Alkotmány, 1914 (19. évfolyam, 152-157. szám)
1914-07-04 / 156. szám
ALKOTMÁNY. IDŐ. Szám. A sarajevói merénylet és a franciák. — Saját tudósítónktól. — Paris, jul. 3. Sajátságos, de éppen nem érthetetlen jelenség, hogy a francia közvélemény egész más mértékkel ítélte meg a sarajevói rettenetes gyilkosságot, mint a francia sajtó. Mert amíg a sajtó a különböző párt és iránycsoportok nézeteinek megfelelően a szörnyüködés és megbotránkozás hangjaiba reánk nézve kellemetlen disszonanciákat is kevert, addig a francia nemzet párt és nézetkülönbség nélkül teljes szívvel- lélekkel a monarchia nagy gyászához csatlakozott. A francia nemzet ezáltal ismét bebizonyította, hogy a hosszú szektárius uralom alatt is változatlanul megőrizte a minden nemesért, jóért lüktető lelkületűt s a minden nemtelent vehemenciával elitélő gondolkozásvilágát. Ez emlékezetes vasárnap estéjén nem beszéltek hármas szövetségről, politikáról, a vallástalan nyárspolgár nem deklamált klerikalizmusról. Gazdagok és szegények, intellektuálisok és munkások egyaránt utálattal nyilatkoztak az utálatos bűntényről s megvetéssel azon nemzetről, melynek legalább is eszmevilágában fogamzott a kettős gyilkosság. Kétségtelen, hogy a pánszláv, a pánszerb mozgalom nem sokat nyert népszerűségben Franciaországban. Vessünk egy pillanatot a francia sajtó nézeteire , érdekes dolgokat állapíthatunk meg. Azok a radikális sajtótermékek, melyek teljesen a páholyok szolgálatában állanak, a kellemetlen, sőt sértő jelzőkben nem szűkölködnek. E téren vezet az utálatos Lanterne , utána kis távolságnyira következik a zolaista VAurore. E lapok szerint szerencsétlen trónörökösünk szinte maga volt oka halálának, mert egész életén át rossz, szektárius, szűklátókörű politikát folytatott. Óriási ultraklerikalizmusával sok rosszat követhetett volna még el! A tragédiát sajnálatosnak tartják ugyan, de a sorok között sejtetik, hogy sajnálkozásuk nem nagyon őszinte. A szabadkőműves lapok kedvességei kommentárra igazán nem szorulnak. 1912-ben egy svájci előkelő szabadkőműves trónörökösünkről így nyilatkozott: «A főherceg jó ember. Igazán kár, hogy el van ítélve. A trón lépcsőjén fog meghalni!» Ez a citátum a Revue internatio-nale des sociétés secretes-ből van véve, II. kötet 788-ik oldal. » Ernest Judet magasszárnyalású cikkében is kérdezi: «Vájjon véletlenség-e, hogy ily merényletek rendszerint katholikus országokban fordulnak elő? Miért dolgozik a tőr mindig Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Ausztriában? Miért kíméli a tér a szabadkőművességgel annyira rokonszenvező Angliát és Németországot ?» A tisztán nacionalista újságok egészen más nótát fújnak. A legtöbb szerint a katasztrófa oka szegény Acrenthalban keresendő. Bosznia és Hercegovina annektálásáért Ferenc Ferdinánd trónörökösnek kellett lakolnia. Jellemző, hogy a francia nacionalista újságok az annexiót még máig sem tudták megemészteni. Miután ezek az újságok (élükön a 1,Echo de Paris) teljesen orosz szemüvegen át nézik az osztrák és magyar eseményeket, kétségtelen, hogy akaratlanul is igazolják a famózus annexiót. Francois Deloncle tovább megy. Szerinte a pángermánokktették el láb alól a trónörököst. L «Mennél inkább vizsgálom az eseményeket, annál inkább meg vagyok győződve, hogy a horvát-szerb gyilkosok a pángermánok eszközei voltak. Ferenc Ferdinánd kedvenc álma volt egy délszláv birodalom megalakítása. Ezzel elkeserítette a pángermánokat, másrészt pedig a délszlávok protektorává lett. Henri Bazire, a Libre Parole hasábjain parentálja el trónörökösünket ily cím alatt: La Mort d'un Prince chrétien. (Egy keresztény herceg halála.) Bazire kiemeli, hogy a trónörökös a jezsuiták embere volt s kidomborítja e meghatározás mély jelentőségét és dicsőségét. Szerinte csakis Ferenc Ferdinánd lett volna képes az Európaszerte ingó trónokat megszilárdítani, miután a szuronyok helyébe a katholikus vallás tekintélytiszteletét ültette. Legszebben emlékezett meg trónörökösünkről a VUnivers, mely újság már számos alkalommal élesen elvált laptársaitól élénk osztrák és magyar barátságával. Címe néhány sor a lap élén megjelent cikkből: «A sarajevói merénylettel gyalázatos kezek nemcsak Ausztria legkiválóbb hercegét ölték meg. Ferenc Ferdinánddal Európa elvesztete egyik legnagyobb államférfiét s korunk legfenltettebb physionómiáját.Súlyos,fenyegető helyzetekben Európa nélkülözni fogja a tiszta szemű és nemeslelkű vezér erősen kormányzó kezét. A monarchia gyásza nemcsak az összes katholikusok gyásza. Ferenc Ferdinánd halála gyászba borította egész Európát. De különösen a katholicizmus fogja sokáig siratni elszánt protektorát. Valamennyien örvendező várakozással, reménynyel tekintettünk nemes alakjára. Ö lett volna a XX. század legnagyobb fejedelme, ki a tradicionalizmust az egyház szelleme szerint érvényesítette volna. A josephizmus utolsó nyomait ő tüntette volna el. Valljuk meg, mi francia katholikusok végtelenül sokat vártunk tőle. Ö taposta volna szét a vergődő liberalizmust, ő közömbösíthette volna mindazon átkokat, melyeket az emberiségre a francia forradalom hozott. Ám Ferenc Ferdinánd nem élt hiába, mert ha nem is fejezhette be nagy művét, lerakta az alapját, megjelölte irányát s a katholikus Habsburg-család egy másik lelkes tagja fogja nyomdokait követni s magasra tartani, felmagasztalni Krisztus keresztjét.» Megvallom, idegenben különösképpen jól esik az embernek, ha idegenek is ily meleg szavakkal vesznek részt bánatunkban. Vasárnap este sok százezer francia katholikus fordult áhítattal a Mindenhatóhoz a szerencsétlen hercegi pár lelki üdvéért. K. L. 12 Szombat, 1914. július 4. Budapest, julius 3. Választók összeírása. Pártpolitikai különbség nélkül minden állampolgárnak egyenlően érdeke nemcsak a közzel, hanem önmagával szemben is kötelessége, hogy az állampolgári jogok legbecsesebbikét, a képviselőválasztási jogot gyakorolja, vagy hogy legalább biztosítsa magának azt a lehetőséget, hogy ezt a jogot alkalomadtán gyakorolhassa. A Katholikus Népszövetség egy füzetet adott ki, amelyben Haller István orsz. képviselő nemcsak a választói jogra vonatkozó összes tudnivalókat gyűjtötte össze, hanem egyúttal minden pontnál könnyen megérthető magyarázattal és tanáccsal is szolgál. A füzetnek, amelynek címe : Választójogi útmutató (Kinek van választói joga?) sürgős megszerzését ajánljuk mindenkinek, hogy tájékozatlanság miatt a választók névjegyzékéből ki ne maradjon senki, akinek az új törvény választói jogosultságot ad. A füzet, amely Huber János fordításában német nyelven is megjelent, megrendelhető a Katholikus Népszövetség központi irodájától (Budapest, V., Ferenciek tere 7.). Ara darabonkint 20 fillér, 10 darabon felüli rendelésnél 12 fillér. Az ár előre beküldendő. (Bélyegekben is beküldhető.) Az albán forradalom. A fejedelem családja elhagyja Albániát. — Esszad pasa visszahívása. Budapest, jul. 3. Albániában teljesen vigasztalan a helyzet s egyre nagyobb tért hódit az a kívánság, hogy Wied Vilmos hagyja el az albán földet, mert a népet nem tudta magának megnyerni. Talán a kezdődő harcolkodást is jelenti az, hogy a fejedelemasszony elhagyja Durazzót, bár ennek oka a rekkenő hőség is lehet, amely alatt erősebben pusztítanak a Durazzót környező matariás mocsarak. A felkelők támadásra készülnek és segítség sehonnan nem érkezik, ugyannyira, hogy egészen komolyan tárgyalnak Esszad pasával visszatérése érdekében. Egyébként Turkhan pasa ismét európai körúton van s utolsó kísérletet tesz a hatalmak erősebb akciójának kiforszírozására. Iza Boljetint meggyilkolták. Berlin, jul. 3. A Lokalanzeiger jelenti Tiranából, hogy ott az albánok ismert vezérét, Iza Boljetinacot meggyilkolták. Ezt a hírt azonban eddig még nem erősítették meg. Valona veszedelme: Milánó, jul. 3. A Corriera dela Serra jelenti Valonából. A felkelők átlépték a Viusa folyót és dél felől akarják megtámadni a várost. Valona védője Kramil beg 2000 emberrel, 12 ágyúval és 12 gépfegyverrel rendelkezik. Szerb csapatok Albániában. Durazzó, jul. 3, A Neue Freie Presse külön tudósítójának távirata szerint hite jár, hogy a szerbek benyomultak az Ohridató partján levő Starovóba. A politikai helyzet rendkívül zilált. A helyzet Durazzóban. Durazzó, jul. 3, A múlt éjszaka és mai nap nyugodtan telt el. A város közvetlen közelében, valamint magában a városban is a malisszorok és mirditák tolvajlásokat és betöréseket követtek el, amiért a biztonsági szolgálatot meg kellett erősíteni. Prenk Bib Doda néhány nap múlva Durazzóba kíván jönni, hogy a fejedelemnek személyesen felajánlja szolgálatait a felkelők ellen való újabb előnyomulásra. Csapatai Alessziánál gyülekeznének. Biztos hírek szerint a lázadók táborában egyenetlenségek törtek ki. Mintegy ezer felkelő erre visszament falvaikba. Tegnapelőtt a felkelők viszálya következtében harc is fejlődött ki közöttük. Tizenöt felkelő elesett. Ahmed Man bég még mindig Krujában van. .... . A feedelem családja elutazik. Durazzó, jul. 3. Tekintettel a beállott válságos helyzetre, Zsófia fejedelemné gyermekeivel már legközelebb elhagyja Durazzót és Romániába utazik. Esszad pasát visszahívják. Ozmán Vali bég, a tiranai kerületben fellázadt mohamedánok vezére, kihirdette a felkelők közt, hogy Esszad pasa megköszöni a ragaszkodásukat és azt üzeni nekik, hogy nemsokára megint Albániában lesz. Ozmán Vali Esszad pasa testőrségének parancsnoka és egyik legbizalmasabb embere. Esszad ellenségei azt híresztelik, hogy Ozmán Vali bég ölte meg Hasszán Riza pasát, Skutari parancsnokát. A fejedelem marad. Berlin, jul. 3. (Saját tudósítónktól.) Jól értesült körökben megcáfolják azt a hírt, mintha Vilmos albániai fejedelem trónjáról lemondani szándékoznék. Ellenkezőleg a fejedelem el van határozva, hogy jelenlegi állásában mindvégig kitart.