Alkotmány, 1902. január (7. évfolyam, 1-27. szám)

1902-01-01 / 1. szám

ALKOTMÁNY. 1. szám,­­ Szerda, 1902. január 1. önálló vámterületnek tényleges állapotára, ami pedig egyáltalán nem tartozik az osztrák kormá­nyok óhajai közé. A házszabályok oktrojált mó­dosításával pedig az osztrák kormány, úgy lehet, hogy maga sietteti a magyar kiegyezés elvetését az osztrák parlamentben és ennek összes követ­kezményeit. Amennyire mi megítélhetjük a helyzetet, azt hiszszük, sem Szélinek, sem Koerbernek nincs még határozott terve a közel­jövőre nézve. * Gyürky Ödön, az általa szerkesztett és ki­adott Társulati Értesítő ez évi utolsó számá­ban a következőkben ismerteti a katholikus tár­sadalom feladatait: 1. Meg fogjuk tartani a Harmadik Ka­tholikus Nagygyűlést s évről-évre ezentúl, a katholikus nagygyűlések egész sorozatát, hogy ki ne aludjon soha szívünkben a katholikus lel­kesedés tüze, hogy évről-évre tájékozódást me­rítsünk legfontosabb teendőink, kötelmeink felől. 2. Iparkodnunk kell, végrehajtani a múlt évben tartott Katholikus Nagygyűlés összes határozatait, mert csak így lesznek katholikus nagygyűléseink komoly tényezői a katholikus akciónak. 3. Meg fogjuk tartani a Második Keresztény Szociális Kurzust, ha lehet vidéken, ha nem lehet. Újra a fővárosban, melyen az elméletek szürke kö­dét elhagyva, egészen gyakorlati tevékenység módo­zatairól fogunk tanácskozni. 4. Folytatni fogjuk a vidéki keresztény szövet­kezeti értekezleteket az ország minden részében, hogy elterjeszszük a szövetkezeti eszmét mindenfelé, hogy szövetkezeteinkkel behálózzuk az egész or­szágot. 5. Ki kell építeni a Katholikus Egyesületek Or­szágos Szövetségét egy nagy és hatalmas központtá, hogy meglegyenek eszközei a katholikus akció ve­zetésére, irányítására. 6. Meg kell indítani a katholikus akciót or­szágosan mindenütt. A Katholikus Egyesületek Szövetségének meg kell találnia ennek módozatait. Ha az esperességi kerületi értekezletek — melyeket már egyszer ajánlottunk — nem vezetnek célra, ak­kor az Országos Szövetségnek kell minden esperesi kerületnek egy központi megbízottat kinevezni, ki Országos Szövetséggel karöltve, minden faluban megindítja az akciót. A katholikus akció tehát szépen halad előre.­­Azt mondanunk sem kell, hogy az itt közölt munkaprogramm megvalósításában a munka és az érdem java ismét csak Gyürky Ödön dr­ é .lesz.­­ * Az «Adria»-társaság új szerződésének tárgya­lása alkalmával az «Alkotmány» eleget foglalko­zott ezzel a szerződéssel és mindazzal, ami azzal összefügg. Most a Magyar Gazdák Szem­léjében megjelent egy tanulmány az «Adria» tarifapolitikájáról, mely adatokkal kimutatja, hogy az Adria mily kivételesen kedvező hely­zetet tudott magának teremteni már csak azzal is, hogy a magyar forgalmat jóformán egészen neki biztosították. Az «Adria» értett ahhoz, hogy a vele ver­senyző angol társaságokkal kartellt kötött s az az uj járata, amelynek fontosságát nemrég jó­formán egész sajtónk hirdette s amely Marseille érintésével egészen a marokkói kikötőkig terjed, onnan magyarázható, hogy egy francia hajós­társaság Fiume,Észak-Afrika és Marseille ren­des járatokat akar berendezni s ennek kellett elejét venni. Érdekes, hogy az Adria hivatalos tarifái szerint Marseillebe és Angliába a liszt­­viteldija jóval nagyobb, mint a szabad hajózás­ban Odesszából Rotterdamba, Angliába vagy Marseillebe.­­ Érdekes továbbá, hogy a lisztkivitelnél a kor­­­­mány tonnánként 6 shilling fuvar­díjat eszközölt­­ ki az Adriánál angol kikötőkbe azért, hogy a malmokat az őrlési forgalom megszüntetéséért kárpótolja, de kötelezte őket, hogy a lisztet az­­ Adriával szállítassák olyan kikötőkbe is, hová a fuvardíj szertelenül magas. Ehhez van kötve a budapest—fiumei olcsó viteldij is. Ennél az al­kunál tehát veszit a M. Á. V., keveset, vagy ép­pen semmit sem nyernek a malmok, de annál inkább ura a helyzetnek a mindenható «Adria.» * Apponyi Albert gróf tegnap Pozsonyban el­foglalván a pozsonyi közművelődési egyesület elnöki székét majd utóbb a kulturbanketten egy nagy szónok elek vénei­áj­ával beszélt fokozatosan: a magyar kultúráról, a magyar nemzeti kultú­ráról, az egységes magyar nemzeti kultúráról, az egységes nemzeti célok kultuszáról, sőt visszapillantást is vetett hazánk történelmére... Amit a nemes gróf mondott, az ellen nincs nincs kifogásunk, de van kifogásunk az ellen, amit nem mondott. A nagy katholikus múlttal dicsekvő gróf ugyanis — elfelejtette hangsúlyozni az igazi magyar kultúra leglényegesebb követel­ményét és tartalmát, a keresztény világnéz­etet. Némelyek ezt úgy magyarázzák, hogy az ellen­zéki vezérférfiú helyétől a szabadelvű párti ház­elnök székéig ha nem is messzi, de tekervényes az út. Mi ezt a magyarázatot nem akceptáljuk, azért, mert véletlenül eszünkbe jut, hogy Apponyi gróf tavaly tüzesen beszélt a Szent-Imre-Egye­­sületben a kuruc kath­olicizmusról. Erre a ka­­tholicizmusra pedig nemsokára szükség lesz, nemcsak a kulturegyletekben, hanem azokon kívül is mindenütt. A Pázmány-Egyesület új éve. Az Országos Pázmány-Egyesület választmányi küldöttsége ma délután tisztelgett Margalits Ede dr. egyetemi tanárnál, mint az egyesület nagyérdemű elnökénél, hogy kifejezze neki nagyra­becsülését és szerencsekívánatait az újév alkal­mából. A küldöttséget Kiss János dr. egyetemi tanár­­alelnök vezette. Megjelentek: Cziklay Lajos al­­elnök, Szilday János dr. főtitkár, Auer István titkár, Bonitz Ferenc, lapunk felelős szerkesz­tője, Mihály­fi Ákos dr., Petrassevich Géza és Pelikán Krizsó választmányi tagok. Margalits elnököt Kiss dr. üdvözölte, szívből fakadt sza­vakkal köszönve meg az elnöknek páratlan buz­­góságát, erélyét, tapintatát és áldozatkészségét, melyet az Országos Pázmány-Egyesület felvirá­goztatása körül kifejtett. Végre reá és család­jára Isten áldását kívánta. Az éljenzéssel foga­dott szép beszédre Margalits elnök ezeket mon­dotta : Tisztelt társaim és barátaim! Köszönöm szives szerencsekivánataikat az újév alkalmából és azokat szívből viszonzom! Személyes kultuszt nem űzünk, katholikus közügy szolgálata hozott bennünket össze és tart együtt, azért válaszomban erről kell nyiat­­koznom. A «Katholikus Írók és hírlapírók országos Pázmány-Egyesülete» két évvel ezelőtt jónak látta, hogy engem helyezzen az elnöki székbe, ezen idő óta tőlem telhetőleg igyekszem ezen egyletnek és ez által a magyar katholicizmusnak szolgálni — törek­véseink oda irányulnak, hogy a katholikus magyar írókat és hírlapírókat egy testületbe gyűjtve, anyagi­lag gyámolítsuk, szellemileg céltudatosan irányítsuk, hogy ezen ország, a mi drága magyar hazánk, szel­lemében, intézményeiben ismét keresztényüvé legyen! Törekvéseink ezen végcéljához lassú, de biztos lép­tekkel közeledünk, haladásunkat gyorsíthatná a katholikus közönség nagyobb mérvű pártolása, de semmi körülmények között nem csüggedünk, a fel­emelt zászlót többé le nem teszszük, és ha csak az eddigi arányban haladunk is kitűzött célunk felé, egyletünk mégis már egy évtized múlva is a magyar katholicizmusnak erős vára leszen! Hogy a Szent István által alapított Magyarország ismét kereszténynyé legyen szellemében és intézmé­nyében, a leghelyesebb katholikus politika hazánk­ban — mi ezt valljuk, már sokan velünk tartanak ebben, de távolról sem mindannyian, azért vannak köztünk véleménykülönbségek, de ezek lassan kint el fognak oszlani és a magyar katholikusok egyek lesz­nek, ha ez bekövetkezik, akkor igazán erősek is le­szünk. Addig is keressük azt, ami bensőbben össze­kapcsol egymással és nem azt, ami elválaszt! Ne legyünk gyermekek, ha valaki közülünk valami jót kezd, valami jót folytat, valami jóban fáradozik, ne keressük azt, hogy ki az első kezdeményező, hanem egyetértőleg támogassuk azt, aki a jóban önzetlenül fáradozik — nem vagyunk pogányok, kik a magunk dicsőségét keressük, a magunk hasznát hajszoljuk, hanem katholikusok, kik az Isten dicsőségére és a magyar haza javára munkálkodnak! A beköszöntő új év fontos resz a magyar katholi­­cizmusra, mert ebben dől el a katholikus autonómia sorsa, mely kimondhatatlanul fontos. Adja a jó ég, hogy azon testület, mely ennek megteremtésére hiva­tott, azt politikai és egyéb melléktekintetek nélkül a magyar katholicizmus javára megvalósítsa — akiben szunynyad a katholikus önérzet, abban ébredjen fel, akiben éber, abban erősödjék meg és akkor a siker el nem maradhat! Szomorú dolog, hogy nekünk katholikus magyaroknak a magunk másokéval egy­forma jogainkat ki kell csikarnunk, míg mások ingyen jutottak hozzá. A minuendo licitálás lejtőjére nem szabad lépnünk — vagy vagy ! Tisztelt társaim, kedves barátaim! Ez új évben áldja meg a jó Isten önöket személyükben, család­jukban, minden jóra való törekvésükben! Álljon mellettünk, világosítson fel, támogasson és vezéreljen az ő dicsőségére és magyar hazánk javára való min­den munkánkban és küzdelmünkben! KÜLFÖLD: Merénylet a japán császár ellen. Frank­furtból jelentik, hogy egy New-Yorkon át érke­zett japáni távirat szerint egy Tschoran nevű német ember a mikádó közelébe férkőzött és töltött revolvert fogott reá. A merénylőt azon­ban, aki valószínűleg őrült, lefogták, még mi­előtt fegyverét elsütötte. Németország és Venezuela összekoccanása. New-Yorkban elkerülhetetlennek tartják Németország ener­gikus eljárását Venezuela ellen. Németország több venezuelai vámállomás megszállásával rá fogja kényszeríteni Venezuelát, hogy a német hitelezőknek járó negyven millió márkát visszafizesse s ugyanazt az eljárást fogja követni, amelyet Franciaország követett néhány héttel ezelőtt Törökországgal szem­ben. Németország nem fog forma szerint háborút üzenni és a vámállomásokon kívül semmiféle terü­letet sem fog megszállani, sőt ezeket az állomásokat is el fogja hagyni, mihelyt a lefoglalt vámbevételek a németek követelését fedezi. Roosevelt elnök ki­jelentette, hogy nem látja ugyan szívesen, ha ma­gánkövetelések behajtására állami hatalmat vesznek igénybe, de Németország és Venezuela szuverén álla­mok, amelyeknek vitás dolgaihoz az Egyesült­ Álla­moknak semmi közük sincsen, amíg Németország nem szándékozik amerikai területet állandóan meg­szállni. Az összes lapok azt hiszik, hogy Németor­szágnak Venezuela miatt nem lesz konfliktusa az Egyesült­ Államokkal, de az Egyesült­ Államok kor­mánya mégis helyesen cselekszik, hogy óvatosságból hajórajt küld a nyugat-indiai vizekre. Az Egyesült­ Államok kormánya különben semmiképpen sem fog beavatkozni Németország megfelelő törekvéseibe, hogy követeléseinek érvényt szerezzen. Roosevelt elnök, mint tudják, elítéli a néhány újság által űzött szenzációhajhászatot. A szocialisták gyűlése. Tegnap este a szocialista iroda tagjai Van der Velde elnöklésével Brüsszelben nagy gyűlést tartottak. Singer német birodalomgyű­­lési képviselő a német szociáldemokraták küzdelmé­ről beszélt a vámtarifa ellen. Quelch, a londoni szocialista föderáció tagja kijelentette, hogy az angol szocialista munkások a háború ellen vannak. Vaillant (Franciaország) hangoztatta, hogy a francia szocialisták, ha megoszlanak is, a közös célt nem tévesztik szem elől. Herrend egyetemi tanár (Chicago) az Egyesült­ Államok trusztjainak és plutokráciájának visszaéléseit kárhoztatja. Napirendet fogadtak el, mely szerint az Európát pusztító gazdasági válság az anarchikus termelési rendszer következménye, amelynek a szocializmus véget fog vetni. A szerb válság. A szkupstinában tegnap nagyon lármás jelenet volt. A liberális Velikovics, Sándor királynak előbbi kabinetfőnöke, az új egyesületi tör­vény tárgyalásánál a képviselők nagy nyugtalansága

Next