Alkotmány, 1904. június (9. évfolyam, 131-155. szám)

1904-06-01 / 131. szám

ALKOTMÁNY 131. szám. A szavazás két bizottság előtt történt, Lázár György polgármester és Ivankovics Tegyer el­nöklete alatt. A szavazás 20-asával történt s 8 órakor kezdődött. Délelőtt 10 óráig leszavaztak Lázár elnök előtt: Bánffyra 60 Rónayra 60 Becsegre 7 Ivankovics szavazatszedő­ bizottsági elnök előtt: Rónayra 60 Bánffyra 40 Becseyre 7 Béli 1 órakor a szavazatok aránya ez volt: Rónay 486, Bánffy 476, Becsey 42. Délután t­3 órakor: Rónay 550, Bánffy 582, Becsey 42. 1 órakor: Bánffy 720, Rónay 630, Becsey 44. Több polgár, Hock Jánossal az élén, kérte Becseyt, hogy lépjen vissza, hogy a hátra­lévő függetlenségiek Bánffyra szavazhassa­nak. Öt órakor Becsey Károly kijelentette, hogy párthíveinek szabad kezet enged, mivel belátja, hogy úgyis nagy kisebbségben marad. A szavazat aránya 6 órakor a következő volt: Bánffy 842, Rónay 712, Becsey 48. Az első kerületben ilyen nagy számban még soha sem szavaztak. A Becsey-pártiak részben Bánffyra szavaznak, részben tartóz­kodnak a szavazástól Fél 8 órakor: Bánffy 889, Rónay 738, Becsey 48. Elnök kitűzi a zárórát. A választás elnöke este fél 9 órakor hirdette­ ki a választás eredményét. Eszerint Bánffy Dezső 933, Rónay Jenő 768 és Becsey Károly 50 sza­vazatot kapott. Bánffy Dezső báró tehát 115 ab­szolút szavazattöbbséggel képviselővé választa­tott. Bánffy báró ma éjjel 12 órakor érkezik Szegedre, ahol párthívei fogadják. A mandátu­mot holnap veszi át. A delegációk, Budapest, május 31 A magyar delegáció egyesült négyes albizottsága ma tárgyalta a megszállott tartományok költségveté­sét s ezen alkalomból Barsán István báró közös pénzügyminiszter részletesebben kifejtette a boszniai közigazgatást s az adórendszer állapotát s egyúttal a maga programmját. Legfontosabb reform az lesz, hogy a községeket autonómiával fogják ellátni Egy­úttal azt is jelezte a pénzügyminiszter, hogy Bosznia költségvetésében a jövőben deficit várható, ha csak az indirekt adók nem fognak szaporodni. Az osztrák delegációban a rendkívüli hiteleket tárgyalták. Többen kemény bírálatban részesítették a közös kormányt, csak úgy, mint Ausztria abszolu­tisztikus kormányzását. Sustersic pedig nagy részben a magyarokat okozza a nagy katonai követelések miatt, mert — úgymond — a nemzeti «vívmányok» miatt most engedékenyebbek lettek. Mond valamit. A «tigrisek» megszelídültek. A bosnyák költségvetés. A magyar delegáció négy egyesült albizottsága ma délelőtt fél 11 órakor Szápáry Gyula gróf elnök­lésével tárgyalta a megszállott területen levő pa­­rancsnokságok, csapatok és intézetek 1905 évi rend­kívüli szükségletét. Münnich Aurél előadó ismerteti a szükségletet. Az 1905 évi tiszta szükséglet 7.593.000 korona. 1883 óta 10.393.000 koronával keresbedett e szük­séglet. A közös pénzügyminiszter Bosznia és Herce­govina költségvetését is előterjeszti, részletes meg­­okolással együtt ezúttal először. Hegedűs Sándor reméli, hogy a költségvetéshez előterjesztett megokolás később bővebb lesz és vilá­gos képét fogja adni az országnak ezzel kapcsolatos fejlődéséről is. Óhajtja, hogy a pénzügyminiszter A hadügyi albizottság. A magyar delegáció hadügyi albizottsága ma déli tizenkét órakor Szapáry Gyula gróf elnöklésével hi­telesítő ülést tartott. Münnich Aurél előadó felolvasta a hadügyi bizottság jelentését, amelyhez többen hozzá­szólónak. A jelentést némi jelentéktelen módosítás után hitelesítették s a hadügyi kormányzatnak az előzékeny felvilágosításokért és Münnich Aurélnak a j­­elentés jeles és alapos szerkesztéséért egyhangúlag köszönetet szavaztak. Az osztrák delegáció. Az osztrák delegáció ma délelőtt tíz órakor teljes ülést tartott, melyen a hadsereg rendkívüli szükség­leteit tárgyalta. Schneider delegátus az ülés elején interpellációt adott be a newyorki kivándorlók házának megszün­tetése ügyében a külügyminiszterhez. A rendkívüli hadügyi költségvetést Popovszki elő­adó a költségvetési bizottság nevében elfogadásra ajánlja. Hoffmann delegátus nem szavazza meg a költ­ségvetést. Nem hiszi, hogy a Balkán vagy Orosz­ország miatt kell fegyverkeznünk, s valószínűbbnek tartja, hogy csupán a kelet-ázsiai háború adott okot a fegyverkezésre. Megszavazná a költségvetést, de ezt nem teheti mindaddig, míg a hadügyi kormány a néppel, szemben több figyelmet nem tanúsít Ebenhach a költségvetést megszavazza, de a ha­zafias szellem erősebb ápolására hívja fel a kor­mányt Stransky doktor azt magyarázza, hogy Ausztriá­ban az abszolutizmus uralkodik, csakis így lehetsé­ges, hogy ily óriási terhet rak a hadügyi kormány a népre. A kormány lekenyerez egyes pártokat s így a parlamentarizmus látszatának fentartásával intéz­heti az állam ügyeit. Szóló attól tart hogy még a mostani követelések sem lesznek elegendők. Az óriási követelésekért szóló egyrészt a baloldali többséget okolja, másrészt pedig azt, hogy a magyaroknak megadták a nem­­zeti követeléseket és azok most engedékenyebbek. A kölcsön felvételére kijelenti, hogy a parlament megszavazása nélkül az meg nem történhetik és az alkotmánynak legsúlyosabb megsértése. Az ülést erre délután 3 óráig felfüggesztik. A délutáni ülésen elsőnek Du­leba (lengyel) beszél, aki a lengyel delegátusok nevében kijelenti, hogy a rendkívüli költségvetést megszavazza. Sustersic hosszabb beszédben a politikai helyzettel foglal­kozik. Azután a rendkivüli hitelekről és kapcsolat­ban a kvótakérdésről beszél. A hiteleket nem sza­vazza meg. 3 Szerda, 1904. junius 1. világosítsa fel az albizottságot az ott folyó admi­­nisztracionális intézkedésekről. Burián István báró közös pénzügyminiszter. Ami azt a kívánságot illeti, hogy a megszállott tartomá­nyok fejlődéséről részletesebb jelentések terjesztes­senek elő, kijelenti, hogy magának is szándéka ez. Ami a jövedelmek fejlődését illeti, jövedelmeink nem valami rugalmasak. A fogyasztási adók már a múlt esztendőben emelkedtek és nincs kilátás, hogy jövőre emeltessenek. A megszálláskor a tartomá­nyokban a török rendszert találták a maga egész terjedelmében. Ez a török rendszer visszaélésen alapult, sokszor a tizedből kilenced, sőt nyolcad is lett. Mikor a kormány észrevette ennek káros követ­kezéseit, segíteni törekedett e bajon és segített is, amennyiben igazságosabb és méltányosabb alapra helyezte az adók beszedését, aminek megint kedve­zőtlen következménye volt az, hogy a jövedelem megcsappant. Ami azt a megjegyzést illeti, hogy a megszállott tartományok közigazgatása terra inkog­­nita traktáltatik, kijelenti, hogy ezentúl Bosznia nyitva és zárva áll mindenki előtt. Mikor mi Boszniát átvettük, az ottani gazdálkodás na­gyon természetesen katonai alapon kezdődött és lassan kint ment át a polgári alapra, hanem szabályszerűen eljárni nem lehetett. Mikor én a köz­­igazgatást átvettem, mondhatom, bámulatosan lelki­­ismeretesnek találtam. A panaszoknak nem volt útjük a teljes nyilvánosság elé, de meg volt a ve­zető fórum elé és boldogult elődöm behozta azt a nagyon hathatós módot, amelyet én szándékoztam folytatni, hogy mikor ő maga bement a megszállott tartományokba, úgyszólván a fa alá ült és boldog­­nak-boldogtalannak meghallgatta a panaszát és töre­kedett azt elintézni. Hosszabban szól ezután a refor­mokról és különösen a községi autonómiáról, amelyre Bosznia népét alkalmasnak tartja. A költ­ségvetés tételes letárgyalását nem tartaná helyesnek, mert ez ellenkeznék a delegáció hatáskörével, külön­ben is kész minden felvilágosításra. A fizetésjavítás dolgában a bosnyák kormányzat pragmatice fokról­­fokra járt el és pedig magyar mintára. Gondoskodás történt most a tanítók helyzetének javításáról is. Münnich Aurél és Hegedűs Sándor kérdésére a felvilágosítás megadatván, a részletes tárgyalás kö­vetkezett és az albizottság az összes címeket meg­szavazta. A hitelesítő ülést pénteken délben tart­ják meg. A magyar delegáció tengerészeti albizottsága holnap, június 1-én délelőtt 10 órakor a jelentés hitelesítése végett ülést tart . Június 4-én délelőtt 10 órakor a magyar delegáció teljes ülést tart, amelynek napirendjére a pénzügyi és a hadügyi költségvetésről szóló jelentéseket tűzték ki. A népoktatási ankét, Budapest, május 31. A mai ankéten a részletes tárgyalás megkez­dése előtt Berzeviczy Albert miniszter válaszolt hosszú beszédben az általános vita alkalmával elhangzott beszédekre. Beszédje főbb pontjait alább adjuk. Látható belőle, hogy a miniszter sok módosítást már nem fog eszközölni a javas­laton, azon a pontokon pedig éppen semmit, melyet Városy püspök s Steinberger kanonok a katholikus egyház jogainak megcsorbítása szem­pontjából legfőképpen elítéltek. A képesítés ál­lami lesz, a felekezeti tanítók fizetése kisebb marad, az állami felügyelet egészen megsemmi­síti az egyházhatóság autonóm jogait s mind­ezért a hitvallásos iskolák fejlesztésére a kedv teljesen meg fog csappanni. A képezdékben a magyar nyelven való taní­tást s a képesítő vizsgának kizárólag magyar nyelven való letételét szintén nem fogja a mi­niszter a javaslatba belehozni, tehát a legtöbb felszólaló eme kívánságát sem fogja teljesíteni. Csak az ismétlő iskolákban hozza talán be a ki­zárólagos magyar nyelvet. Egyszóval bármely oldalról nézzük is az ankét eddigi lefolyását, illetve a miniszter kijelentéseit, azt kell látnunk, hogy a hatalom nálunk mindent keresztül tud vinni. Úgy a szakkörökben, mint a hitfelekezetek körében s a katholikus tanácsban mennyire tiltakoztak a javaslat ellen, az ankéten azonban jóformán minden hullám elült s a kor­mány az államosítást anéhében hordó javaslattal vígan partra jut. A mai ülés délelőtt 10 órakor kezdődött a képvi­selőház helyiségében dr. Berzeviczy Albert vallás és közoktatási miniszter elnöklete alatt. Nedeczey János ismerteti a felvidéki viszonyokat. A görög katolikusok körében semmi panasz­a sincs amiatt, hogy a magyar nyelvű oktatást minden is­­kolafentartó be ne hozta volna. A javaslatot öröm­mel üdvözli. Kívánja azonban, hogy az állami elemi iskolákban a népoktatás teljesen ingyenesen történjék. Továbbá 1000 korona alapfizetés és 6, 100—100 koronás 5 éves korpótlékban kell része­síteni a tanítókat. A tanítóképzés csak magyar nyelven történjék. Végre óhajtja, hogy a kisdedóvás a népoktatással szoros kapcsolatba hozassák s az óvóintézetek játéknyelve feltétlenül magyar legyen. (Helyeslés.) Beöthy Zsolt meg van győződve arról, hogyha a most tervezett intézkedéseket kellőképpen foganato­sítjuk, a továbbmenő lépésre nem lesz szükség. Egyébként sohasem volt a népoktatás teljes államo­sítása mellett, még­pedig egyenesen állami és köz­művelődési érdekekből. A kulturális munka formái­nak és irányának szabadságát meg kell őrizni, hogy az üdvös verseny kifejlődhessék és hogy fentartsuk a kapcsot az állam és a felekezetek tevékenysége között. (Élénk helyeslés.) A tanítók képesítésére nézve feltétlenül megköve­teli, hogy a vizsgálat kizárólag magyar nyelven tartassék. De ekkor a tanítóképzést is magyarrá kell tenni. A liturgiák nyelve iránt tett engedményt egy­részről veszélyesnek, másrészről szükségtelennek tartja. A vallásoktatás sikere — szerinte — nem függ az anyanyelven való tanítástól. A tankönyvek ellenőrzésére nézve nem elég, hogy az államellenez­e­seket kiküszöböljük, az ismeretanyag enélkül is lehet káros. Ne tartalmazzanak olyan tételeket se, amelyek a magyar haza iránti kötelességérzet meg­rontását célozzák. Ugyanezen szempontból szoros ellenőrzés alá veendők az iskolai könyvtárak is. A tanítófizetések dolgában az államnak el kell menni a legszélső határig, ameddig csak az ország pénzügyi helyzete megengedi. Nyegre László a legmelegebben üdvözli a terve­zetet. Bogdánovics azt hozta fel, hogy mindössze 52 iskola van a görög keleti szerbeknél, ahol a ma­gyar nyelv nem tanu­latik kellő sikerrel,­de minthogy összesen 150 iskolájuk van, az arány mégis nagyon kedvezőtlen. A törvényben garanciális intézkedéseket is kíván arra nézve, hogy minden tanítójelölt el­sajátíthassa a magyar nyelvet. A törvény hatálya csak azon esetben fog biztosítva lenni, ha a tan­­képesítésnél törvényes intézkedések lesznek a ma­gyar nyelv teljes tudása iránt. Az igazságügyminiszter képviseletében jelen levő Lányi Bertalan miniszteri tanácsos fejtette ki ez­után nézeteit arra vonatkozólag, hogy mennyiben

Next