Alkotmány, 1904. október (9. évfolyam, 235-261. szám)

1904-10-01 / 235. szám

alkotmány. 235. szám. 4 KÜLFÖLD, Giolitti berlini útja. Giolitti olasz miniszterelnök szeptember 29-én, csütörtökön érkezett meg Itáliába, Turinba, ahol a hatóságok fejei hivatalosan fogadták a haza­térő államférfiat. Ritkán esett meg államférfiak találkozása oly váratlanul, mint az olasz minisz­terelnök vendégjárása Homburgban, Bülow gróf, német birodalmi kancellárnál. Állítólag azért tit­kolták az utazás előkészületeit, hogy ne adjanak anyagot a politikai haruspexek vizsgálódásainak. Bebizonyult, hogy a titoktartás nem célszerű mód a sajtó kiváncsi találgatásainak elkerülé­sére. Mert amilyen váratlanul érkezett a hom­­burgi látogatás híre, oly hirtelenül temették tu­catjával az összej­övetel tulajdonképpeni tárgyát, célját leleplező értesülések. A mathematikai pontossággal bekövetkező hi­vatalos cáfolatokon kívül, az egyes lapok is ér­demük szerint letárgyalták összes társaik jólér­­tesültségét, hogy azután nagy komolyan s a csalhatatlanság jellegét fitogtatva — a saját külön értesülésüket adják le. A Giornale a’Italia orosz-japán intervenciót emlegető cikkéről már megemlékeztünk. A hiva­talos Tribuna persze végleg lecáfolta e szen­zációt. Komolyabbsm hangzott, ami a Times hasábjain jelent meg a Giolitti-Bülow találkozóról. E szerint az olasz Németországban kölcsönt kere­sett volna a vasutak államosítására és az állami kezelés első költségeire. Erre a célra egy mil­liárd frankra volna szükség és Giolitti azért járt volna Bülow-nál, hogy megtudja, váljon a jelen politikai viszonyok mellett valószínű­-e, hogy a német pénz­piac elvállalja ennek az álla­mosítási kölcsönnek egy részét. A 77/nes tudósítója szerint Giolitti néhány év előtt német bankoknál 175 millió lírára szóló államkincstári kötvényeket helyezett el, ami minden nagyobb nehézség nél­kül sikerült. Állítólag statisztikailag bizonyos, hogy a német piac néhány éve 600 millió olasz járadékot vett föl, mely összeg azóta 200 mil­lióra apadt. Ez a hanyatlás bírta rá Giolittit a kancellárnál tett látogatására, de természetes, hogy ezt az indítóokot a siker teljes kockázta­tása nélkül meg nem vallhatja. Ezt a financiális magyarázatot a Tribuna épp oly kegyetlenül lecáfolta, mint a kevésbbé reális izi verziókat. Hivatalosan inspirált be­látása szerint a látogatás egyetlen és kielégítő oka a két államférfiú azon óhaja, hogy mint szövetséges államok vezetői, egymást ne csak par­distence ismerjék. Miután Giolitti akkor, mikor Bülow 11. Vilmos császárral Itáliában járt, nem utazhatott Nápolyba, rajta múlott, hogy német kollégáját mielőbb fölkeresse. C’est­­ amour! Tekintve a félhivatalos jelenlegi kitűnő cáfoló tréningjét, csak föntartással közöljük, hogy Turinból a kamara közeli feloszlatásáról értesí­tenek s hogy november végére tervezik az új választást. Azt pedig, amit az Avanti jelent — hogy Giolitti Bülow után most legközelebb Delcassé-t akarja meglátogatni — már a fél­­hivatalos Tribuna kedvéért sem akarjuk el­hinni ... Orosz kommentár Szerbia macedón jelentésé­hez. A szerb kormány a napokban egy teljesen kor­rekt hangú kommünikét közöl a macedóniai zavar­gásokról, melyben arról panaszkodik, hogy az arnau­­ták az Autonomie Macedoniens jelszó alatt okku­­pációra vagy még súlyosabb bonyodalmakra készítik elő a talajt. Ez a kitétel bírta rá a Novoje Vremja című orosz lapot, mely néha felsőbb helyről kap utasításokat, hogy a plevljei vasúti vonat sürgős kiépítését, a Boszniába való állandó csapatszállítást, meg «az osztrák konzulok intrikáit» emlegetve, Ausztria-Magyarország balkán politikáját jelesen azzal gyanúsítsa meg, hogy a macedón fölkelők osztrák segítséggel, ha ugyan nem osztrák pénzen működnek. Aki csak fölületesen ismeri az így meggyanúsított külügyi politika hagyományos tehetetlenségét, amely örül, ha impotenciáját valami entente cordiale be­csületes megtartásával leplezheti, csak mosolyogva olvashatja az orosz lap lidércnyomás alatt fogamzott rémlátomását. Azonban nem ügyes dolog ilyen részletes útbaigazítással szolgálni az osztrák diplo­máciának. Hátha mégis észre találnák venni ezek az urak, hogy Oroszországtól, ha valaha, hát most lehet szabadabb keze Ausztriának a Balkánon. Az angol-tibeti szerződés érthetően foglalkoztatja az orosz sajtót. A viszonyok ne® igen engedik, hogy Oroszország tényleg háborút indítson Anglia ellen, azért egyelőre az orosz lapok versengenek az angol politika leszólásában, így legutóbb a Journal de Petersbourg, mely hivatalos jellegénél fogva nem szólhat teljesen szíve szerint a gyűlölt Angliáról, a Moszkovszkija Vjedomosztinak dühös cikkét idézi, melyben az angol-tibeti szerződést, tekintve az angol-orosz egyezményt, mely szerint Anglia hiva­talosan kötelezte magát, hogy semmit sem változtat Tibet politikai státus kvóján, továbbá Kína integri­tására való tekintetből semmisnek és elfogadhat­­lannak ítélik. A haragos hivatalosnak láthatólag jól esik az idézett cikk végén az angol kormány rosszhisze­műségét és bárdolatlanságát emlegetni, melyet a felpanaszolt szerződés szövege állítólag kétségtele­nül igazol. Egy előkelő német lap diplomáciai forrásból arról értesül, hogy a tibeti angol protektorátus felállításá­val Anglia precedenst alkotott Kína területi épségé­nek megsértésére s így nem tiltakozhat többé az ellen, ha esetleg más hatalmak is belekapnak Kína felosztásába. Nem nehéz kitalálni, hogy ezzel a német tapo­gatná a helyzet állását. Nem lehetetlen, hogy Anglia megegyezik Németországgal arra nézve, hogy Orosz­országnak kelet-ázsiai befolyását, mely már-már In­diában is kellemetlenül érezhető volt, végleg meg­törhesse. TÁVIRATOK. Az olasz kereskedelmi szerződés. Róma, szeptember 30. A hivatalos lap 26 iki keletű királyi dekrétumot tesz közzé, amely sze­rint az Ausztria-Magyarországgal fennálló keres­kedelmi provizórium hatálya október 14-ig meg­­hosszabbíttatik. A skutarii püspök lemondása. Cattaro, szeptember 30. Skutariból érkezett jelentés szerint msgr. Gneresini skutarii püspök legközelebb nyugalomba vonul és visszatér szülő­földjére, a Broche di Cattaroba. Helyébe az albán születésű Prina Misidót, franciskánus apátot fogják kinevezni, ak­i jelenleg Rómá­ban van. Az angol hajóhad, London, szept. 30. A Daihy Express írja: Hir szerint az angol tengernagyi hivatal azzal a tervvel foglalkozik, hogy a hajóhad tervezetét megváltoz­tassa. Ennek oka a távol keleti háború következté­­ben a tengeri erőviszonyokban beállott változás. Ez a javaslat állítólag azért történt, hogy a tervezetből töröljék több hajónak építését és kilátásba helyezett négy páncélos cirkáló hajó helyett ez évben csak kettőt építsenek, úgy hírlik, hogy október hóban a devonporti hajógyárból sok munkást elbocsá­tanak. Felhívás előfizetésre. 1904. október hó 1-éve új előfizetést nyitunk Előfizetési ár a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba. Kor. Kor. Egész évre ... 28.— Negyed évre . .­­.— Félévre............14.— Egy hóra .... 2.40 Porló többlet a külföldre: Németországba és Szer­biába negyedévre 1 korona 60 fillér. A többi országba negyedévre 3 korona 10 fillér. Előfizetőinket, kiknek előfizetése szeptember hó végével, vagy már előbb lejárt, tisztelettel felkérjük, hogy előfizetéseiket lehetőleg mielőbb megújítani szíveskedjenek. A kezelés könnyebbsége okából legegy­szerűbb, ha az utolsó cimszalagot az utal­vány hátlapjára ragasztják, mert úgy a pontos cim megadatik s azáltal sok félre­értésnek s reklamációnak veszszük elejét. Lakóhely változás esetén arra kérjük tisz­telt előfizetőinket, hogy új címüket idejeko­rán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége­ van a kiadóhivatal­nak egyúttal arra a címszalagra is, amely­ Szombat, 1904. október 1. lyel az előfizetett példány a legutolsó tar­tózkodás helyére ment. Külföldre való köl­tözködés esetén kérjük a portókülönbözet megtérítését is. Elvbarátainkhoz pedig, kik lapunkat bármely okból nem tarthatják, de mégis azt olvasni óhajtják, úgy lapunkat pártoló előfizetőinkhez is azon tiszteletteljes kéréssel járulunk, hassanak oda, hogy az «Alkotmány» minden kávéházban, vendéglőben, kaszinóban, ahol megfordulnak feltalálható legyen. Az «Alkotmány»-t megismerés céljából 8 napig készséggel küldjük mutatványképpen. Előfizetéseket mindennap elfogad Az «Alkotmány» kiadóhivatala, Budapest, VIII ker. Szentkirályi­ utca 28a. NAPIHÍREK. Budapest, szeptember 30. — (Időjárás.) Anglia felett mély depresszió jelent meg s Olaszországon is minimum képződött. Nyu­gatot és Keletet pedig maximum borítja. Európában az idő enyhe és az eső Olaszország kivételével cse­kélyebb volt, mint az előző napokon. Hazánkban az idő enyhe és a keleti részeken száraz volt, míg nyugaton tegnap is esett az eső. Keszthelyről zivatart jelentenek. Reggel 7 órai hőmérsékletek: Szent-Pétervár -1- 7, Stockholm + 10, Berlin -1- 13, London -f- 12, Páris -f- 11, Biarritz -­- 17, Nizza -f- 14, Turin -f-12, Nápoly —f— 0, Róma --14, Bécs -f-11, Buda­pest -f- 14, Kolozsvár -- 8, Fiume -f 15, Belgrád -f- 13, Konstantinápoly -f-16 és Athén — Cel­sius fok. Ma délben a fővárosban a hőmérséklet 4-­18,1 Celsius volt. A meteorológiai intézet jóslata: Enyhe idő várható, legfeljebb délnyugaton esővel. — (Személyi hírek.) Károly román király a teg­napi schönbrunni udvari ebéd után hosszabb látoga­tást tett troluchowski gróf külügyminiszternél.— Erzsébet román királyné ma Kölnből Romániába utazott. — Lotz Károly festőművész állapotában ma némi javulás állott be. — Kossuth Ferenc ma né­hány napi üdülésre a pestmegyei Soltra utazott. — (A király vadászaton.) Ő Felsége kis vadásztársasággal vadászatra ma, pénteken, Bécsből Radmerba utazott. A vadászatokon résztvesz Ferenc Szalvátor főherceg és Lipót bajor herceg. Az elutazás előtt vadászreggeli volt a schönbrunni kastélyban.­­ (A kultuszminiszter Kolozsvárott.) Kolozsvár­ról jelentik: A tanítók Hunyadi-házának felavatása ma délelőtt folyt le a miniszter és kísérete, valamint a kolozsvári közélet előkelőségei jelenlétében. Az Eötvös-alap bizottsága még az ünnepély előtt köz­gyűlést tartott, amelyen Szvacsina polgármestert dísz­­taggá választotta. Ujváry Béla elnök bejelentette, hogy az Eötvös-alap 20,000 koronás dr. Berzeviczy-alapot tett le, melyből az új internátusban két tanító árvája nyer ellátást. Ezután Berzeviczy miniszter beszédet mondott, melyben Eötvös báró érdemeit méltatta s megnyitotta a Hunyadi-házat.­­ A miniszter be­széde után Móric Ida tanítónő elszavalta Ha­vas István Avató című versét. A miniszter dél­után 1 órakor utazott el. A perronon Feilitzsch báró, Béldi, Kiss Mór rektor és az egyetem tanácsa, Szvacsina polgármester és a városi tanács, valamint számos notabilitás jelent meg. A rektor mégegyszer üdvözölte a minisztert, mire az újólag köszönetet mondott a szives fogadásért. A miniszter innen Bánffy-Hunyadra ment, honnan az esti személyvo­nattal Budapestre utazott. A tanitók­ háza felavatása alkalmából banker és diszgyülés volt.­­ (Károly István főherceg útja.) Fiuméból táv­iratozzék a «Bud. Tud.»-nak. Károly István főher­ceg a Rovensca-yachton hetek óta az Adrián hajó­zik ; most a dalmát tengerpart körül jár. A yacht vasárnap Fiuméba érkezik, ahol télre leszerelne. A főherceg a telet családjával együtt a lisszai kastély­ban fogja tölteni.­­ (Köszönetnyilvánítás.) A következő sorok köz­lésére kérettünk föl: Lájer Nándor ciszterci rendi áldozópap, főgimnáziumi r. tanár s a zirci apátság zirci uradalmának kormányzója templomunk tornyát 1400 korona értékű uj toronyórával gazdagította. Önzetlen, nemes jótettéért ez után is hálás köszöne­tet mond a hitközség és saját nevében Kalocsay Alán, nagy-teveli lelkész.

Next