Alkotmány, 1904. március (9. évfolyam, 52-78. szám)

1904-03-01 / 52. szám

ALKOTMÁNY. 52. szám,­­ Kedd 1904. március 1. Budapest, február 29. A képviselőház holnap délelőtt tíz órakor ülést tart, melyen megállapítják a szerdai ülés napirendjét A bodajki pótválasztás. A bodajki választó­­kerületben megfeszített erővel dolgozik a nép­párt. Minél jobban közeledik a választás napja, annál izgatottabb lesz a hangulat a kerületben. Kovács Pál országgyűlési képviselő kiséri a jelöltet kortesutjában. A néppárti polgárok ren­dületlenül állanak. Hatalmas tüntetést rendeztek a választók Zichy Aladár gróf és Rakovszky István képviselők tiszteletére, akik vasárnap Öndódon és Moórott beszéltek sok ezer ember előtt A két népszerű vezérférfi megjelenése egészen felvillanyozta az egész kerületet. Zichy és­­Rakovszky beszédének a hatása sokáig meg fog maradni a nép emlékezetében, Gut-Tamási községből eddig csak a szavazók harmadrésze volt néppárti, most fehér zászlóval fognak be­vonulni, annak a jeléül, hogy valamennyien nép­pártiak. A 48-as párt szavazói az első válasz­tási mozgalom alkalmával több ízben inzultálták a kormánypárti szavazókat és magát a jelöltet, is. Noha a székesfejérvári liberális újságok mindent elkövetnek, hogy a 48-as ellenzé­kieket leszavaztassák a 67-es kormánypárti jelöltre, erős a bizodalmunk, hogy a liberális pártok polgári házassága ezúttal nem fog úgy sikerülni, ahogy a szabadelvű kormánypárt je­löltje és kortesei óhajtják. A központi választ­mány falragaszokon kihirdette, hogy a községek a következő sorrendben fognak szavazni: Az I. bizottságnál: Bodajk, Csákberény, Csókakő, Gánth, Köhányás, Veleg, Moór. A II. bizottságnál: Ba­linka, Csoór, Falu-Battyán, Gut-Tamási, Iszka- Szent-György, Isztiméd, Jenő, Keresztes Kis- Keszi, Kuti, Moha, Nádasd-Ladány, Szabad- Battyán, Szent-Mihály, Urhida, Ondód, Bakony- Sárkány, Seréd. A néppárt szép kilátásokkal in­dul a választási küzdelembe. A döntés minden­esetre a 48-as párt magatartásától függ. Bánffy félre beszél. Bánffy báró véres kardot hordoz körül, harcba szólítja a protestánsokat. Panaszkodik, hogy hiányzik a protestánsokban a «bátorság, a lélek ereje és míg a múltban a «bibliára támaszkodva védte a szabadságot», addig ma a protestáns «egyház», mely a magyar államban a szabadelvűségnek és nemzeti érde­keknek oly nagy szolgálatot tett, szinte elvérezni látszik és erőtlennek mutatkozik felvenni a har­cot a nemzetközi klerikalizmus támadásával.»­ogy látszik Bánffy, a hős ” rémképeket lát. Hadakozik Don Quijotte módjára nem létező ellenségekkel s igy akar magának hősi nevet szerezni. Nem is foglalkoznánk ezzel a «Debreceni Protestáns Lap»-ban megjelent harci riadóval — melyet «cura pastoralis» vezénylete alatt bocsá­tott világgá — ha a dolog nem oda lyukadna ki, hogy követelni kell, hogy a kormány az 1848. évi XX. törvénycikk rendeletének ele­get téve, rendezze végre a kérdést — melyet azonban Bánffy, mikor az 1898. XIV. t.-cikket meg­alkotta a lelkészi jövedelmek kiegészitéséről, maga sem mert rendezni. Bánffy azt vallja az 1848. t.-cikkről, «hogy midőn a törvényhozás azt meg­alkotta, belátta, hogy a törvényesen bevett min­den vallási felekezet között a tökéletes egyenlő­séget és viszonosságot törvényesen megállapí­totta, akkor a vallásfelekezetek álladalmi fede­zéséről is gondoskodnia kellett.» Bánffy nem beszél világosan. Nem mond­ja ki, hogy az egyen­lőséget jogi, politikai, vagy vagyoni tekintetben is érti-e, pedig e törvénycikk végrehajtásának mikéntje ettől függ. Mi, megvalljuk őszintén, hogy Bánffyt legutóbbi nyilatkozatai után, sőt eme cikke után is, eltekintve a félrebeszéléstől, jobbnak tartjuk, mint talán megérdemli. Mert ha nem ra­­vaszkodik s szavait elhinni lehet ő «az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtását a törvényesen bevett összes vallásfelekezetek meghallgatásával­ akarja megcsinálni. Ennek értelme pedig nem lehet más, minthogy mindenkit jogaiban sértet­lenül meghagyjanak s az á­lom csak segélyekkel támogassa a vallásokat. Csakhogy Bánffy a «val­lásfelekezetek meghallgatása» alatt azt is ért­heti, hogy a «protestáns egyházak» kívánsága­i szerint járjon el a kormány. S mivel ezt a ki­vánságos mi nem ismerjük, de Bánffy olyan harci riadóhoz mellékelte, melyben a «nemzet­közi klerikalizmus» ellen szólít fegyverre, kény­telenek vagyunk azt hinni, hogy Bánffy is a fanatikus protestánsok táborához szít és azok­nak követeléseit teszi magáévá. Bánffy tehát, ha becsületes szándéka van, beszéljen világosabban, fantomokat ne kergessen, azzal pedig ne dicse­kedjék, hogy a protestantizmus a szabadelvűség­nek mennyi szolgálatot tett, mert ugyanakkor azzal dicsekszik a «cura pastorális» szirén hordozója, hogy a protestantizmus mennyit ár­tott a kereszténységnek. A választói jog reformja érdekében március kö­zepétől a hónap végéig az egész országban statisz­tikai adatokat fognak gyűjteni. Ebben a munkában kis- és nagyközségekben az elemi iskolai néptaní­tók, mint összeíró biztosok fognak résztvenni és ezért statisztikai laponként 4 fillér állami díjazásban részesülnek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter legújabb rendeletével megengedte, hogy az összeírás ideje alatt az elemi iskolákban a tanítás három összeírási napon szüneteljen. A miniszter a városi és egyházmegyei hatóságokat színtén felhatalmazta, hogy saját iskoláikban három napi szünetet engedé­lyezzenek. Kereskedelmi szerződésünk Németország­gal. A kereskedelmi szerződések ügyében egybe­hívott konferencia tegnap délután 2 órakor ült össze Bécsben Goluchowski gróf külügyminiszter elnöklete alatt. Az értekezleten Tisza gróf és Koerber dr. miniszterelnökökön és Szögyény- Manch berlini osztrák-magyar nagyköveten kí­vül részt vettek magyar részről Lukács pénz­ügyminiszter, Hieronymi kereskedelmi miniszter és Tallián földmivelésügyi miniszter, osztrák részről: Böhm-Bawerk lovag pénzügyminiszter, Call báró kereskedelmi miniszter és Giovanelli báró földmivelési miniszter. Ezeken kívül jelen voltak: Suzzara lovag külügyi osztályfőnök, Mihalovich külügyminisztériumi udvari és mi­niszteri tanácsos, Andreánszky báró magyar pénzügyi államtitkár, Bíró magyar kereskedelmi miniszteri tanácsos, Lestyánszky és Ottlik ma­gyar földmivelésügyi miniszteri tanácsosok, Stib­­rai dr. osztrák kereskedelmi minisztériumi osz­tályfőnök, Beck báró osztrák földmivelésügyi osztályfőnök és Vössler lovag osztrák kereske­delmi miniszteri osztályfőnök. A jegyzőkönyvet Prinzig lovag cs. és kir. konzul vezette.­­­­A «N. Fr. Pr.» mai esti lapja szerint Szögyény- Marich László berlini nagykövet a konferencián expozét terjesztett elő a kereskedelmi politikai helyzetről, amelyben elmondta nézetét arról, hogyan fognak a kereskedelmi szerződési tár­gyalások Németországgal alakulni. Az expozé felolvasását hosszú eszmecsere követte, amely­nek során hangsúlyozták, hogy kedvező állat­egészségügyi egyezményt kell kieszközölni és azt legális módon keresztül kell vinni. A mi­nisztertanács végre abban egyezett meg, hogy a vám- és kereskedelmi konferenciát már­cius másodikára hívja össze. A konfe­rencián elő fogják terjeszteni az osztrák és magyar kormánynak a fennálló szerződés megváltoztatására vonatkozó részletes javasla­tait és a német birodalmi kormányhoz intézendő választ megszerkesztik. A vám- és kereskedelmi konferencia osztrák megbízottai ma délelőtt az osztrák kereskedelmi minisztériumban hosszú értekezletet tartottak, amelyen a­ szerdán meg­nyitandó konferencia anyagát alaposan meg­beszélték.­­ A miniszteri konferencián — mint a A­. IV. Tagblait jelenti — Szögyény-Marich nagykövet azt is elmondta, hogy a német kor­­mány nézete szerint a kereskedelmi szerződés, tekintettel a németországi áramlatokra és párt­viszonyokra, nagy nehézségekbe fog ütközni. — Szögyény-Marich nagykövet a délután 4 óra­kor végződő konferencia után rögtön visszauta­zott Berlinbe. Párs Szervezkedések. Az újvidéki szabadelvű párt végrehajtó bizottsága Szlávik János kir. közjegyző elnöklésésel értekezletet tartott, amelyen a város szabadelvű párti képviselője, Rohonyi Gyula is részt vett. Az értekezlet kimondotta, hogy a liberális pártot újra szervezi.­­ Az «Ugron-párt» tegnap Zalaegerszegen és Galánthán tartott szervezkedő gyűléseket. Zalaegerszegen Ugrón, Holló, Hellebronth és Eitner, Galánthán pedig Bartha Miklós és Molnár Jenő képviselők szavaltak. A Kossuth párt március 1-én, kedden este 6 órakor értekezletet tart. A beruházási törvényjavaslat Mint egy ízben már jelentettük, a beruházásokról való javaslatot a legközelebbi napokban fogják a képviselőházban benyújtani. A javaslat annyi­ban különbözik a tavalyitól, hogy vasutakra és utakra, valamint a fiumei kilátó céljaira na­gyobb összeget állítottak be. Csatornázásra nem kérnek pénzt, mert a duna-tiszai csatorna elő­munkálatai még nem haladtak annyira, hogy azok alapján pénzt lehessen kérni a törvény­hozástól. A földművelésügyi miniszter nagyobb pénzösszeget kapott beruházási célokra, míg a belügyi és a pénzügyi minisztériumnak néhány építkezését elhalasztották. A javaslat beruházási célokra összesen 250 millió koronát kér. Beszámolók: Marosvásárhelyről jelentik : Petri Zsigmond függetlenségi pártelnök vasárnap a második kerületi függetlenségi pártot gyűlésre hívta egybe, amelyen tíz­ Csőházy János képviselő beszámolót tartott. Bedőházy a Kossuth-pártból való kilépését indokolta másfél órás beszédben. A gyűlés végül bizalmat szavazott Bedeházynak és Petrinek a Kossuth-pártból kilépésükért. — Déváról táviratoz­­zák.­­­horoczkay Miklós gróf, a dévai kerület kép­viselője tegnap beszámolót tartott, melyen a par­lament működéséről beszélt és politikai irányát fejtette ki. A románok aktivitása. Az aradi «Tribuna» a ro­mán néphez felhívást intéz abban az irányban, hogy vessen véget annak a szégyenteljes rendszernek, amelylvel eddig birkamódra hajtatta magát a válasz­tási urnához. Szavazzon öntudatosan a saját fiaikra. Felhívja mindazokat, akik képviselők akarnak lenni, hogy addig is, amíg a jelölések tekintetében megtör­ténik a végleges döntés, érintkezzenek minél sűrűb­ben a néppel. Egyszersmind tudomásul adja, hogy a szerbekkel és tótokkal legközelebb a közös akció módozatai iránt meg fognak állapodni. Időközi választások. Az ilyefalatti választó­­kerületben március 5-én lesz a képviselőválasz­tás. A függetlenségi pártnak Nagy György a jelöltje. A nagylaki kerületben szintén március 5-én lesz a választás. Itt három jelölt lévén, pót­­­választásra van kilátás. A megyei tisztviselők fizetésrendezése. A megyei tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozólag újabban a következők kerültek nyilvánosságra: Az alispá­nokra vonatkozólag a minisztériumban elejtették azt a tervet, amely a megyék lélekszáma szerint akart közöttük különbséget tenni. Elfogadták ellenben azt a tervet, hogy a megyék alispánjait nem lehet kisebb rangosztályba sorozni, mint a törvényszéki elnököket, akik a közigazgatásnak az igazságügytől v­­ló elválasztása alkalmából másodalispánból lettek törvényszéki elnökök és mint ilyenek a VL fize­tési osztályba sorolva. Ennek a folyományaképp a várm­egyei főjegyzők a VB. fizetési osztályba ke­­rü­lneé®ek, de csak azok, akik bizonyos számú szolgá­lati esztendő felett rendelkeznének. A főszolgabírák a VHI fizetési osztályba lettek sorolva, egy részük azonban a VII. fizetési osztályba soroztatnék be és pedig a kormány tetszésétől függőleg. A megyei aljegyzők és szolgabirák pályájukat a X. fizetési osztályban kezdenék meg és 15 szolgálati év után jutnánának be a IX. fizetési osztályba, az első al­jegyző kivételével, aki a IX. osztályban kezdené meg pályáját és bizonyos számú szolgálati év után a VIII .fizetési osztályban fejezhetné be. A többi állás elhelyezéséről ezideig még nincsen pozitív hír. A tőzsdei b­iróság és községi bíróság. Sok panaszt lesz hivatva orvosolni az a törvényjavaslat, melyen most dolgoznak az igazságügyi minisztériumban. Ez az új perrendtartás életbeléptetésére vonatkozik, de ebben szabályozzák a tőzsdebíróság, valamint a köz­ségi bíráskodás kérdését is. Mint a félhivatalos for­rás értesít, u­gy a tőzsdebíráskodást, mint a községi

Next