megállapított nyi­latkozat» volt s amelyet «a párt túlnyomó nagy része élénk helyesléssel és rokonszenvvel foga­dott.» (Ennek ellentmond a szintén nemzetipárti hagyományokon nyugvó Budapester Tagblatt.) Ugyancsak a Pesti Napló szerint «úgy látszott», mintha Ivánka Oszkár is szólni akart volna, de Széll Kálmán («Jupiter cuncta supercilio movens») magához intette — és a hajdan szenvedélyes ellenzéki Ivánka nem szólalt fel . . . -te A B. H. szerint Bessenyey tegnap a Lloyd­­klubban kénytelen volt vesszőt futni és kény­telen volt alkalmat adni Hegedűsnek, hogy a párt megháborított bizalmát «megfelelő» nyi­latkozattal «helyreállítsa». Weisz Berthold nem vonta vissza ismeretes, meg nem cáfolt kifakad­ásait Hegedűs ellen. Ugyan miért ? Hiszen Weisz Berthold van olyan «komoly» politikus, mint­ Bessenyey vagy akár Hegedűs.­­* Az «Adria»-kavarodásból azt a hírt halászták ki egyesek, hogy Hegedűs Sándor miniszterségét nemsokára átveszi­k Tisza István. Hogy Hege­dűs igen rövid időn belül kénytelen lesz távozni, az ma már bizonyos, valószínű az «Adria» szer­ződés bukása is, de Tisza István majd akkor lesz kereskedelmi miniszter, ha például Wlassics átadja a helyét Rosenberg Gyulának. * Hegedűs tegnap megbocsátott Bessenyeynek. De tegnapelőtt a P. H. szerint így nyilatkozott boszankodva: — Ez mégis csak vastag tréfa! Becsület dol­gában nincs tréfa. A B. AZ. szerint meg ezt mondta: — A tréfa bizony elég rossz volt, sőt frivol és ízléstelen.* A M­g szerint a szabadelvű párt tegnapi konferenciája sehogy sem tükrözteti vissza azt a hangulatot, amely most a kormánypárton ural­kodik. Ami nyílt színen történt, ez már csak a békéltetések és kompromisszumok eredménye volt és a szabadelvű párt belső helyzetére való­ságos szerencse, hogy a miniszterelnök még szombaton hazaérkezett, mert ha még további keserűségeir­e és a helyzetnek további elmérge­sedésére nyílt volna alkalom, akkor a teg­napi konferencia lényegesen másként folyt volna le. " A miniszterelnök teljes presztízsére volt szükség, hogy tegnap a szabadelvű párt­nak egy igen előkelő tagja részéről nyílt rosszul és ne hangozzék fel a kereskedelmi miniszter eljárásával szemben. Meg se kezd­ték a tegnapi konferenciát, amíg Széll Kál­mán ezt a felszólalást meg nem akadá­lyozta. Az elmaradt felszólalás azonban nem azt jelenti, hogy teljesen szent a béke a Lloyd-klubban. Maradt vissza sok keserűség és lehangoltság. Miután a miniszterelnök tegnap azt jelentette ki, hogy nincs kifogása az ellen, hogy a párt tagjai bármily ellenvetésekkel és kifogásokkal nyíltan föllépjenek, már tegnap mozgalom indult meg az iránt, hogy a szabad­elvű párt egy újabb konferenciában tárgyalja az «Adria» szerződés részleteit, mert most már többen egész nyíltan állást fognak foglalni az adómentességi és a tarifára vonatkozó pontok ellen. Mivel ilyképpen a szerződés módosítása éppenséggel nincs kizárva, de megváltoztatása esetére az egész szerződés megdől: nem lehe­tetlen, hogy a kormány az esetleges újabb konfliktusok elkerülése céljából a szerződést a húsvéti ünnepek után vissza fogja vonni. Hogy ez nem maradna következmények nélkül a ke­reskedelemügyi miniszter pozíciójára nézve az bizonyos.­ A félhivatalos M. N. pedig így jellemzi a teg­napi konferencia után a szabadelvű párt «teljes» egységét: «A tanulság pedig az, hogy a párt belső szervezete megbír minden jogos kifogást és őszülte bírálatot, de nem bir el egy dolgot: nem birja el a párt belső életére vonatkozó ügyeknek a külvilág elé való vitelét. Széll Kálmánnál senki sem türelmesebb és előzéke­­nyebb a párttagok nézeteinek meghallgatá­sában.» Gratulálunk! « Olay Lajosról is kellene talán egyetmást írni. Ugy­e, t. olvasó, Olay Lajosról nem szük­séges írni? Van-e, aki kiváncsi Olay Lajos úri véleményére ? AUSZTRIA. Az osztrák parlament szünetje. Az osztrák kép­viselőház április 18-án tartja legközelebbi ülését a következő napirenddel: 1. bizottsági jelentés Ferenc Ferdinánd főherceg nyilatkozata tárgyában, 2. a szeszadó-törvényjavaslat második olvasása és 3. a költségvetés első olvasása. Bánffy-választások Romániában. Budapest, április 1. Liberális román fonásból oly hire érkezik a­ le­folyt román képviselőválasztásoknak, amelyek méltán emlékeztetnek az 1896-iki Bánffy-féle magyar liberá­lis választásokra. A tudósítást minden lényegesebb magyarázat nélkül a következőkben adjuk: Romániában néhány nap előtt ejtették meg a ka­mara részén a képviselőválasztásokat. A kormányon levő liberális kabinet csak fokozta az egész ország­ban a szenátusi választásoknál gyakorolt hivatalos pressziót, megfélemlítést, vesztegetést és erőszakosko­dást. 1888 óta nem voltak Romániában oly szégyen­letes választások, mint az idén. Sturdza megsemmi­sítette az egész konzervatív pártot. A konzervatívok a múlt ciklusban 81 szavazattal bírtak a két törvény­hozó testületben. A mostani választásokból csak hét konzervatív párti ember került ki győztesen. Bukarestben nagy az izgatottság a konzervativok ellen bestiális módon folytatott irtóháboru miatt s az egész román sajtó felháborodással tárgyalja ezt. Sturdza választásai olyannyira leszállították Románia erkölcsi nívóját, hogy a legjelesebb román államférfiak sem titkolják abbeli aggodalmukat, hogy Sturdza nagy anyagi és erkölcsi romlásba fogja dönteni a királyságot. A liberálisok által a választások alkalmából praktizált banditaság egyenesen felháborít. Ahol Sturdza emberei meggyőződést szereztek maguknak arról, hogy a liberális pártnak vesztett ügye van, a választás előtti napon egyszerűen elfogták és bezárták a jelölteket, úgy, hogy azok a választók­kal sem közvetve, sem közvetlenül nem érintkez­hettek többé. Az Olt kerületben fellépett egy előkelő nagyiparos, Bukarest főkapitánya, értesítette a konzer­vatív jelöltet, hogy lépjen vissza, a jelöltségtől, mert baja lesz. A jelölt nem tágított. Múlt hó 27-én reggel megjelent Leahu jelölt lakásán Alexandrescu Puiu rendőrprefektus, Sturdza bizalmas embere és fel­kérte, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. A jelölt most sem tágított. A rendőrprefektus letartóztatta őt és tizenhét órai magánzárka után az ügyészség börtönébe kísérte át. Az elti választás lezajlása után az ügyész kijelentette végzésében, hogy a delikvens ellen komoly terhelő adatok nem forognak fenn s a prefektus eljárásának megsemmisítése után azonnal szabadon bocsátandó. A választás napján az egész országban harminc­két konzervatív jelöltnek az elfogatása ellen emeltek panaszt a király kabinetirodájában. Aure­lian belügyminiszter és államtitkárja Ploestiben há­rom napon keresztül kapacitálták a választókat s a konzervativok győzelmét csak emberöléssel, számos kedd, 1901. április 2. letartóztatásokkal és nagy verekedések árán tud­ták meghiúsítani. Giur­ea, Grecescu, Bicu, Viito­­rean és Sandoiu konzervatívoket a választási he­lyiség második emeletéről az utca közepére dob­ták Craiova városában. A szerencsétlenek egy ré­sze kínos szenvedések után meghalt, mások pedig összeroncsolt tagokkal a kórházakban feküsznek. Craiovában ugyanis Take Ionescu volt konzervatív pénzügyminiszter állott szemben a liberálisokkal , ez utóbbiak 743 szavazatból csak 459 választót tud­tak a maguk számára megnyerni. Take Jonescu, a híres politikus megbukott s a lelkiismeretében meg­sértett nép fellázadt a­ liberálisok ellen.. Craiovában a választás véres utcai lázadással nyert befejezést. Turnu-Magureleben az első sorban jelentkezett vá­lasztókat egyszerűen becsukták. Az ilfovi kerületben a konzervatívok több véres összeütközés után ab­­banhagyták a küzdelmet s a jelöltek mindenütt visz­­szaléptek. Alexandria szabad városban egy Colicrava nevű rendőrfelügyelő, közeli rokona Aurelián belügyminisz­ternek, az utca közepén kardjával leszúrta Pe­­nietianu Ilie volt állami hivatalnokot, mert az a konzervatívok jelöltjére szavazott. Colicrava még most is állásában van s a kormány hivatalosan kijelentette, hogy a történtekről még nem bir tudomással. Caxacol­­ban a választókat az adóvégrehajtók kényszerítették, hogy a liberálisokra szavazzanak. Sturdza a választásoknál nyert óriási többségeket nagyon természetesen azzal indokolja, hogy a nép helyesli politikai programmját, azért sorakozik zász­lója alá. KÜLFÖLD. Forradalom Spanyolországban. Madridból jelentik a Köln. Ztg.-nek. Andalúziában forrada­lom ütött ki. Ötezer fölkelő elindult Motrilatóba, ahol fölgyújtotta s elpusztította a tartomány legnagyobb cukorgyárát. A kormány lovassá­got és csendőrséget küldött a felkelők ellen. Barcelonában a felkelők megtámadták a rend­őröket, akik közül többen megsebesültek. A hármasszövetség ügye. A Peterburskija Vje­­domosti a hármasszövetségről cikkezve, a követke­zőket írja: Olaszország közeledik Franciaországhoz és elmondhatjuk, hogy a mi barátunk barátja a mi barátunk is lett. Ez annál könnyebben fog menni, mert sehol a világon sem ütköznek össze Oroszor­szág érdekei Olaszországéval, de még a hármas szö­vetség sohasem, volt Olaszországban népszerű. A szerb kormányválság. Mint Belgrádból írják, most már biztosra vehető, hogy a küszöbön lévő alkotmányrevízió következtében Vuics Mihály kül­ügyminiszter lesz a minisztérium elnöke. Valószínű­­leg még egy másik­ radikális politikus is fog belépni a­ Vuics-kabinetbe és ez alighanem Velimirovics Péter volt miniszter lesz, az igazságügyi tárcát pedig, a­­mely most Jovanovics miniszterelnök kezében van, Sztamenkovics Dragotin volt belügyi osztály­főnök és a legutóbbi szkuptsina volt alelnöke, aki azelőtt a haladópártnak volt tagja, fogja átvenni Jovanovics mostani miniszterelnököt hír szerint a semmitőszék elnökévé fogják kinevezni, Jovanovics Andra ezredest és volt közmunkaügyi minisztert pe­dig rendelkezési állományba helyezik. Törökország bajai. A porta megígérte Szinovjev orosz nagykövetnek, hogy legközelebb megfizeti az Oroszországnak járó 50.000 török fontnyi hátralékos kártérítést és a 43.000 török fontot a háború alatt kárt vallott orosz alattvalók kártalanítására.­­ Szom­baton befejezték Monasztirban a végtárgyalást néhány bolgár vádlott ellen, akiket azzal vádoltak, hogy for­radalmi üzelmekben vettek részt és meggyilkolták Stavre pópát, mert nem akart a macedón bizottság­nak pénzt adni. Az egyik vádlottat halálra ítélték, hármat életfogytiglani és hármat tíz-tíz évi kényszer­­munkára, egyet tíz évi, kettőt három-három évi és­ kettőt két-két évi fogházra ítéltek. TÁVIRATOK: Lisszabon, április 1. Pienar búr tábornok Tho­­marban élénk rokonszenves tüntetés­­tárgya volt. A tömeg e kiáltásokkal üdvözölte őt: Éljen Krüger! Éljen Transzvál függetlensége! Ajaccio, április 1. Az orosz hajóraj a touloni hajóhadszemle után valószínűleg meg fogja láto­gatni az itteni kikötőt. München, április 1. Bülow gróf birodalmi kan­cellár ma délelőtt Berlinből ideérkezett és nemsokára továbbutazott Botzenen át Velencébe. Stuttgart, április 1. Ma nyitották meg a király jelenlétében a német meteorológiai társaság gyűlé­sét. Pernter (Bécs) előadást tartott a viharágyú­­zásról

Next