Alkotmány, 1919 (24. évfolyam, 72. szám)
1919-03-26 / 72. szám
A tanácsköztársaság kormányzótanácsának parancsa: Minden élelmiszerüzlet nyitva tartandó. Az fzietek készleteinek bejelentése. Szocializ&t&si népbiztosság IV. számú rendelet«. Rendelet ez üzletek és áruraktárak tettére* Irása és készletbejelentése tárgyában. 1. Minden budapesti áruözlet és nyílt árusítást nem folytató áruraktár (beleértve a központot, beraktározó vállalatok és szállítmányozó cégek raktárait) tulajdonosa vagy vezetője ez élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, drogériák, egészségügyi cikkeket árusító üzemek, élővilágüzletek, dohánytőzsdék, könyv- és papirkereskedések kivételével árukészleteiről azok 1919 március hó 24-iki állapota szerint leltárt tartozik felvenni. 2. E leltár alapján az egyes árak faját, a kereskedelmi forgalomban szokásos pontos megnevezését, a szokásos egység (méter, darab, kilogramm stb.) alkalmazásával feltüntetett mennyiségét, továbbá az áru egységenként való beszerzési árat részletesen kimutató készletbejelentést kell készíteni. 3. A bejelentésben elkülönítve kell felvenni azokat az árukat, melyek az áruüzlet vagy raktár tulajdonosáéi, de más üzletben vagy raktárban vannak elhelyezve. Ez utóbbi üzlet vagy raktár helye pontosan feltüntetendő. Ha az üzletben vagy raktárban oly áruk is vannak, melyek nem az üzlet vagy raktár tulajdonosáéi, azok az árutulajdonos pontos megnevezésével külön megjelölendők. Órás, aranyműves és ékszerüzletek, tekintet nélkül arra, hogy gyártással is foglalkoznak, vagy csak forgalombahozatallal, a latározásokat csak a tanácskormány meghatalmazott biztosának jelenlétében és ennek a közreműködésével hajthatják végre. Ilyen megbízottakat a szociális termelés népbiztosa fog kiküldeni. Gyárak stb. iparüzem készleteinek leltározásáról külön rendelet fog intézkedni. 4. A bejelentésre kötelezettek legelsősorban a tömegárukat és közszükségleti cikkeket tartoznak leltározni és bejelenteni. 5. A készletbejelentést az áruüzlet vagy raktár tulajdonosa (vezetője), továbbá az olyan üzletekben, raktárakban, melyeknek legfeljebb öt alkalmazottja van, az összes alkalmazottak, ötnél több alkalmazottal bíró üzletekben és raktárakban az alkalmazottak bizalmi egyénei, de legalább öt egyén tartozik aláírni. 6. A készletbejelentések, melyeken az üzlettulajdonos (cég) neve és helye bélyegző alkalmazásával pontosan föltüntetendő és amely könnyen áttekinthető formában, olvasható írással két példányban készítendő el, mindkét példány legkésőbb március hó 29-én a szociális termelés népbiztosságénak címezve az Országos Statisztikai Hivatalba, II., Heltai Ferenc utca 5/7. az egész nap folyamán személyesen vagy küldönc útján leszolgáltatandók. A bejelentés egy példányát a bejelentőnek visszaadják, aki azt megőrizni tartozik. 7. A készletbejelentések teljességét és megbízhatóságát a népbiztosság ellenőrizni fogja. A kész letbejelentés elmulasztása, továbbá a valótlan adatokat tartalmazó készletbejelentések beszolgáltatása forradalmi bűncselekmény. E bűncselekményért úgy az áruüzlet vagy raktár tulajdonosa (vezetője), mint pedig a valótlan bejdentéseket tanúsító bizalmi egyének forradalmi törvényszék elé állíttatnak. / Budapest, 1919 március 25. ] 1» . -r, *4 BStai Vilmos s. k., 3 « § a szociális termelés népbiztosa. • V. Rákossi Mátyás t. k., 'w. conalis termelés helyettes népbiztosa kPol. Hir. jelenti: A szociális termelés népbiz-' tosságának IV. számú, az üzletek és áruraktárak leltározására és készletbejelentésére vonatkozó rendeletéhez hivatalos helyről a következő magyarázatokat fűzik . A leltározás csakis az illető üzlet vagy raktár alkalmazottainak jelenlétében kezdhető meg. Amenynyiben írástudó vagy elegendő számú alkalmazott rendelkezésre nem állana, az illető szakmának megfelelő munkás szakszervezettől kell igazolvánnyal ellátott kiküldöttet kérni az üzlet felnyitására és a leltározás ellenőrzésére. Az üzlet csakis a leltározás tartamára az alkalmazottakkal együtt nyitható fel. A nyitvatartás idején a szakszervezeti kiküldötteknek és az alkalmazottaknak jelen kell lenniök. Leltározás után az élet bezárandó, míg a kinyitásról külön rendelet intézkedik. Leltározandó minden (tehát gépbeejtések, zsákok, göngyöltek, készülékek is) Vételévé, berendezési tárgyak, például polcok leltározati*., ',Szegjyzet jjj?. Pénz és egyéb értékek, de csakis a 'ieta ‘aenlAMe, kiküldendő, legalább öt ellenőrző esetén ezen ellenőrzők lét -száma a szakszervezetek vagy a népbiztosság meghatalmazottjaival öt tagra kiegészítendő. Egyidejűleg leltározandók, és benyújtandók a sürgősen beszerzendő anyagok hiányleltárai. Tilos a leltározás előtt bárminemű anyagok kiadása vagy elszállítása. Kivétel a népbiztosi hiteles utalványokra eszközlendő anyagkiadás. Felvilágosítások vagy vitás ügyek elintézése végett a szociális termelés népbiztosságához kell fordulni. (Lánaid utca 2.). .! Pénzintézetek és biztosító intézetek forgalmának szabályozása. A Politikai Híradó jelenti: A tanácsköztársaság hivatalos lapjában csütörtökön fog megjelenni a forradalmi kormányzótanács rendelete, amely a pénzintézetek és a biztosítóintézetek forgalmát szabályozza. A rendelet főbb intézkedéseit a következőkben ismertetjük: A folyószámla vagy más betétből havonta a rendelet kibocsátása napján fennálló összeg tíz százalékát, azonban legfeljebb kétezer koronát lehet felvenni a méltánylást érdemlő esetekben (betegség stb.), ha a betét összegének tíz százaléka kevesebb, mint ezer korona vagy az egész betétet. Munkabérekre és tisztviselők fizetésére korlátlanul lehet felvenni, ha a termelő biztos, vagy a gyári munkástanács vezetője, vagy a bizalmi férfiak igazolják, hogy az öszszegre az említett célból van szükség. A vállalatok anyag és gépbeszerzés céljaira húszezer koronáig felvehetnek összegeket, ugyancsak a fentiek igazolásával. Ennél nagyobb összegeket csak a szocializálási népbiztos előzetes hozzájárulásával lehet felvenni. Földbirtokosok a betét tíz százaléka, illetve tízezer koronát meghaladó felvételeihez a földmivelésügyi népbiztos hozzájárulása szükséges. Az élelmiszerüzemek és élelmiszerkereskedők a közélelmezési népbiztos felhatalmazásával betéteiket korlátlanul felvehetik. Ugyancsak felvehetik betéteiket a központok is a szocializálási népbiztos felhatalmazása alapján. A biztosító társaságok ezer koronáig terjedő kifizetéseket teljesíthetnek. Ezt meghaladó össz-" a fél által megjelölendő pénzintézetnél folyó számlára helyezendő el. Átutalások a tanács ellenőrzés alatt álló pénzintézeteknél korlátlanul eszközölhetők. Külföldre és a megszállott területekre átutalások csak a pénzügyi népbiztos engedélyével eszközölhetők. Akinek betétszámlája vagy betétkönyvecskéje van, köteles a pénzintézetnél tizennégy nap alatt személyazonosságát igazolni; ha a betét összege ötezer koronánál kisebb, az igazolási határidő harminc nap. Aki az igazolásban akadályozva van és ezt bebizonyítja, a személyazonosságát utólag is igazolhatja. A korábbi vezetőségek által alkalmazott ügyvezető igazgatók eddigi járandóságaikat kapják, de bármi címen összesen legfeljebb háromezer koronát. Mint tanácsadók továbbra is tartoznak munkájukat végezni, kivéve azokat az igazgatókat, akiket a pénzügyi népbiztos utasítására végleg eltávolítottak, azonban felvilágosítások megadására kötelesek az intézetben a pénzügyi népbiztos megbízottjánál felhívásra megjelenni. A pénzintézetek alkalmazottainak jövedelme a pénzügyi népbiztosok hozzájárulása nélkül nem emelhető. E rendelkezések alól kivételt a pénzügyi népbiztosok engedélyezhetnek. Akik a kibocsátandó rendelet rendelkezéseit megszegik, forradalmi törvényszék elé kerülnek. A tanácsellenőrzés alatt álló intézetek névsorát a hivatalos közlöny fogja közölni. 2 ALKOTMÁNY, 72. szám/ Szerda, 1919. március 26. Az óvodákba és iskolákba járó proletár a gyermekek ingyenes fürdőzése érdekében a főváros népbiztossága a következőket rendeli el : 1. Az összes fürdők tisztálkodásra szolgálók. Valamennyi helyiségeiket minden berendezéssel együtt hetenkint két félnapon és pedig : pénteken reggel 7 órától délután fél 2 óráig és szombaton déli 12 órától estig az óvónők és tanítók és tanítónők vezetése mellett csoportosan megjelenő gyermekeknek ingyenes fürdetésére tartoznak átengedni. 2. Hasonlóképpen igénybe vesszük a magánlakásokban lévő fürdőszobákat is hetenkint egyszer, szombaton egész napon át az iskolai, vagy kisdedóvói igazolvánnyal odautalt gyermekek ingyenes fürdetésére. A fürdőszobák birtokosai tartoznak a fürdéshez szükséges fűtőanyagot, világítást, törülközőt és szappant ingyen rendelkezésre adni. 3. A fürdéshez igazolványt nem kaphatnak azok a gyermekek, akik fertőző betegségben szenvednek. Ennek a rendeletnek a végrehajtására meg-felelő részletes utasításokat adunk ki. sy A Főváros Népbiztossága: Preusz Mór, I r . , v Vincze Sándor, Diénes László. * Rendelet a jogosulatlan lakás- és élelmiszer-rekvirátás ellen. Seidler Ernő rendőri népbiztos a következő rendeletét adta ki : Az utóbbi napokban ismételten előfordult, hogy katonai egyenruhát viselő fegyveres, vagy más egyének a magánlakásokat és üzleteket sorra járták, hatósági kiküldöttek gyanánt viselkedtek és jogosulatlanul élelmiszereket, lakásokat, vagy más helyiségeket rekvirálnak, illetve zsarolnak ki a tévedésbe ejtett, vagy megfélemlített lakosoktól. Figyelmeztetem a lakosságot, hogy senkinek sincs joga az illetékes hatóságok írásbeli rendelete nélkül lakásokba vagy üzletekbe betolakodni, a lakosság tehát minden esetben követelje az illetőktől, hogy magukat a forradalmi kormányzótanács népbiztosának, vagy az illetékes hatóságoknak, például Lakókhivatalnak igazolványával igazolják, enélkül ne bocsássák be őket ilyen célból az üzletekbe vagy lakásokba és ha mégis behatolnak, értesítsék erről a legközelebb található karhatalmat. Az ilyen bűncselekmények elkövetői fölött, a statáriumrólszóló kormányzótanácsi rendelet szerint, a forradalmi törvényszék ítél. E cselekmények 10 évig terjedhető fegyházzal és 50.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, s súlyosabb esetekben pedig halálbüntetéssel büntettetnek. ■ Budapest, 1919 március 24. A Forradalmi Kormányzótanács. Seidler, rendőri népbiztos. Készpénz és ébbtermelés. Budapest, muárc. 25. Sokkal sietősebb minden munkánk, sokkal terhesebb minden pillanatunk az események súlyától, semhogy meg lehetne állapodni sokáig az utolsó nagy átalakulás leírhatatlanul nagy horderejénél. Talán csak érzelmi szempontnak tetszik, de meg kell állapítani, hogy összehasonlíthatatlan a tegnapival már az a mai helyzet is, amelyben Magyarország ma a világporondon áll. A groteszkségig lezüllött kis euantumból egy hatalmas egység lett, amelytől fázik és gyilkos önzésében megriadt az a bizonyos diadalittas társaság, egy nemzet hóhérjai. Minden tüskés árkon-bokron keresztül nehéz utunkon már erre az első kilátási pontra kell visszatekintenünk, hogy szigorú kötelességünk szigorú teljesítésében az utolsó percig szívesen megállhassuk helyünk. A forradalmi kormányzótanács néhány nap alatt már több életbevágó rendelkezéssel lépett elő. Talán egy sem volt megszokott s első pillanatra meg nem lepő, de egy se, amelyhez már első megfontolásra meg ne találta volna a józan ész az utat. A látszólagos jogkorlátozások között talán egy sem férkőzött olyannyira a kritikai vénához, mint az, amely egyeseknek a pénzük felett való rendelkezhetésével foglalkozik- Az erre vonatkozó pénzügyi népbiztosi rendeletet még szövegében nem ismerjük, csak annyit tudunk tartalmáról, amennyit róla a sajtó közölt. Főbb vonásaiban annyi, hogy mindenki a saját pénzével egyelőre csak a mindennapi megélhetés korlátain belül rendelkezhetik. S célja ennek, hogy ezáltal minél több pénz, ellenőrizhetően központosítva, álljon eszközül a drágaság megszüntetésére s a maximumig fokozandó termelés biztosítására. A párisi konferenciázgatás kaleidoszkópszerű változatainak minden nap újabb kombinációi és permutációi között egy sincs olyan életbevágó és fontos, mint ez a kettős feladat. Eltörpülnek emellett igazában olyan világrengető kérdések is, mint a rajnai semleges zóna, a tescheni beosztás és Fiume hovatartozása. Ha ezt a két kérdést meg tudjuk oldani, igazán egyre mehet, hogy udvarias lesz-e a legközelebbi francia tábor.