Alkotmány, 1902. március (7. évfolyam, 52-77. szám)
1902-03-01 / 52. szám
ALKOTMÁNY. 52. szám. költségvetésébe is illő kérdést, a képviselők számának kérdését. Összevetve az egyes alkotmányos államok választóinak és képviselőinek számát, Magvarország■nák van aránylag a legkevesebb választója és a legtöbb képviselője. Hát ennek az aránynak megfordítva kellene leírni. A választójog szabályozása által a választók számát hatalmasan fel kell emelni (bármennyire ágaskodik ez ellen Széll Kálmán), a választókerületek szabályozása által pedig a képviselők számát le kell szállítani. Mennél nagyobb egy kerület és mennél több választója van, annál nehezebb lesz bizonyos pénzes jelöltekre nézve a költekezés, a korrumpálás, (mert 1000 embert itatni könnyebb, mint 10 ezret) és annál nehezebb lesz a hivatalos apparátusra nézve a terrorizálás. És végül, ha kevesebb lesz a képviselő, kevesebb lesz az országgyűlés évi költsége is, kevesebb lesz tehát a nép megterhelése. A harmadik nevezetes tétel, amelynek tárgyalását a t. Ház ma csak megkezdte, az új országház építési költségeinek folyó évi részlete: 1.700.000 korona. Itt Bartha Miklós és Rakovszky István irgalmatlanul rámutattak bizonyos machinációkra. A dolog a Tisza-éra egyik legsötétebb pontja. Dolgozott itt a protekció a Tisza-telkek eladásától kezdve a legkisebb pallérig. Pocsékolták itt a pénzt, akár az Adriába dobták volna. Mikor elhatározták a nemzethez «méltó» új országház építését az 1884. évi XIX. törvénycikkben ezen törvény indokolása szerint az építés költségei kerek számban 11.000.000 koronában állapíttattak meg és kimondatott a törvényben, hogy az épület tiz év alatt befejezhető legyen. Azóta elmúlt tizenhét leány Corneanéé, míg a vu és a barna kis leány az elhunyt asszonyé. És ime az apjuk, hogy sir, éki, mint egy asszony, hogy szinte fáj az embernek a szíve, ha rá néz. Ugyan te öreg mit nézel olyan ravaszul ? A fiuk már az első naptól fogva megbarátkoztak egymással — mert hát olyanok a gyerekek. Tudom mit gondolsz. De hogy a két fájdalomtól elborult lélek között, valami szerelemféle volna... Őrültség ilyesmire gondolni is. Ugyan mit csóválod a fejedet! Nem látod, hogy nem is ismerik egymást? Számukra már nem létezik sem a világ, sem az élet. És tegyük föl, hogy meglátják egymást, hogy megismerkednek és hogy beszédbe ereszkednek ... Mit mondhatnának egymásnak? Hisz két sír van a szivük közt . .. A nap, a nyári reggel napja életerőt lövel, meleg és jótékony fény száll le a földre, a föld párolog. A fák hullatják virágjaikat, a levegőben van a szerelem. — Bocsánat, nagysád... ha nem csalódom,ez a napernyő az öné. — Köszönöm. Mindketten lesütik szemeiket, azután egy könnyed főhajtás, de ő nagysága kissé elpirult. A gyerekek szájukra teszik ujjaikat és csókokat küldenek egymásnak. Simon bácsi utánuk néz és mosolyog, mint az a ravasz ember, aki mindent ért és hallgat. Egy őszi napon, a gyerekek mindhárman szépen kézenfogva jöttek ki a kapun. Pár lépésnyire utánuk, lassan, karonfogva mentek, kisírt szemekkel ... a három gyerek szülői. Vastag harasztréteg takarja a két sirt és Simon bácsi már nem söpri le róluk a harasztot. Csak mikor elmegy mellettük, bólingat a fejével és morog: ■ — Lám, tudtam én, hogy el fognak titeket felejteni... Románból fordította: Popa József. .sovány esztendő, amelyek azonban bizonyos elemekre nézve kövér esztendők lehettek, mert az uj országház ma sincs befejezve, költségei pedig megközelítik az előirányzott 11.000.000 háromszorosát. Egészen eltekintve attól, hogy ez az új épület a jó ízlésnek és célszerűségnek valóságos karrikatúrája, önként is felmerül a kérdés: mi történt itt ? Kit illet az elpocsékolt milliókért a felelősség? Mindenesetre az 1884-ki törvény végrehajtásával megbízott miniszterelnököt: Tisza Kálmánt és Széll Kálmánig minden egyes utódját. Az egyre szegényedő nép véres adókrajcárjainak könnyelmű elpocsékolását nem nézheti nyugodtan senki, legkevésbbé a képviselőháznak kötelességtudó része. Reméljük, hogy alkalom fog nyúttatni Széll Kálmánnak, hogy még holnap nyilatkozzék az új országház ügyéről. 2 Budapest, febr. 28. A képviselőház holnap délelőtt 10 órakor ülést tart, amelyen folytatják a kisebb tárcák költségvetésének tárgyalását. Szólásra fel vannak jegyezve Szederkényi Nándor és Molnár Jenő, Hegedűs Sándor lemondása. A drága félhivatalos cáfoló masinák a minap holmi «klerikális» lapok pium desideriumára iparkodtak visszavezetni azt a nemrég, az Alkotmányban is megjelent hírt, mely szerint Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter hamarosan lemond. Azt állították akkor a félhivatalosak, hogy Széll Kálmán Hegedűs Sándorral ez idő szerint szolidárisabb, mint valaha és hogy Hegedűsnek nincs semmi oka lemondani. Ma pedig jelenthetjük azt a tényt, hogy Hegedűs Sándor immár írásban is átnyújtotta lemondását Széll Kálmánnak, aki azt pár sajnálkozó szó kíséretében sietett átvenni. A lemondás azonban rövid időre függőben hagyatik: Hegedűs csak a kereskedelmi költségvetés letárgyalása után adja át helyét annak, akit Széll Kálmán kinevezés végett máris az uralkodó elé terjesztett — Hordászky Nándornak, Beöthy Ákos és a kassaiak. A kormánypárti sajtó nagy gaudiummal közölt némely híreket, melyek szerint a kassai választópolgárok a bizalmatlanság bizonyos jeleinek adtak kifejezést Beöthy Ákossal szemben Széll Kálmánt támadó nagy parlamenti beszéde miatt. Erre vonatkozólag azok nevében, kik Beöthy Ákost kassai képviselőnek megválasztották, a függetlenségi párt vezetősége kijelenti, hogy az úgynevezett bizalmatlansági nyilatkozatot Kassa városának igen jelentéktelen és a választásban semmi szerepet nem játszó elemei hozták nyilvánosságra. Sapienti satis konverzió. Lukács László pénzügyminiszter ma a képviselőház miniszteri szobájában hosszabb kihallgatáson fogadta Kornfeld Zsigmondot, a hitelbank igazgatóját, kivel a konverzió terve felől tanácskozott. A képviselőház zárszámadási bizottsága ma délután ülést tartott, melyben Nagy Sándor referálása alapján elintézte az igazságügyminisztérium 1900-ik évi zárószámadásait. A bizottság szerdán tartandó ülésének napirendjére a vallás- és közoktatásügyi tárca zárószámadásainak tárgyalásait tűzte ki. A zichyfalvi petició. A Kúria hatodik napja tárgyalja a zichyfalvi képviselő, Karácsonyi Jenő gróf mandátuma ellen beadott petíciót. Ma a választók védője, Petlak Győző dr. nagybecskereki ügyvéd szólott s kérte a petició elutasítását. Vesztegetéssel vádolta Dániel Lászlót s hangoztatta, hogy Karácsonyi gróf megtiltotta a gazdatisztjeinek, hogy a választásba avatkozzanak. Verekedés és gyújtogatás is történt s mindezt a Dániel-párt rendezte. Szombat, 1902. március 1. ORSZÁGGYÜLÉS, Budapest, febr. 28. Ma áttért a képviselőház a kisebb tárcák költségvetéseinek tárgyalására. Az udvartartás költségvetése ellen a függetlenségi párt intézett heves támadást. Nessi Pál és Ráitkay László túlságos páthoszszal kifogásolták a tételt, különösen azért, mert az udvartartásban nem domborodik ki kellőképp a magyar nemzeti jelleg. Széll Kálmán «röviden» válaszolt a felszólalásokra, mire a tételt megszavazták. A kabinetiroda tételénél ugyancsak Nessi Pál szólalt fel s azt akarta, hogy rendeljék ezt az irodát valamelyik minisztérium fönhatósága alá. Széli válasza után azt is megszavazták. Nagyobb vitára adott alkalmat a képviselőház költségeinek tétele. Az állandó új országház költségeit vette szigorú bírálat alá Bartha Miklós. Ez a ház immár hamincnégy millió forintba kerül s ha készen lesz, nem lesz benne köszönet, mert tele van ízléstelen durvaságokkal. A festmények trágárak s minden kritikán aluliak. Maga a berendezés célszerűtlen és minden józan felfogást nélkülöző. Csatlakozott Bartha Miklóshoz Rakovszky István is, aki temperamentumos beszédében a túloldalt tette felelőssé az új országháznál elpocsékolt milliókért, melyeket a szegény adózó nép fillérjeiből harácsoltak össze. A miniszterelnök válaszolt a támadásokra s a legtöbb kifogásban igazat adott a felszólalóknak. A vita folytatását holnapra halasztották Részles tudósításunk a következő: A képviselőház ülése. Elnök: Apponyi Albert gróf, utóbb Tallián Béla. Jegyzők: Teleki Sándor gróf, Nyegre László és Farkas József. Elnök: Bemutatja a Kúria átiratát, mely szerint a Szentiványi Gyula ellen beadott kérvényt a Kúria elutasította. Barcsay Kálmán egészségének helyreállítása célából egyhavi, b. Petricsevich Horvát Arthur ugyancsak egészségi okokból kéthavi szabadságot kér. (Megadatik.) Bemutatta a miniszterelnök átiratát, melyben értesít, hogy az 1889: VI. t.-c. 14. §-a, valamint az 1890. évi V. t.-cikk 3. §-a rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujoncsutalók menynyiségének 1902. év végéig való fentartásáról, továbbá az 1902. évben kiállítandó újoncok megajánlásáról szóló törvényjavaslatok ő Felsége által szentesíttetvén, azok, mint ez idei I. és II. törvénycikkek az országos törvénytár utján kihirdettettek. Bemutatja a szamosujvári tanítóknak kérvényét, a tanítói fizetés méltányos rendezése iránt. Siró Lajos, a DC. bíráló bizottság elnöke bejelenti, hogy Rakovszky István megbízó-levelét a csornai kerületre nézve és Bruckner Vilmos dr. megbízó-levelét a nagyszebeni első kerületre nézve tárgyalás alá vette a bizottság és őket végleg igazolt képviselőknek nyilvánította. Forgách Antal gróf beterjeszti a kérvényi bizottság által letárgyalt kérvények második sorjegyzékét. Következik a költségvetés részletes tárgyalása. Az udvartartás tételénél Nessi Pál hangoztatja, hogy nincs magyar udvartartásunk. Van ugyan királyi várpalotánk, magyar udvarnagy, az osztrák udvar is lerándul néha Budapestre, de ez nem udvartartás. Kérdi, milyen célból tett a 9 millió korona felvéve a költségvetésbe, ha nem költenek el ennyit Magyarországon? Kérdi továbbá, felemelik-e a civillistát? Óhajtaná, hogy gyakrabban legyen szerencsénk a trónörököshöz s a többi főhercegekhez. Nem fogadja el a költségvetést. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Rátkay László nem szavazza meg az udvartartás költségvetését, amely szóló szerint nem magyar. A valóságos belső titkos tanácsosok esküt tesznek le. Kérdi, mi annak az eskünek a tartalma. Gyanúja az, hogy az eskü tartalma nem áll összhangzásban a magyar alkotmánynyal. Keserű azt végignézni a magyar történelemben, hogy mi a sorsa azoknak, akik a magyar szabadságért küzdöttek. Kossuth száműzetve halt meg, Széchényi megőrült, Teleky öngyilkos lett. Függetlenségünket nem bírtuk kivívni, nem, mert a dinasztia nem akarta azt. De magyar udvartartásunk sincs, bár milliókat áldozunk érette. Alert a magyar király nem Budapesten tartja udvarát, hanem" Bécsben s ha meg is jelenik Budapesten