Alkotmány, 1902. július (7. évfolyam, 155-181. szám)
1902-07-01 / 155. szám
ALKOTMÁNY. 155. szám. 2 Kedd, 1902. júliusi beteg ember, akinek mindene fáj s nem érez magában erőt a felkelésre sem. Gyógyulni akarunk, adjanak nekünk nyugalmat, hogy kiheverhessük a bennünk emésztő kórságot. Tiz esztendő alatt talántalán kitisztulunk a liberális infekcióból s összeszedjük magunkat valamely erőteljesebb politikára. Budapest, junius 30. A miniszterelnök Bécsben. Széll Kálmán miniszterelnök ma reggel Rátótról Bécsbe érkezett. A miniszterelnök a király isdhli utazása előtt jelentést tesz a koronának a folyó ügyekről. Osztrák politikai körök tudni vélik, hogy Széli és Koerber közt ez alkalommal valamelyes tárgyalások lesznek. A bécsi Montagszevue szerint Széli maga nem támaszt nehézségeket, azonban egyes magyar szakminiszterek nem akarnak engedni a nyersanyagok és a marhavámok dolgában. Bécsből táviratozzák. Ő Felsége Széll Kálmán miniszterelnököt a mai nap folyamán ismételten hosszabb kihallgatáson fogadta. A kvóta. A hivatalos lap vasárnapi száma királyi kéziratot közöl, mely a kvótát arra való hivatkozással, hogy a kvótára vonatkozó egyezmény a két ország között nem jött létre, az 1867. XII. t.-cikk alapján egy év tartamára való érvénynyel 663/46 —333/19 százalék arányban megállapítja. A királynak a kvótára vonatkozó kézirata megjelent tegnap a bécsi Reichsgeselsblatt-ban is. A szobránci kerület. Mint félhivatalosan jelentik, a Köröskényi Elek elhunytéval megüresedett szobránci kerületben a szabadelvű párt véglegesen gróf Sztáray Sándor jelölésében állapodott meg, Csongrád és Tápé. A csongrádi és a tápéi kerületekben előfordult választási visszaélések megvizsgálására a parlament tudvalevőleg egy-egy vizsgálóbizottságot küldött ki. A bizottságok elhatározták, hogy a vizsgálatot csak az aratási munkák befejezésével kezdik meg, mégpedig a tápéi kerületben szeptember 9-én. Választási ügyek a Kúrián. A március 5-én Szolnokon képviselővé választott Kiss Jenő dr. ellen beadott petíció dolgában a Kúria annak idején elrendelte a vizsgálatot. A királyi tábla Lenk Gyula bírót bízta meg a vizsgálattal, aki július 5-én kezdi meg a kihallgatást. A zirci néppárti képviselő, Udvary Ferenc ellen beadott petíciót szeptember 25-én fogja tárgyalni a Kúria. A kereskedelmi szerződések. Az osztrák-magyar politikai körök azután, hogy osztrák részről a kereskedelmi szerződéseket fölmondták, a szerződések utóbbi megkötésének esélyeivel foglalkoznak. A kereskedelmi szerződések lejáratának határidői a vonatkozó törvényekben a következőképpen vannak megállapítva: A pancsovai kerület kettéválasztása. Pancsova sz. kir. város törvényhatóságának érdekes kérvénye érkezett ma a képviselőházhoz. Az iránt kérvényeznek ugyanis, hogy a pancsovai választókerületet, amelyhez Pancsova városán kívül több község is tartozik, ketté oszszák és Pancsova városa, mint külön törvényhatósági terület, külön válaszszon országgyűlési képviselőt Az állami tisztviselők fizetése. Egy lap a pénzügyminiszternek az egyes szakminiszterekkel az állami tisztviselők fizetésrendezése dolgában való végleges megállapodásáról írt. A félhivatalos M. N. kijelenti, hogy a fizetésrendezés dolgában egyáltalán nem történt végleges döntés s az erről szóló közlemények, a részletekkel együtt koraiak. A szerb egyházi kongresszus, Karlócáról jelentik. A szerb nemzeti egyházkongresszus mai ülésén több Belgiummal Bulgáriával ilseresk. egyezség.) Dániával Németországgal Franciaországgal Görögországgal Angliával Olaszországgal Hollandiával Norvégiával Romániával Oroszországgal Svédországgal Svájccal Szerbiával Spanyolországgal Törökországgal Egy, .Államokkal Megkötve: Lejárat. Szerződés neme; legtöbb kedvez- 1891. dec. 6. 1903. dec. 31. mény és tarifa* megállapodás 1896. dec. 21. 1902. dec. 81. » 1887. marc. 11. íeIm°eI^,azuta a legtöbb kedv. legtöbb kedvez-1891. dec. 6. 1903. dec. 31. meny és tarifamegállapodás 1874. febr. 18. felmj”]dév után legtöbb kedv. 1887. ápr. 11. felni, után 1 év 1878. dec. 5 és felmondás » 1877. nov. 26. után 1 év » legtöbb kedvez 1891. dec. 6. 1903. dec. 31. mény és tarifamegállapodás1867. márc. 26. felni, után 1 év legtöbb kedv. 1873. nov. 3. felni, után 1 év » 1893. dec. 21. felni, után 1 év » 1894. máj. 18. 1903. dec. 81. » 1873. nov. 3. felni. után 1 év 1891. dec. 10. 1903. dec. 31. 1892. aug. 9. 1892. jan. 29. 1862. máj. 22- 1881. ápr. 10. 1903. dec. 31. felni. után félév lejárt, de mégis érvényben felmután 1 év legtöbb kedvezmény és tarifamegállapodás a legtöbb kedv. De donképpen el se tudja képzelni, micsoda históriák lehetnek azok, miken akkora embernyi ember annyit gyötrődhetik. Mert úgy tessék ám venni, hogy a gyereknek bajsza is van már. — Micsoda ? — hangzott a kiváncsi kérdés a korcsmárosné részéről. — Pedig még milyen! — Müven no ? — Akkora, hogy Csutora Gyuri ha kirakná enyves vesszőnek, hát kányát foghatna vele. A bizony. — Ah ? — csudálkoztak valamennyien. — És milyen fessen áll! .— Az enyém is áll, ha kisodoriatom — kezdtepödörni az öreghiró bajuszát. — Hallgass, János — torkolta le Borbás Mihály a sógorát — a te bajszodért garast sem adnának Pesten. — Mintha bizony a fiad bajuszáért valami sokat adtak volna! — Adtak-e ? Az egész város dámái bele voltak bolondulva. — Ne mondd! — piszkálta az öreghiró Borbás sógort. — Mondom biz’ én — pattant föl Borbás — , egyet azután el is jegyzett magának. — És van is valamije? — Van hát. A szépségének párja nincs az egész világon! A fiam mondta: az arca harmat, haja sötét, a szeme fénylő, mint a karbunkulus. — Jól van jól — szakította félbe a lelkes apát sógora — én arra volnék csak kiváncsi, van-e Valamije? — Van, persze hogy van ?— erősítette Borbás kizökkenve a türelméből — selyem a szoknyája, bársony a reklije . .. — Még mindig nem értesz. Arra volnék kiváncsi, ki veszi annak a dámának a selyem szoknyát, bársony reklit? hiány hold a földje? Futja-e abból? — Hogy . . . hogy «— akadozott a boldog apa — hogy hány hold a földje . ..? — No igen — verte a vasat tovább is az öreg bíró — abból szeretném megítélni, ha várjon olyan sokra becsülték-e a fiad bajuszát. Én kaptam a feleségemmel húsz holdat, azért volnék rá kiváncsi és most már negyedszer kérdem, hány holdja van a fiad menyasszonyának ? — Azt ... azt én nem tudom, soha nem is kérdeztem — felelt révedező tekintettel Borbás Mihály. — Ne tessék! Herceg és semmit se tud. —De megtudom — pattant föl a büszkeségében sértett apa. — Eredj csak mindjárt — biztatta a biró — mert tudod, sógor, mi nagyon kiváncsiak volnánk rá, mennyit ér a fiad bajusza. — Jól van — fújtatott Borbás Mihály — nyomban megyek, megkérdem tőle. — És ha nem lesz fél zsák vetőre valója annak a menyasszonynak? — Akkor! — tört ki baljóslatú fenyegetéssel — akkor megölöm azt a kölyket ... Egy órával később összefutott a fél falu Borbás Mihály háza előtt. Azt mondták, a gazda megbolondult, nem is lehetett az különben, mert hát okos ember csak nem kergeti fejszével a tulajdon édes fiát, kiben eddig mindenkoron apai öröme, kedve tellett, petíciót intéztek el. Az ülés ma csak fél 11 órakor vehette kezdetét, mert sok kongresszusi tag hiányzott. Az elnökség táviratilag hívta be a meg nem jelent tagokat. AUSZTRIA. Osztrák tartománygyűlések. A cseh tartománygyűlés ma Wüstnek azt az indítványát tárgyalta, hogy a tartománygyűlés foglaljon állást a komló vámjának a német birodalomban tervezett emelése ellen. Az indítvány felszólítja a kormányt, hogy az új kereskedelmi szerződések megkötésénél erélyesen védje meg az osztrák komlótermelés érdekeit. Schreiner az agráriusok kívánságainak figyelembevételét követelte. Azután hosszabb vita fejlődött. A galíciai tartománygyűlés mai ülésén meginterpellálták a kormány képviselőjét a lengyel címzésű leveleknek a porosz postahivatalok részéről való visszautasítása tárgyában. Azonkívül indítványt nyújtottak be az északi vasút államosítása tárgyában. KÜLFÖLD: Újabb merénylet a kongregációk ellen* Táviratainkban már röviden volt szó arról, hogy Combes, a francia kormány új feje 120 olyan intézet becsukatását rendelte el, amelyek kongregációk vezetése alatt állanak. Most bővebb adatokkal szolgálhatunk. A 120 új intézetet a kongregációk 1901. július elseje után alapították, tehát a kongregáció-törvény életbelépése után, ami tanúságot tesz a francia szerzetesrendek páratlan életképessége mellett. Az intézetek nagyrészt iskolák, s azért képeznek nagy szálkát a francia szabadkőművesek szemében, akik a katholikus iskolákat tudvalevőleg mindenáron tönkre szeretnék tenni. Az uj intézetek vagy negyven megye között oszlanak meg s a kongregációk amaz új törvény értelmében nem kértek felhatalmazást az államtanácstól a megnyitásukra. Ezenfelül azonban még vagy 180 más fajta új intézetet nyitottak meg a kongregációk, hanem ezeknek megalapítására kértek felhatalmazást; ezt azonban mindez ideig nem kapták meg az államtanácstól. Megjegyzendő, hogy mind a 300 intézetet olyan kongregációk alapították, amelyeket 1901 július 1-je után engedélyezett az államtanács. Még azt kell fölemlíteni, hogy a törvény intézkedése homályos arra vonatkozólag: váljon a régi és létjogosult kongregációknak van-e joguk az államtanács megkérdezés© nélkül új intézeteket alapítani. A minisztertanács kimondotta, hogy nem s erre csukták be a 120 iskolát, a többi 180 intézetnek ügye még függőben van. Szóval főleg a katholikus iskolák ellen folytat háborút a szabadkőműves kormány s az első csapást mindjárt az uj iskolákra most mérte. A hármasszövetség megújítása. A hármasszövetség megújításával foglalkozva a Figaro a következőket írja: Teljes megnyugvással fogadjuk a hármasszövetség megújítását. Tudomást veszünk békés jellegéről, melyet nem lehet gyanúsítani és hívek maradunk emlékeinkhez, amelyeket senki sem törölhet ki. A Gaulois azt tartja, hogy a hármasszövetség ma már nem egyéb formalitásnál, melyet megnyítanak, hogy a szokásból ki ne jöjjön. A Petit Parisien ezt írja: Bár a szerződés záradékai változatlanok, a hármasszövetségnek még sincs meg az a harcias jellege, mint azelőtt. A Petit Republique megjegyzi, hogy a hármas szövetség lényege szükségképpen módosul. Olaszország most aligha fog támogatni franciaellenes politikát. Az Auborite azt mondja, hogy nem lehet komolyan venni azt az állítást, hogy a hármas szövetség pusztán formális egyezménynyé vált minden jelentőség nélkül. Olaszország tudja, hogy Franciaország más eredményt várt a francia-olasz közeledéstől. A temps így is A szerződés lényege és szelleme nem lehet többé olyan, amilyen a kettős szövetség alakítása, az osztrák s magyar-orosz és francia-olasz közeledés és a hármas szövetségi hatalmak közt felmerült kereskedelmi politikai nehézségek előtt volt. Hasonlóan nyi-