Alkotmány, 1905. szeptember (10. évfolyam, 210-236. szám)

1905-09-01 / 210. szám

ALKOTMÁNY. 210. szám. Péntek, 1905. szeptember 1. bizottsága előtt lerakják. F­el nem tehető hogy komoly országos pártok néhány ké­tes politikai tezér kedvéért a­ koalíciót fel­bontsák. Fel nem tehető, hogy a függet­lenségi párt lefejezze önmagát, megta­gadja közjogi programmját és felbomol­­jék, mert intrikusok összees­küvést szőnek saját kebelében az ügyvezető kormány biztatására. Hiszen mindeni­g belátja, hogy ez a fogás csak a Kristóffy demagóg ak­ciójának folytatása. Aki magát, úgy mint a belügynök, meggyőződését az általános választói jogról két év alatt, annak ellen­kezőjére változtatta, aki a n­emzeti ügynek s az alkotmánynak árulója lett, természe­tesen keres hozzá méltó társítkat és áruló­kat. De az emberek nagyon óvatosak és bizalmatlanok lettek s frázis­okkal épp oly kevéssé lehet ma politikát­­csinálni, mint ugratással egész pártokat félrevezetni. Mi tehát nem teszszük, h­ogy Kristóffy­­nak sikerüljön a függetlenségi pártban pártot ütni. Addig, míg ne® jön össze a parlament, egyenkint fogdosszák és rábe­szélik az embereket, hogy így meg amúgy a nagy függetlenségi pártot se sem lehet ki­szolgáltatni a 67-eseknek, a­­függetlenségi programmot nem lehet alárendelni más pártok programmjának, a koalícióban övék a többség s a többség dönt, fogadja hát el a függetlenségi párt éss szorítsa a koalíciót Kristóffy és Bokányi tervének pártolására — ezek a ha­mis beszédek nem győznek meg senkit s a becsületes hazafiak nem fogják a vezérlő-bizottságot meghazudtolni s nem engedik­ a koalíciót szétrobbantani. Nem hagyjuk magun­kat literálni. választási tanács Vavrik Béla elnöklésével a szilágy­­csehi petició tárgyalását folytatta, melyben Papp György román nemzetiségi programmal elbukott. Ilivel azzal vádolják meg a győztes Bornemissza Elemér bárót és Diószeghy Zsigmond báró válasz­tási elnököt, hogy egy maroknyi fölbérelt magyar legénynyel, a csendőrség és katonaság szeme láttára széjjel verették Papp György ezerötszáz választóból álló oláh táborát. A választást védő tanukra hivat­kozva fölsorolja az etetés és itatás adatait s arra kéri a Kúriát, hogy h­a netalán a vizsgálatot elren­delné, az az ellenkérvényben fölhozott vádakra is kiterjesztessék. A Kúria a sátoraljaújhelyi petíció dolgában holnap délután egy órakor, a szilágycsehi­ben pedig szeptember tizennegyedikén fogja kihir­detni az ítéletet. Budapest, augusztus 31. Nyíri volt mandátuma. Egy kőnyomatos lap je­lentette, hogy a Nyíri-féle vizsgálat iratait, mivel a vizsgálat be van fejezve, a királyi t­u­bla felterjesz­tette a Kúriához. Ez a hir nem felel meg a való­ságnak, amennyiben a Nyiri-féle vizsgálat ez év junius hónap 19-én csak megszakítva lett, mivel a vizsgálatot vezető Ligetkuthy Iván királyi Ítélőtáblás bíró szabadságra ment s csak szeptem­ber 18-án fog visszatérni, amikor a vizsgálatot továb­­b fogja foly­tatni. Addig tehát, míg a vizsgálat ve­­zetője szabad­ságáról vissza nem tér, az iratok nem­­ terjeszthetők fel a Kúriához. Egyébként pedig it képviselőház elnöksége Nyiry képviselői mandátu­­umáról történt lemondását a Kúriával már közölte ,és átiratában rámutatott a petícióban foglalt azon, kérelmére is, hogy a Nyiry Sándorra adott érvény­te­ln szavazatok levonásával Darányi Ignác jelentessék ki megválasz­tott képviselőnek. Ez a kérelem a kúr­iai bíráskodási törvény szerint azt eredményezi, h­og­y az eljárás a képviselőnek a mandátumáról történt lemondása da­cára tovább folyik azon célból, hogy megállapíttas­­sék, várjon ki nyerte el az érvényes­ szavazatok többségét? A képviselőház elnökségei a II. kerület­ben a választást nem írja ki mindaddig, míg a Kúria a petíció további sorsa tekinteteiben érdemle­gesen nem dönt és esetleg ki nem fog­j­a egyáltalá­ban írhatni, ha a Kúria úgy fog ítélked­­ni, hogy az érvényes szavazatok általános több­­­­égét Darányi Ignác nyerte el. A bihari választás. A bihari választó­kerületben ma tartották meg a pótválasztást J Ziffó Lajos és Szokoly Tamás függetlenségi jelöltek­­ között. Délben Rigónak 332, Szokolynak pedig 160 szavazata volt. A szavazás este hat óráig tartott, amik­or Rigó La­jost választották meg 173 szótöbbség­­­el országgyű­lési képviselővé. A választás rendb­­en folyt le: a távbeszélő vezetékeket duhaj legények­­megrongálták. Megtámadott választások. A Kúria első válasz­tási tanácsa ma folytatólag tárgyalta a­zt a petíciót,­­ melyet a Sátoraljaújhelyen kisebbsi­jj­ben maradt Molnár Béla kormánypárti hívei nyert,toltak be a függetlenségi Búza Barna mandátum­­a ellen. A megtámadott képviselő ma a saját rét­­zéről vissza­­utasitotta a bujtogatás vádját s azt­­bizonyítgatta, hogy az elnökök korrektül viselkedtek, a­ sínért is az alaptalan petició elutasítását kérte. , A második A válság. Budapest, aug. 31. A politikai helyzet dolgában a mai napnak nevezetesebb eseménye az ügyvezető­ tábornok újabb isdili útján kívül nem volt. A holt nyári szezon még mindig tart, noha a képviselőház összeülésétől már csak két hét választ el min­ket. Mindazáltal a képviselők lassan s gyéren már a fővárosba szállingóznak; úgy lehet, a jövő héten már zajos élet fog folyni a politikai klub­­bokban és sok, a nyáron át vitatott kérdés el­döntésre kerül. A vezérlő bizottságnak első ülése a jövő hét közepére vagy végére várható, a vezé­rek közül Bánffy Dezső báró ma reggel érkezett meg, ismét Bécsből .Kossuth Ferenc holnap reggel érkezik. Apponyi Albert gróf, aki a belga inter­parlamentáris konferencián volt, ma indult út­nak s hétfőn szintén Budapestre érkezik. Zichy Aladár gróf és Reskovszky István a jövő hét folyamán jönnek a fővárosba. * Mai híreink a következők: Az ischli kihallgatás. Fejérváry Géza báró holnap reggel jelentkezik audiencián ő Felségénél, aki ma reggel a dél­­tiroli hegyi gyakorlatokról már Ischlbe érkezett. Ő Felsége a mai s a holnapi napot Ischl­­ben tölti, ahonnan szombaton délben indul a délcsehországi nagy gyakorlat­okra Steknába. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből: Fejérváry báró miniszterelnök délben ideér­kezett. A pályaudvarról a magyar miniszteri palotába hajtatott, ahol Révy miniszteri taná­csos különféle ügyekről tett jelentést a minisz­terelnöknek. Fejérváry báró azután a nyugati pályaudvarra ment és 3 óra 40 perckor tovább utazott Ischlbe, ahová este érkezett. A mostani feszült politikai helyzet közepette min­denesetre feltűnő — így iz a N. Fr. Pr. esti lapja — hogy a magyar miniszterelnök egy hét óta már másodízben jelenik meg ő Felsége előtt, de egyálta­lán nem felelnek meg a tényeknek azok a messze­menő találgatások, amelyeket Magyarországon ehhez az audenciához fűznek, közölték a magyar ellenzéki lapok, hogy a Fejérváry-kormány részletes politikai, gazdasági és szociális programmot terjesztett az ural­kodó elé , hogy ezekkel a javaslatokkal a képviselő­­ház elé szándékozik lépni abban az esetben, ha szeptember 15-ig nem sikerülne megegyezésre jutni a koalícióval. Ez a programm olyan mélyreható kér­déseket ölel föl, hogy egyben és másban szükséges hozzá kikérni ő Felsége elhatározását. A magyar miniszterelnök holnapi kihallgatása kizárólag ebből a célból lesz. Széll Kálmán a királynál ? A budapesti tőzsdén ma délután hirtelen az a hír terjedt el, hogy a király Széll Kálmánt táv­iratilag Ischlbe kérette. A hír nagy áremelkedést eredményezett, egyes értékpapírok három-négy koronával emelkedtek. Nem lehet még tudni, hogy a hírből mennyi az igaz, de tény, hogy a nap folyamán többször kereste a fővárosi táv­beszélő a volt miniszterelnököt, de a felelet mindannyiszor az volt, hogy Széll Kálmán ez idő szerint nincs Rátóton. A szabadkőművesek aknamunkája. Lapunkban már többször szóvá tettük s ér­dem szerint kipellengéreztük «az általános tit­kos választói jog ligáját,»­mely tudvalevőleg azért alakult, hogy a politikai válság bonyodal­mait tetézze és a szövetkezett ellenzék helyze­tét nehezítse. Ma ez a liga nyilatkozatot tesz közzé, melyben tiltakozik ellene, mintha a koalí­ció ellen dolgoznék s tiltakozik a vád ellen is, mintha itt szabadkőműves akcióról volna szó. A nyilatkozat a következő: Az általános titkos választójog ligájának megala­kítását a sajtóban és a nagy­közönségben sokfelé félreértették. Voltak, akik a ligának koalícióellenes törekvéseket tulajdonítottak és voltak, akik a liga megalakítását tisztán a szabadkőművesség munkája­ként tüntették fel. Mind a két felfogás teljesen téves. A liga abszolúte nem koalícióellenes, minden párt­tól teljesen távol tartja magát és teljességgel nem befolyásolja tagjait az irányban, hogy a válság meg­oldása tekintetében minő nézeteket tápláljanak. Csak oda akar hatni, hogy az általános titkos választójog kérdése többé le ne kerülhessen a napirendről, akkor se, ha azok, akik a mai bonyodalmak közepette a parlament minden oldalán az általános titkos válasz­tójog melletti állásfoglalást szükségesnek tartották, a válság elintézése után szabadulni igyekeznének el­vállalt kötelezettségeiktől. De a liga megteremtése nem is volt a szabadkő­­mívesség munkája, mert megalapításának eszméje a Társadalomtudományi Társaság, a Társadalomtu­dományi Olvasókör és a «XX. század» szerkesztő­sége körében merült fel először, tehát olyan körben, amelyben elvétve ugyan akad talán szabadkőmives is, amelynek tagjai azonban túlnyomó részben a szabadkőmivességtől teljesen távol állanak. Ez a kör évek óta küzd egy nemzeti, szociális, gazdasági és kulturális tekintetben haladó politikai irányzatnak Magyarországon való megteremtéséért, és ennek elő­feltételének mindig az általános titkos választójog kivívását tartotta. Csak természetes tehát, hogyha ez a kör a jelen pillanatban, amikor a helyzet ezen követelés kivívására kedvezőnek látszik, a régi programm érdekében az aktív propaganda terére is lépett. Valóban szem kell hozzá, hogy a liga ilyen nyilatkozatot még ki mer adni s vele az embe­rek naivitására mer pályázni. Nem vitatkozunk a körmönfontan ravasz nyilatkozattal, hanem azzal szemben a következő tényeket állapít­juk meg: Ad 1. Az általános választói jog jelszavát az alkotmányon kívül álló kormány dobta ki a koalíció ellen, mozgósította vele a szocialistákat, szintén a koalíció ellen. Amidőn tehát a liga éleszti a bűnös kézzel gyújtott tüzet, a koalíciónak vagy a nemzetellenes kormánynak szolgál-e vele ? Ad 2. Akkor, mikor a liga fel­hívása megjelent, kettő kivételével az összes aláírókról kimutattuk, hogy szabadkőműve­sek. A kettő közül is az egyik volt szabadkőmű­ves, a másikról pedig az a hír járja, hogy miután azok, kiknek javára eddig nagy közéleti működést fejtett ki, részvétlenül és hálátlanul bukni en­gedték, most a szabadkőműveseknél próbál sze­rencsét. A függetlenségi párt mozgalma. Ismeretes néhány függetlenségi képviselőnek, első­sorban Komjáthy Bélának az a törekvése, hogy a függetlenségi pártot akár az általános választói jog címén, akár pedig más címen a koalícióból kiugrassza. Közöltük az Egyetértés című függetlenségi újságnak minapi cikkét arról a dologról, amely itt a politikai körökben jókora feltűnést keltett. Erre a cikkre egy másik függet­lenségi újság a következőkben felel: Olyan jelenségek mutatkoznak, mintha megint a Khuen-korszak támadna fel. Régen nem látott alakok kezdenek mutatkozni s megindult az alat­tomos agitáció az ellenzéki szövetség megza­varására. úgy látszik, az ügynökök a független­ségi párt kebelében szeretnének disszonanciát tá­masztani, mert azzal a jelszóval dolgoznak, hogy a függetlenségi párt váljon el a hatvan­hetes alapon álló szövetségeseitől, amit úgy fejeznek ki, hogy: «elég ideig toltuk már a hatvan­hetesek szekerét, csináljunk már politikát a saját kezünkre; ha nem vehetjük át a kormányt, hát legalább vigyük keresztül az általános szavazati jogot.» Talán mondanunk is fölösleges, hogy a független­ségi politikusok teljesen tisztában vannak vele, hogy h­onnét fúj a szél, s így az aknamunka épp úgy ku­darcot fog vallani, mint ahogy a Dienes Mártonék manipulációja kudarcot vallott. Hogy a függetlenségi pártban nem először próbálkoznak meg az általános választói jog kérdésének felvetésével, kitűnik a függetlenségi párt egyik értekezletének történetéből. Az érte-

Next