Alkotmány, 1904. július (9. évfolyam, 157-183. szám)
1904-07-01 / 157. szám
ALKOTMÁNY. 157. szám. Péntek, 1904. julius 11. Szünet után ai vitát holnapra halasztották. Következtek az interpellációk. Polónyi Géza előadja, hogy Háromszékmegyébena tartós szárazság következtében legelőhiány van saz erdőtilalom következtében a nép erdei legelőhöz sem jut s ha mégis legeltet, megbírságolják. Kéri a földmivelésügyi kormány intézkedését. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter ezeket az intézkedéseket kilátásba helyezte. A választ az interpelláló tudomásul vette. A másik interpellációt Polónyi Géza a belügy- miniszterhez intézte a román határon történő egészségrendőri eljárás lassúsága miatt, mert ezen a címen a román határon átkelni kívánó magyarokat a román hatóságok napokig tartják vissza. Tisza István gróf belügyminiszter kijelenti, hogy erről hivatalos tudomása még nem volt, de meg fogja tenni a kellő lépéseket, hogy ilyen panaszokra ne legyen ok. A választ tudomásul vették. Az ülés egynegyed 3 órakor ért vé£ket. Szózat a papsághoz. *— Az uzsoráról. — Mózes istenigazában rákötötte a zsidók lelkére: — Ha pénzt adsz kölcsön veled lakó szegény népemnek, ne zaklasd őt, mint a sarcoló, se uzsorával ne terheld ! Más helyen pedig: — Pénzedet ne add uzsorára neki és a gabonát rajta fölösen meg ne vedd. Ebből a két intelemből is világosan kitűnik, hogy Mózes — nagyon jól ismerte a zsidókat. S várjon a zsidók — Mózes intelmei ellenére — napjainkban nem űznek uzsorát ? No, majd egy-két falusi példát bemutatok az életből. Megszorul a község juhásza: egyik vásártól a másikig potom húsz koronára volna szüksége s ez a vásár — véletlenül — egy hónap múlva fog bekövetkezni. Kölcsönt szívesen ad az árendás zsidó s a húsz koronára nem is kíván többet, csak egy kiló gyapjút az egy hónapra . .. No, most egy kicsit aránylatozzunk és szorozzunk vagy a szót szoros értelemben véve sokszorozzunk! Egy kiló gyapjú árát vegyük 2.50 koronába, tehát a 20 korona egy hónap alatt 2.50 koronát hoz a zsidónak. Már most. Vagyis, a gyapjúra utazó árendás zsidónak pénze potom 150 percentre van kiadva. És ez így van minden zsidó kölcsönnél. Az 50 percent, 100 percent csak bagatell. Abban a községben a zsidónak nagyon jó szive van a néphez, a szapora garas különben behozza az elengedett forintokat. Szóval a zsidók a legarcátlanabb módon uzsoráskodnak, mintha nem ismernék Jeremiás prófétának siralmas szavait: — Jaj nekem, anyám ! Miért szültél engem, versengés férfiát, visszavonás férfiát az egész földön ? Uzsorára nem adtam, nem is vettem senkitől, mégis mindnyájan szidalmaznak engem. Jeremiás szavaiból egy kis krokodil-okoskodással arra lehetne következtetni, hogy az uzsorások megérdemlik a szidalmazást. Másrészt azonban ismerjük a bivalybőrnek azt a jeles tulajdonságát, hogy könnyebb ivású golyóbisokat visszapattant magáról, azért a jelen esetben is ne annyira szidalmazzunk, mint inkább erősen legyünk. — Vigilate! A falusi népet mi módon vehetjük ki az uzsorás zsidó kezéből? Paptársaim, alakítsunk hitelszövetkezetet ! Más példa. A szegény földmives ember, mondjuk, május közepe táján megszorul kenyér dolgában. Elmegy a zsidó szatócshoz s vesz nála egy zsák barnalisztet— a jó Isten tudja hányadrendüt— 20 K. 1 hó 2.50 7# 100 » 12 » x. “ (12:1 X: 2 50 ) ( 100 : 20 2.50X12X100 ----------20----------) 150 tizennégy koronáért. Hanem azzal a kötelezettséggel, hogy újkor, vagyis Péter-Pál után tizenhat koronát fizet a tizennégy korona helyett. Vegyük csak elő ismét a krétát és aránylatozzunk meg sokszorozzunk. 14 K. 100 » 15 hó 12 » 2 K. x. T.o _ (100:14 ( 12:P5 2 X 100 X 12 14 X 1*5 114 Itt is gyönge 10 percenti Azt kérdem már most, szeretett paptársaim: nem égbekiáltó bűn-e megengednünk, hogy az a szegény földmivelő ember továbbra is zsidó uzsora alatt nyögjön? Következésképpen nem égbekiáltó bűn-e, ha oly helyeken, melyek lakossága érett a szövetkezetekre, mégsem alakítunk hitel- és fogyasztási szövetkezeteket Avagy nem eléggé érett a nép? Hát érleljük meg! A magyar nép józan és tanulékony s lassan kint rájön, hogy bolond magyar az, aki mindig a maga kárán tanul. Ha a szövetkezeti eszmék országszerte elterjednek, majd egy magyar község se lesz olyan ostoba, hogy kenyeret adjon a patkányoknak, hogy ne zörögjenek éjjel. Hanem inkább macskát tart. Aki segíteni akar a népen, az radikális eszközökhöz folyamodjék. Ilyen radikális eszköz a zsidó uzsora és kapzsiság ellen a hitel- és fogyasztási szövetkezet. Tehát ahol lehet, alakítsuk meg mind a kettőt. Hogy legyen jó boltja — jó portékával, jó mértékkel és illő árakkal — továbbá olcsó pénzforrása. Ne mondja senki, hogy a magyar nép nem tud összetartani. Nagyon is tud. Különösen tud pedig akkor, ha a csizma szörnyen szorítja a lábát. Aki nem hiszi, tegyen próbát és be fogja látni, hogy igazam van. Drégelypalánk, (Hontm.) Deák Antal: KÜLFÖLD. A Spanyolország és a Vatikán közötti egyezmény. Amaz egyezség, melyet Spanyolország a Szentszékkel kötött a spanyol konkordátum megváltoztatása ügyében, 11 pontból áll. Jelentősebb megállapodásai a következők: Azok a vallásos társaságok, melyek az 1902. április 9-én kelt királyi dekrétum rendelkezéseinek eleget tettek az egyezség ratifikációjánál, mint jogi személyek fognak tekintetni, de úgy saját statútumaik, mint az egyezség rendelkezésénél fogva, nem bírnak jogigénynyel állami támogatásra. A kánonjog szerint saját főnökük vezetése alatt fognak állani, a világi hatalomhoz való viszonyaik pedig az általános állami törvények szerint fognak megítéltetni. Esetleges differenciák barátságos uton fognak a Vatikán és Spanyolország között elintéztetek A rendházak, az államtól törvényileg meghatározott adókat ép úgy fogják fizetni, mint a spanyol alattvalók. De semmi kivételes adónak nem lesznek alávetve. A jelenleg létező rendházak tovább is fenmaradhatnak, de mostantól kezdve egy rendház sem nyitható meg királyi dekrétum nélkül. A felhatalmazás a hivatalos lapban lesz mindig nyilvánosságra hozva. Azon rendházak, melyekben tizenkettőnél kevesebb tag van, bezáratnak vagy más házakkal lesznek egyesítve, kivételt képeznek azon házak, melyek charitatív működést fejtenek ki, vagy tanítással vagy betegápolással foglalkoznak. A jövőben Sanyolországba új rendet nem lehet behozni, csak ha előbb a kormány és a Szentszék megegyeztek s ha a királyi jóváhagyás is megtörtént. Az iskolatestvérek eddigi jogaikban meghagyatnak. Az általános egyesületi törvény, valamint a közjog alaptételei, jelenben úgy, mint a jövőben minden társaságra teljes alkalmazást fognak nyerni, még ha vallásos célt szolgálnak is, de tagjaik nem élnek közös életet. Külföldiek semmiféle vallásos társulatot nem alakíthatnak Spanyolországban, ha előbb az állampolgári jogot meg nem szerezték. Azok a szerzetesek, akik idegen állampolgárok s spanyol rendházban tartózkodnak, a külföldiekre vonatkozó törvények alá fognak esni. Az igazságügyminiszter a létező rendek és társaságok jegyzékét evidenciában fogja tartani. A spanyol kormány a szenátusban már be is terjesztette a spanyol konkordátum megváltoztatását maga után vonó ememer egyezséget, de a kortetben tekintettel az ellenzék magatartására s hangulatára alighanem csak őszszel fogják tárgyalni ez egyezményt. Combes vesztegetési ügye. A párisi ellenzéki lapok arról értesülnek, hogy Lagrave-ot a kormány elmozdítja a st.lousi kiállítás kormánybiztosságától s helyébe Cousin kereskedelmi miniszteri hivatalnokot nevezi ki. Az ellenzéki lapok értesülése szerint Combes miniszterelnöknek csak nagy nehezen sikerült ezt a határozatot kierőszakolnia a minisztertanácsban. A hereró-lázadás Berlinből jelentik, hogy július 20-ika táján újból három század gyalogságot küld a német kormány a délnyugat-afrikai harctérre, négy héttel később pedig egy újabb századot és két üteg tüzérséget. Egy tábori táviró-osztályt is el akarnak küldeni, de erre nézve még folynak a tárgyalások. Olaszország fegyverkezése. Az olasz lapok még mindig foglalkoznak Giolitti miniszterelnök ama kijelentésével, melyet a parlamentben tett a fegyverkezésre vonatkozólag. Giolitti ugyanis azt mondotta, hogy Olaszországnak most, midőn szövetséges és vele barátságos viszonyban álló államok veszik körül, nincsen oka reá, hogy fegyverkezzék. Hozzátette azonban, hogy ha a helyzet bármi tekintetben változnék, ő lesz az első, ki rendkívüli hitelt fog kérni a hadseregi flotta számára. Giolitti eme nyilatkozatát sokan most oda magyarázzák, hogy ez a helyzet nem sokára elő fog állni vagy legalább is a hármasszövetség lejárásakor. A háború. Budapest, június 30. A háborúban fontos napok elé érkeztünk. Port Arthur három erődjének bevétele azt mutatja, hogy a japánok nemsokára kitűzik a zászlót Port-Arthurban, hiszen az elfoglalt erődök már oly közel vannak Port-Arthurhoz, hogy azokról kényelmesen bombázhatják magát a várost s a kikötőt is. A szárazföldön is mindjobban kialakul a helyzet s veszedelmes kezd lenni Kuropatkinra. Eddig az volt a hir, hogy Kuroki Szinjangon át Kaicsu irányában halad s hogy erre tartanak Oku és Nodzu seregei is, de most arról érkezik hir, hogy Kuroki a Fensuilin hegységben lépett fel támadólag s három szorosból már ki is verte az oroszokat, úgy hogy most már Liaojang felé közeledik. Távirati jelentések Port-Arthur erődjeinek bevétele. London, június 30. Még eddig nem lehetett megállapítani, hogy a japánok által vasárnap elfoglalt három erősség Port- Arthurtól északkeletre vagy északnyugatra van-e ? Gsifuból érkezett levelek azt jelentik, hogy Port- Arthurban nagyon megfogytak az élelmiszerek. A helyőrségben demoralizáció és fegyelmetlenség kapott lábra. Az oroszok lerombolják a vár körül levő házakat, hogy szabad teret nyerjenek operációik számára. Tokió, június 30. A Port-Arthur mellett levő három erőd bevételéről ide érkezett nem hivatalos jelentés azt mondja : A Csikvansan, Csitonsan és Locsosan erődöket vasárnap egész napon át tartott ütközet után bevették. Az ütközet a két fél tüzérségének harcával kezdődött. Japán részről az öszszes fegyvernemekhez tartozó csapatok vettek részt az ütközetben. Először a Socsosan erődöt foglalták el és csakhamar azután a másik két erődöt. Az oroszok nyugati irányban visszavonultak. 40 halottjuk volt, a sebesültek száma még ismeretlen. A japánok halottakban és sebesültekben 3 tisztet és 100 embert vesztettek. Két orosz ágyút lövőszerrel együtt a japánok elfoglaltak.